Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-10-08 / 41. szám

vallását, mely az ember üdvét nem bittételekről, hanem az érzülettől teszi függővé, — a tett vallását, mely a szenvedő emberiség iránt munkás szeretetében nyilatkozzék, a világosság s alázatosság vallását. A mint mindezeket óhajtjuk, ugy segitsen isten (Hosszas lelkes éljenzés.) Elnök inditványára elhatároztatott, hogy e kitűnő és korszakot alkotó beszéd egész terjedelmében jegyzőkönyvbe igtattassék s Bernáth Zzigmond módositványa szerint magyar, német s szláv nyelven több ezer példányban kinyomatta ssék. Napirendre ki van tűzve az alapszabályjavaslatok felolvasása. Lauko Gusztáv felolvassa a pestiek, kolozsváriak a Litkei javaslatait s utána Nagy Gusztáv a sárospatakiakét. Az alapszabály javaslatok felolvasása után Kovács Albert szól fel a pesti javaslat indokolására. A társadalom romlottságából indul ki, a melyen csak az előhaladást elvül kitűző protestantismus javithat. A szabadelvű catholicismus is csak az elavult tridenti zsinatra támaszkodik. A protestánsok között kell a javitást megkezdeni s erre törekszik az ő egyleti javaslatuk, mely a sárospataki inditványt is magában foglalja. Szász Domokos a kolozsvári javaslat mellett szól. Hosszasan fejtegeti a jelen gyűlés fontosságát, de figyelmezteti is azt, hogy a vallásos forradalomtól óvakodjanak. A szabad protestáns egyház igazitgatás által is eljuthat a célhoz, de mindég a jelen alapon. Lassankint kell a protestantismus eszméjét általánossá tenni. Végül igazolja a javaslat egyes pontjait is. Litkei Péter egyik indítvánnyal sincs megelégedve, mert a vallást a néptől el akarják szakítani. Oly sokáig állunk összedugott kezekkel, hogy ideje is volna már egy kezünkkel a néphez lenyúlni. A vallásos reformot a gyermekeknél kell megkezdeni, hol a meggyőződés nem lett még oly makacscsá. Hivatkozik Mózes példájára, ki a vallásjavitás előtt az öregeket meghalni engedte, a miért lett a zsidó vallás nemzetisége elveszte után is oly erős. A gyermekek saját vallásában kizárólag oktatása hasonló az ind kasztrendszerhez, hol a fiu csak apja mesterségét követheti. Szerinte az iskolában a vallásos fejlődés történelmét kellene tanítani. — A meleg érzelmű öreg szónok beszédében többször az érzelgésig megy s humanisticus terveire igen részletesen kitér. Nagy Gusztáv az előbbieknél sokkal rövidebben, de egyszersmind határozottabban is szólt. A tanácskozó gyűlés alkalmával felállított dilemmát teszi föl itt is: vallásos reformot akarunk-e avagy a jelen protestantismus bajai megorvoslását ? Az ő indítványa csak az elsőről szól, s e pontban lehetetlen más módot találni vallásos forradalom felidézése nélkül. Egy szűkebb körű protestáns egylethez, ha ilyen alakul, szívesen csatlakozik. Az indokolások után többen szólalnak fel. D o b o s János a terem történeti emlékén lelkesülve kér áldást e tanácskozásokra A négy javaslat irányát egyeztetni akarja. Alakítsunk egy egyletet, mely mind a négy kívánalmainak eleget akar tenni. Az élceket s hasonlatokat sokszorosan megéljenző közönség elé terjeszti az indítványt, hogy bizottság neveztessék ki, mely a négy inditványt egyeztesse, a mely is egyhangúlag elfogadtatott. A bizottság Kovács Albert elnöklete alatt kineveztetvén, a több mint 200 tagból s számos hallgatóságból álló gyűlés 1 órakor az idő előrehaladta miatt délután 4 óráig elnapoltatott. A délutáni gyűlés pontban 4 órakor megnyittatván, Szász Gerő, mint a kiküldött bizottság előadója olvassa fel a bizottság javaslatát az alapszabályok tervjavaslatai egyesítéséről. E javaslat alapjául a pesti s kolozsvári indítvány van téve ügyrendi változtatásokkal. Toldások a pestihez: az egylet humanisticus céllal is bir, saját maga számára egy néplapot ad ki, egyházakat gyámolit s gyűlései isteni tisztelet által nyittatnak meg. Nagy Lajos az egészet elfogadásra ajánlja. Nagy Gusztáv azt hiszi, hogy a javaslattal fel van adva azon nagy cél, hogy a modern nézetet a vallással megegyeztessék. Ezért, mint a sárospataki bizottság előadója, többé hozzá nem szól. A javaslat tárgyalás alapjául egyhangúlag elfogadtatott, s ezúttal áttérnek a részletes tárgyalásra. Első pont a „magyarországi protestáns egylet" elnevezés. E cimre több szónok teszi meg megjegyzéseit. Nagy Laj os az egyletből egyetlen egy felekezetet sem akar kizárni s ezért a „protestáns" elnevezés ellen van. E nézetét azonban kissé „góbé"-san indokolja. Dr. Kovács Ödön is pártolja a reformegylet címet, azonban. nagy súlyt nem kell a cimre fektetnünk. Reformálni akarunk, de nem protestálni a régi dogmák ellen, s ezért jobb lesz a már ugy is ismert név mellett megmaradnunk. Ferenc József hasonlókép tiltakozik a protestáns cim ellen, mert ilyen egyletnek katholikus ember tagja nem lehet. Ballagi Mór Kossuth példájára hivatkozik, a ki a „Kreishauptmann" szóval az egész admimstrativ rendszert megdöntötte. A szó nagy jelentésű a törekvésre nézve, de a szó jelentése változhatik is s ezért a „protestáns" szó, a mely eddig a katholicismus ellentéte volt, ezentúl s ily egyletben, mely mindenkit felvesz kebelébe, e szó a lelkiismereti korlátok elleni általános tiltakozás jelzője leend. (Éljenzés.) Ha ez történik, a jelen gyűlés világtörténelmi fontosságú leend. Ezért jelenleg a protestáns cim mellett van. Fejes István s Nagy János is a protestáns elnevezés mellett van. Szekeres ellene van a javaslat címének. A nép nem érti meg, mit akar az egylet, mig a reform cim maga ösztönzi a tagokat a haladásra. Fejér Péter aggodalmát fejezi ki a felett, hogy a reformegylet név megváltoztatása a népre nagy hatással van. A tudós németeket szereti, de ily csekélységekben nem akarja őket utánozni. A névkérdés ezúttal már elvi kérdéssé látszott lenni, a szónokok többé-kevésbé ezen szempontból tekintik a dolgot, a „reform" szó pártolói a „protestáns"