Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-10-08 / 41. szám

szót, mint conservativot s szükkörüt utasítják vissza, az ellenpárt pedig csak ezen vádak ellenében mentegeti magát. A közönség figyelme látszólag kifáradt s többször hallhatni a „szavazzunk" felkiáltást, a nélkül, hogy az elnök figyelmezne reá. A következő szónokok közt csak Dobos élces megjegyzései a „protestáns" elnevezés mellett költöttek még általános figyelmet. Ezen kivül beszéltek még, rendesen igen hosszasan, a protestáns szó mellett Szász Domokos, Garzó Gyula s Kovács Albert; a reformegylet elnevezése mellett Símén Domokos, Litkei Péter, Német Károly, Ferencz József és Öieg Dániel. Szavazás utján igen nagy többséggel a „protestáns egylet" elnevezés fogadtatott el. Lauko Károly ezután egyenként olvassa fel a javaslat pontjait, a melyek nagy részt egyhangúlag fogadtattak el. Az ügyrendi szabályok ellen több fölszólalás történt, azonban Kovács Albert magyarázata folytán a régi fogalmazás maradt meg, kivévén, hogy a titkár és pénztárnok nem egy. hanem három évre választatik, s hogy a közgyűlésre a titkár mellé szükséges jegyzőket az elnök nevezi ki. A tisztviselők megválasztása s a jövő gyűlés kijelölése végett holnapra 9 órakor a ref. gymnasium nagy termében fog folytattatni az ülés. Ugyanez alkalommal fogja Szeremlei előadását tartani. A gyűlés 774

órakor záratott be. Az október 4-diki gyűlés a ref. főiskola nagy termében 3/4

10-kor nyittatott meg alig 50 tag jelenlétében. Kovács Albert felolvassa a tegnap elfogadott alapszabályokat, Az egylet, mint a mely az egyházi kormány keretein kivül áll, a ministerium okhoz megerősités s az egyes superintendentiákhoz tudomás végett magát bejelenti. Lauko Károly indítványozza, hogy a német protestáns egyletet, mely Darmstadtban épen ma tanácskozik, táviratilag tudósítsa az egylet megalakulásáról s üdvözletéről. Kovács Albert az egylet önállósága látszata szempontjából óhajtja, hogy az indítvány ellenében a gyűlés napirendre térjen át. Ez indítványt, mint a megalakulás előtt korszerűtlent, Litkei is pártolja, a gyűlés azonban azt többek ajánlata után csaknem egyhangúlag elfogadja. A kraszna-megyei fiókegylettől egy üdvözlő távirat olvastatott fel. (Éljenzés,) A tagsági díj felett huzamosb vita fejlődött ki, elhatároztatott, hogy a tagsági dij egy évre tetszés szerinti lesz. A választmány székhelyetil az első három évre Pest jelöltetett ki. Elnök indítványozza, miszerint a választásokra való előkészület alatt Szeremlei Samu kéressék fel előadásra. Szeremlei hajlandó is erre, habár előre kinyilatkoztatja, miszerint beszéde a tegnap elfogadott címmel tényleg megváltozott célnak nem felel meg teljesen. Ő a hittan reformálásáról akar szólani. A hittan az egész valláserkölcsi élet központja. A ki a dogmát érintetlenül akarja hagyni, valódi reformot nem hozhat létre, dobjuk ki az egyházból a miasmát, hogy a szabadságnak tér nyittassák. (Éljen.) Fájdalom! a mi egyházi embereink nem akarnak a theologiával foglalkozni. Nem annyira az ellenzékkel, mint a közönyösségei kell küzdenünk. Nekünk nem az elavult, hanem olyan hit kell, mely egész lényegében és részleteiben a mienk és való. Ez n liit még nincs megírva, de a biblia szabad vizsgálata által létrejöhet. E szabad vizsgálat által megalkotandó theologia célunk, ezt nem egyes ember vagy egylet, hanem a^ egész népnek kell létrehoznia. Egyelőre azonban csak a régi romokat kell elhordanunk, hogy az utat tisztogassuk, még nem jött el az idő teljessége, még mindig az előkészület idejében élünk. De a^t tudjuk, hogy a szerzett hit igaz és természetes lesz, egyedül a lélekre alapítva, a mely szeretetre és türelemre vezet. — A hittanok e reformálása a protestantismusban született meg, a katholicismus erre oly képtelen volna, mint egy kövület élőszülött előhozására (Helyes). Mi nem kívánunk dicsőséget ebből,sőt óhajtjuk, hogy testvéreink a közös munkában velünk egyesüljenek. (Élénk helyeslés.) A nagy figyelemmel kisért beszédet Ballagi Mór lapjában közzétenni s Tolcsvai vagy ezer példányban magyar, német és szláv nyelven kinyomatni ajánlkozott (Helyeslés.) A gyűlés ezúttal az utolsó tárgyra, a választásokra tért át. Kovács Albert indítványozza, hogy az elnök választása, a kinek leendője egyedül a közgyűlés vezetése, a még előre meg nem határozható jövő évi közgyűlésre halasztassék s ez el is fogadtatott. Alelnök, titkár, pénztárnok és harminc tagból álló választmányra nézve a szabá'yok értelmében titkos szavazás történt, melynek eredménye ez : Alelnök : Fördős Lajos. Titkár: Kovács Albert. Pénztárnok : Somogyi Rudolf. Yálaszmányi tagok : Dr. Arányi Lajos, Ballagi Mór, Basa Mihály, Batizfalvi István, Borcsa Mihály, Buzogány Áron, Csiskó János, Demeter Samu, Dobos János, Édes Albert, Farkas Jósef, Ferencz Jósef, Kandó Jósef, Dr. Kovács Ödön, Kriza János, Laulió Károly, Mándy Bertalan, Tolcsvai Nagy Gedeon, Papp Károly, Polgár Mihály, Szász Domokos, Szekeres Mihály, Széremlei Samu, Trsztyenszky Gyula,Tanhoffer Pál, Weber Samu, Dr. Vécsei Ferencz, Weisz Bernát, Zelenka Pál, Zsivora György. Bányai egyházkerületi közgyűlés. Nagytiszteletü Ur! Azon esetre, ha bányai egyházkerületünk f. é. szept. 30-án és következő napjain itt Pesten tartott közgyűléséről más érdemesebben nem tudósítaná becses lapja tisztelt olvasóit, bátor vagyok azt a következőkben tenni. Meg kell azonban jegyeznem, hogy gyűléseink, hála istennek! nem oly érdekesek többé, mint valaha voltak, mert a kormány vagy a felekezetek által rajtunk elkövetett sérelmekről napjainkban már alig lehet szó. Ma