Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-11-19 / 47. szám

3. A kath. autón. Ezervezet életbeléptetésére nézve megnyugszik az értekezlet azon bizottság működésén, mely főpapok, papok s világi féifiákból szervezve, a munkálatot ő felségéhez fölterjesztette s a kultusminiszterrel közölte. E bizottság szétoszlatva nincs, tehát folytatja működését s a további szükséges lépéseket megteszi. 4. A kanonokok kinevezésénél követendő eljárását illetőleg ő nagyméltósága a k. congressus alatt adott Ígérete értelmében kihirdette aa magy. püsp. karnak ugyanakkor Írásban tett nyilatkozatát aziránt, hogy valahányszor jövőre kanonoki állomások betöltendők lesznek, a főpásztor a főmegyei papságból miuden egyesnek lepecsételt levélben hozzá intézendő nyilatkozatát az általa legérdemesebbnek tartott egyéniség iránt bekivánandja, hogy amennyire a körülmények és más tekintet be jövendő főszempontok megengedik, püsp. jogának épen-tartása mellett a papság véleményére figyelmes lehessen. 5. Tovább menve, a breviárium iránt előadott bizonyos óhajtások következtében ő exja az egyház iránt föitálló rendeleteinek ájtatos megtartását a főmegyei papságnak kölönösen szivére kö'.ötte. G. Uj .bb tárgyra terve át, ő cxja a latin nyelvnek fontosságát kiemelvén, különösen polyglott megyénkre nézve a többfele r.yelvü nemzetek békés egyetértése és az egy nyelvnek kiválóbb használata által a másnyelvűek helytelen követeléseinek kikerülése végett, ott hol a diák nyelv eddig használtatott, u. m. anyakönyvek s hivatalos levelezésekben, annak további megtartá-át szükségesnek látta, azonban a honi nyelvek kivételkéli használatút kizárni nem akarván. 7. Folytatván a dolgok tárgyalását, ő nmsga az úgynevezett synodale vizsgának az eddigi szabályok szerinti föntartását általában niellőzhetlennek tartja, nem csak azért, mivel e tárgyban a magv. püsp. kar együttesen intézkedett, s ekkép csakis közmegegyezéssel adhatnának fölmentést; hanem azért is, mivqj a papra nézve a tanulás rendkívüli fontossággal bir, s e vizsgálat erre ujabbb különös alkalmat szolgáltat. Ennélfogva több engedékenységet nem lár czélszerünek gyakorolni, inint amennyi eddig a rendeletek értelmében gyakorolható volt. 8/Azon kérésre, hogy a kalocsai főmegyében évenkint minden egyes pap által kidolgozandó hat theologiai tétel tárgyaiul ezentúl ne elméleti, hanem gyakorlati kérdések tűzessenek ki s aztán a jelesb dolgozatok külön füzetben kinyomattassanak, minthogy az elmélet szoros összeköttetésben áll a gyakorlattal, az a határozat, hogy az olyan kérdések lölvetése korántsem fölösleges. A mi a dolgozatok külön nyomatását illeti, ezt ő excja nem találja szükségesnek; ha mégis valaki bízik, hogy önállóan, eredetileg dolgozott munkálatát az egyházifolyóiratok szívesen köziemlik, sőt ha benyújtja ő exejának, ő is szívesen gondoskodik a kiadásról. Mi végre némelyeknek azon kérelmét illeti, hogy az ily kidolgozások jelesbjeiért osztandó jutalom odaítélésénél melléktekintetek — károsult, vagy egyébként szükségben létező papok segé- . lyezése — figyelembe ne vétessenek és a jutalmak csupán káplányoknak adassanak, ez meg nem hallgatható, mert ellenkezik a b. e. alapító Nádasdy érsek szándékával. (Vége következik.) liimm egyház és iskola * Münchenből tudósítanak bennünket, hogy az egyetemen sem Friedrich, sem Döllinger nem tartanak áz idén előadást, minthogy egyetlenegy hallgatójuk jelentkezett. Döllinger hallgatójául Feleki József, a pesti ref. theología volt jeles növendéke íratta be magát. Sajnos tény — írja a „Bayerischer Kurír" 314. száma — hogy egy német egyetem ezer tanulója közül egyetlenegy akadt, aki Döllingert hallgatni akarja, s ez az egy tanuló is magyar. * A németalföldi protestánsok Emdenben mult hó 3-dik és 4-dikén ertekezletet tartottak, melyről jövő számunkban bővebben. * Bécsből irják : November 4-kén az ó-katholikusok gyűlést tartottak egyházközség alakítása céljából. A gyűlés az önkénytes adózás elvét fogadta el. Egyébiránt októbír óta az ó-katholikusok minden héten tartanak isteni tiszteletet a Salvator-kápolnában. Ez ellen az érsek, tudvalevőleg, a ministeriumnál tiltakozott, mire azonban JirccsektŐl a következő választ kapta: „Excellentiád okt. 13-dikán kelt levelét megkaptam, melybea az úgynevezett ó-katholikusoknak a szent Salvator-kápolnában történendő istenitiszteletök megakadályoztatását kívánja tőlem. Sajnálom, hogy e kívánságának nem tehetek eleget, minthogy jelen esetben a kérdés lényege az: vájjon Autón Alajos általában s kü.önösen az említett kápolnában végezhet-e jogszerűen istenitis/teleti functiokat — kérdés, mely kétségkívül, belső egyházi természetű, s esze rint a fcráll törvény érte mében a kormány hatáskörén kivül áll. Ma-ó radtain stb. 1871. okt. 14. Jirecsek m. k." * A pápa, mint a „Frange" egész komolyan állítja, tudatta a versaillesi kormánynyal abbeli szándokát, hogy Rómát e1

akaija hagyni, s tartózkodási helyét francia területre fogja áttenni. A francia köztársaság elnöke, ki megkísértette a pápát maradásra birni, azon esetre, ha IX. Pius mégis elhagyná Rómát, fölajánlotta a katholikus egyház fejének Pau várkastélyát. Mint Rómából irják, a pápát távozási szándékában a romai kolostoroknak az olasz kormány által történt elfoglalása erősítette meg. * A bajor kormány az ultramontánok ellen megkezdett harcát ernyedetlenül folytatja. Hogy L u t z vallás- és oktatásügyi miniszternek, Iierz és képviselőtársai interpellációjára adott s a mi lapunkban is annak idején fölemiitett válaszát minél inkább terjessze a nép közt,