Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)
1871-01-29 / 5. szám
Tizennegyedik évfolyam. 5 ^ Pest, Január 29. 1871. PROTESTÁNS EGYHÁZI ES ISKOLAI SZERKESZTŐ- és KIADÓHIVATAL: Mária-utca iu-ik szám, első emelet. ELŐFIZETÉSI DIJ: j HIRDETÉSEK DIJA: Helyben házhozhordással és Vidékre postai Jrül- . , ,, ... .. • v^ím-o déssel félévre 4 frt., egész évre 8 frt Előfizet- 4 hasabos petit sor többszöri beik ahetni minden kir. postahivatalnál; helyben a í tasana l *k r -, egyszenert 7 kr. sorja, kiadóhivatalban. Belyegdíj knlon 30 ki. Kossuth Lajos legújabb levele a vallásügyről. Ha visszatekintek a múltba, ha átadom keblemet az emlékezetnek, mely feledni nem tud, s magam elébe állitom a férfi fennséges alakját, ki 1848-ban „merész ajakát beszédnek eresztvén, ariadó vak mélységet fölverte szavával" ; lelkem elborul azon gondolatra, hogy ma 1871-ben, mily érzelmekkel találkoznak a nagy hazafinak szavai a honfiak igen nagy részénél. Kossuth ama bölcs mondatát, hogy „a politika az exigentiák tudománya*, a többség ma épen ő ellene fordítván, még azt is kétségbe vonja, illetékes-e ö ma szót emelni a hazai ügyek miképi intézésében, és nem egy szabadelvű férfi találkozik hazánkban, ki kereken állítja, hogy ugy a hazára, mint Kossuth régi dicsőségére sokkal előnyösebb lett volna, ha a kiegyez -kedési mü befejezése után, a hazai dolgokra nézve többé szavát sem hallatja. Huszonkét év óta — igy szól • nak — távol a haza földétől, idegen emberek és viszonyok hözt élvén, elvesztette az Ariadné-fonalat, mellyel magát nemzetünk mai életének tömkelegében tájékozhatná ; ő előtte az 1848-iki Magyaroszág áll» azon áthidaló kapcsolat nélkül, melyet az események logikája 22 év alatt szőtt; ma itt egészen más világ van, más szükségek és igényekkei; más exigentiák pedig más politikát parancsolnak. De hátha épen abban rejlik K, szavának nagy jelentősége, hogy ő távol a párttusák színhelyétől a percenetnyi érdekek tévesztő hatásától menten, nemzeti létünk exigentiáit a jövő szempontjából és tán helyesebben látja, mint mi, kiknek látását személyes érdekek a jelen szük határain tul hatni nem engedik? E kérdésre felelni, nem a mi lapunk feladata; annyi bizonyos, hogy vannak közjogi kérdések, melyek leendő megfejtésénél nem annyira tényleges nemzeti viszonyainkból, mint az európai polgárisodás igényeinek általános szempontjából kell kiindulnunk; ily kérdések aztán azok, melyeknek taglalása és fejtegetésében Kossuth magasztos geniusa teljes eredeti fényében felragyog, s a költő szavai szerint: „regit dictis animos, et pectora mulcet." Ez alkalommal is ily kérdést tárgyal, hatalmas logikával és az igazság mindent legyőző erejével, a mint ezt t. olvasóink az itt következő levél töredékéből látni fogják. B a 11 agi Mór. Hogy a törvény akármely vallásnak „uralkodó vallási* állást adjon ; s hogy ezen uralkodó vallás egyháza, javadalmakkal, szabadalmakkal, hatalommal folruházott valóságos állami intézvény erejével bírjon, ez annyira sérti az emberi szabadság legérzékenyebb oldalát, a lelkismeret szabadságát, annyira ellenkezik a polgári társadalom, s az állami souverenitás alapfogalmaival ; és e mellett hazánkban annyi szenvedésnek, annyi szerencsétlenségnek, annyi viszálynak, annyi szivháboritó botránynak volt forrása ; — hogy eltökélettük magunkad e borzasztó eszmét a magyar közjogból kitörülni, s helyébe az éjszak-amerikai jognyilatkozat (Declaration of rights) azon bölcs, igazságos és jótékony axiómáját iktatni törvénybe, hogy „semmi egyház, semmi vallásos felekezet nem bírhat fölénynyel a törvény előtt mások felett.* Az egyenlőség és viszonosság elvének valósítására csak egyetlen egy alternatíva képzelhető. -< Vagy az : hogy az állam, semmi egyháznak semmi vallásfelekezetnek nem ad semmit. Vagy az, hogy minden vallásfelekezet egyházi és iskolai szükségeit az állam fedezi,
