Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)
1871-11-05 / 45. szám
a 30 ez. prot. is; — Lembergben örmény érsek is ; Krassóban műegyetem is. A 27—31. §-ig rövid 8 oldalon a m a g y. királyság földrajza vau előadva egész általánosságában azért, mert eme tárgy az 1. oszt.-ban már el lett végezve. Itt, t. i. a II. osztályban csak mintegy ismétlésül szolgálhat az I. oszt.-ban előadott tananyagra nézve, mondja a sz. a jegyzésben. Helyeseljük paedagogiai gondosságát. Az I. oszt. számára 1. különben V i s o nt a y-R ibáry magy. állam földiratát, Pest, kiadja Ráth Mór. Megyjegyzéseink ezen §-ok körül. Először is a magy. társországok közül nem találkozunk sz. könyvében, mint eddig hozzá voltunk szokva, a magy. tengervidékkel. Erre nézve az 50 1. ez áll: Fiume, horvát megyétől a fiumei vagyis magyar tengerpart 1870-ben Magyarországhoz kapcsoltatott, összesen ys Q mfd, Fiume tengerparti fővárossal. A territoriális tényállás csakugyan az. A magy. megyék területi- és lakosainak számadatai ujak, de nem a legújabbak. Egyébkint jegyzetben mondja sz. : A zárjel közti statistikai adatokat nem tartjuk szükségesnek megtanultatni. Mi is igy tartjuk. 43. 1. M u r a vizét nem szabad elhagyni; 44. 1. a magy. bányászat egy szóval sincs megemlítve; u. a. 1. tótok, szerbek helyett lett volna teendő: szlávok 4 millió; 48 1. Torna mv. akadémiával!? 51. 1. a dalmát szigetekről nincs említés. 32. §. Svájc. Fentebbi megjegyzésünkhöz csak azt, hogy a lugánói tóról, Thurn folyóról nincs említés. 33—43. §. A német birodalom. A hegyrajz, mint általán az egész könyvben, itt is különös ügyesség gel van adva, mert könnyű áttekinthetőség s tájékozhatóság uralkodik benne. Hasonlót állítunk a német fejedelemségek tapintatos összeállításáról, mely rövid és jó. Részletei. A parti folyókról semmi említés, a nagy lüneburgi pusztáról szintén. Bányászat és a birod. ásványos vizei is el vannak hallgatva. 35. §. Porosz királyság. Kimaradt P r eg e 1, a lithvánok sem említtetnek, hanem a helyett csehek. 62 1. Berlin. Nincs kiemelve kietlen fekvése. Charlottenburg, N. Frigyes szobra meg lettek volna említendők. 63 1. Pommerániánál Rügen szigete újra megemlítendő, mert a 8-ik lap óta elfeledte a tanuló. Boroszló püspökséggel, mert alantabb Posenben az érsekség megvan. 64 1. S c h 1 e s w i g-H o 1 s t ei nn á 1 kimaradt Á1 s e n szigete, a 8. 1. sincs meg a szigetek közt; K a s s e 1 mellett Vilmos magaslatát fölemlítettem volna; Wiesbaden mellől Selters nem maradhat el; Frankfurt (majnai) Göthe születéshelye, alantabb Mainz Guttenberggel megvan, Köln pedig Rubensé. Koblenz kimaradt. 36. §. Szász királyságnak földmivelése emelendő ki. 72 1. a 3 hanza város kelletinól terjedelmesbben van tárgyalva. 39. §. Bajorország. Nürnbergben a kínzó eszközök kamrája említésre méltó. Hans Sachs. Elmaradtak : Bamberg (román stylü dómjával), Passau és Kissingen. 40. §. Württemberg. Boden taváról nincs említés. Ulm erősség. Marbach (Schiller) szintén említésre méltó. Baden nagyhercegségben kimaradt Baden-Baden ! 44. §. Spanyolhon. Tengerentúli gyarmatai közül emlitetlenül maradtak a kanári szigetek; Portugál 1 i a külbirtokaiban pedig nem 4 millió, hanem 3 ahnyi lakos is van. 47. §. Olaszország. Különösen kiemelendő az alpesi hegyrendszer (tehát ismét a hegyrajz) könnyen áttekinthető föJosztása és Róma városának alapos leírása. Kifogásunk alig van. Terményekről többet kellett volna mondani. Modena a 99. 1. alulról csak hercegségnek mondatik ; Rómáról 101. I. : „van benne több tudományos collégium, azok közt egy a magyarok számára alapítva." Igaz, van közte számunkra is, de csak theológiai. Syracusa ma Siragossának nevezendő. San-Marino köztársaságnak területe (1 x /4 • mtf.) nincs kitéve. 51—56. §. N a g y-B r i t a n n i a. Általános részében nélkülözöm a következőket : A u g 1 e s c a szigetét, C h e v i o t hegységét, K y 11 e r n a y tavát, mint legszebbet Irhonban, ásványországból a konyhasó megemlítését és a Wedgewood-féle kőedényt. A régi történeti fölosztásról (Kent, Essex, stb.) meg kellett volna emlékezni. 52. §. Londonról mondatik, hogy 6 városrészből áll, de csak 5 van névleg fölsorolva; C a mb r i d g e-b e n a csillagda nincs megemlítve. No 11 i n gh a m, mely nagyon híres harisnyaszövése és csipkekészitéséről, kimaradt. Newcastle is. Bell-Brook világító toronnyal és Invernes városa szintén említésre méltók lennének. 56. §. N.-B r i t a n n i a tengerentúli birtokai közül az ausztraliaiak területe és lak. száma nincs megmondva. Hauke.-Környei szerint 120,200 • mtf., 1 1 I3 mill. lak. 57. §. Franciaország. Általános része az országnak rövid történetével kezdődik. Jul. Caesar korától le a commune fölmerültéig. Időszerű gondolat sz. részéről. Hasznát azonban csak ott veendik a fiuk, hol alsóbb iskolákban is egyet, történetet tanítanak. A csatornák hossza 635 mfd. sz. szerint, mások szerint 900 mtf., kinek van igaza ? Lakosai közül 10 ez. cigány nem említtetik. Az éi ekek ós püspökök száma többre van téve. A déli gyümölcs miért nincs megemlítve az ált. részben. (Vége következik.)
