Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-09-10 / 37. szám

széket elfoglalom, körükben szívesen fogadni, az egyházanevelés-és oktatásügy s átalában a közmivelödés javára irányzott működésemet bizalmokkal támogatni, keresztyéni jóvoltokkal gyámolítani s munkáimnak emberi gyarlóságból származható fogyatkozásait szíves elnézésben részesíteni méltóztassanak. Az ékesen és melegen mondott e szavak a gyülekezet résziről szívből jött „éljen"-ekkel fogadtatván, az egyházmegye nevében B i k k i Ferenc aljegyző következőkép üdvözölte a széket most elfoglalt segédgondnokot : Tekintetes országos-képviselő s e perctől fogva törvényes segéd-gondnok ur! Beható s állását és annak teendőit mélyen átérező beszéddel foglalá el tekintességed egyházmegyénk pompátlan, szerény, külfénynyel s külhaszonnal nem járó, de annyi ezrek bizalmát tekintve, mégis magasztos segédgodnoki hivatalát. Nagy, kitűnő tehetség, nem az én középszerűségem, ékesszóló nyelv, nem az én erőtlen nyelvem kellene ez alkalommal, hacsak közelítőleg is válaszolni akarnék a nagy horderejű szavakra; azonban ac jegyzői hivatal ez idő szerint üresedésben levén : mint segédjegyző, kötelezve érzem magamat egyházmegyénk nevében, eltűrést kérve gyöugeségemért s e téren járatlanságomért, ha nagyon röviden is, szólani. Nagy és nehéz időket éltünk le mi magyarok, különösen mi protestánsok a legközelebb lefolyt két évtizedben. A megpróbáltatásnak súlyos napjai, illetőleg esztendei voltak azok. Mint a tüz az aranyat : ugy tettek azok próbára bennünket. És hála, ezer hála az isteni bölcs gondviselésnek, hogy mindenestül fogva meg nem emészttettünk, sőt mint a pálma a teher alatt, mi is a hoszszas nyomás alatt megerősödtünk, sőt áldozatok, nagy, szép és nemes áldozatok tétettek a vallás oltárára. Legyen áldásban a dicsőknek emlékezete! A nagy és nehéz időkhöz nagy jelem e k r e volt szükségünk. Nem is hiányzottak azok, sőt Teleki Sándor grófban e fölött még nagy nevet is bírtunk, a ki az idők jobbra fordultával missioját mintegy bevégezve, ugy mondott le segédgondnoki hivataláról. Ne gondoljuk azonban, hogy most már édes álomban ringathatjuk magunkat. Nekünk protestánsoknak szunnyadozni, maradozni nem lehet, nem szabad, hanem annál inkább törni előre szakadatlanul, minél nagyobb mérvben látjuk tért foglalni a csalhatatlanság és ennek hű vazalljai személyesitőit. A szellemi erők küzdése kezdődik most. És minő szerencse! Egyházmegyénk oly erős féifiui nyert tekintetességedben, a ki fenkölt szellemével, széles tudományával s ékesszólásával nekünk gyengéknek s erőtleneknek úttörőnk s bölcs vezérünk leend. És mi örömmel követendjük önt. Hisz a nehéz időkből ismeretes előttünk a „Várady Gábor" név, mely nemcsak e szűk körben, hanem édes magyar hazánk egyetemes egén mint egyik elsőrendű csillag ragyog. Fogadja tehát, mélyen tisztelt s szeretett segédgondnok ur, egész egyházmegyénk nevében szívélyes üdvözletünket. Mi dicsekedésünknek tartjuk, hogy önt magunkénak mondhatjuk, hogy ön hivatott a szavazatok nagy többsége által e nem fényes, de mégis szép hely betöltésére. Mi hisszük, reményijük, sőt tudjuk, hogy ezt a helyet is ugy befogja tölteni, ugy megfelel sok oldalú kötelmeinek, mint szerencsések valánk tapasztalni főjegyzői, alispáni s képviselői minőségében; s e biztos reményben, e biztos tudatban, örömmel adjuk át társ-vezéri kezaibe egyházmegyénk külső s belső ügyeit, annak minden egyházait, iskoláit s javait, hogy „mindenek ékesen és szép renddel legyenek mi közöttünk" Atyai gondjaiba ajánljuk magunkat, de különösen özvegyeinket s árvainkat, hogy azok is örvendezLenek e napon, napjána Várady Gábor segédgonoki székbe lett beigtatásának. A mi még kevés mondandóm van, az legyen a jó kívánásnak szentelve. Áldás szálljon segédgondnok úrra onnan felül az egekből. Erőnek, kegyelemnek lelke szálljon reá hivatalai folytatására s az előjöhető akadályok legyőzésére ; áldás szálljon családjára, hogy majdan egyetlen fiában hasonlóul ily erős oszlopot nyerjünk, nyerjenek utódaink hazánknak hitfelekezetünknek, mint mélyen tisztelt s.-gonduok úrban bírni szerencsénk van ; a kinek szeretetébe midőn egyházmegyénket s magunkat szeretve tisztelt Áronunkkal, ismét és ismét ajánljuk : szivünk mélyéből óhajtjuk, hogy s.-gondnok urat a kegyelem istene boldogul és sokakat boldogítva éltesse Éljen ! Végül még az esperes fejezé ki kétszeres örömét a felett, hogy ha már e viszonyok megfosztották ez egyházmegyét a nemesszivü gr. Teleki Sándor segédgondnoktól, a gondviselés kegyelménél fogva ily szivüuk szerinti férfiút van szerencsénk a gondnoki széken üdvözölhetni. A beigtatás megtörténte után az egyházmegyei iskolaügy törvényszabta módon leendő szabályozása foglalkoztatá a gyűlést. A tanácskozás folyama allata örömmel győződött meg a nagy közönség, hogy az eddigi még Batizi András, akkor iskolai felügyelő által javaslatba hozott s az 1852-ben az egyházmegye által elfogadott tanterv most is oly helyes, hogy igen kevés volt a módosítandó részlet benne. Az átvizsgált tanterv, kevé3 változtatással elfogadtatván, a tájéin 4 iskolai felügyelőnek s általában minden egyes egyháznak megküldetni határoztatott. Várady G. s.-gondnok megígérvén, hogy a tervazetet 100 példányban saját költségén ki fogja nyomatni. Egyéb apróbb tárgyak elintézése után a gyűlés befejeztetvén, az egész jelen volt közönség a s.-gondnok által magyar szívességgel közös lakomára hivatott meg, a hol a házi asszonyi tisztet s.-gondnokunk nője, a derék honleány, maga kitűnő szivély8sséggel teljesítette. Az ily alkalommal szokásos köszöntések a beigtatott s.-74*