Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-08-27 / 35. szám

tességes uton keresvén kárpótlást, a tanári teendőt csak me lékfoglalkozásnak tekinti; de ho^y emellett asztán a tanitás mennyire boldogul, ezt az olvasó Ítéletére bizom. Engem ez állapot régi gazdálkodásunk rendszerére emlékeztet, midőn táblabíró földesuraink a gazdatisztnek potom fizetést adván, hallgatag azt szabad lopásra utasították. Mig ily állapotok köztünk lehetők, mig ki nem vergődünk tökéletesen a középkorból, midőn a tudomány előtt babonás tisztelettel meghajoltak az emberek s a mellett koldulni engedték, addig az a tudomány mienk nemlesz és mindent meghódító, mindent átalakító hatalmát csak k i v ü Ír ő 1 s inkább kárunkra mint haszunkra fogja velünk éreztetni; ha mi nem tanulunk, más nemzetek tanultjai lesznek az urak közöttünk, bármennyit handabandázunk is az elnémetesedés ellen. A mi a felszerelést illeti, ennek döntő befolyása a középoktatás jobb állapotra való eljuttatására, a következőből fog ki világolni : Középoktatási ügyünk legfőbb nehézségei, a mint láttuk, onnan erednek, hogy egyszerre több életcélnak kívánván szolgálni, a szervezetben fölvett tantárgyak oly tarka tömegre szaporodtak, hogy a tudományok különböző csoportjai egymásnak utjukban állnak. Föltéve már most, hogy sikerül a gymnasiumot mostani chaoticus állapotából kiemelni és feladatát egyszerűsíteni, még mindig fenmarad egy, eredeti rendeltetésétől elütő, igen tágkörü teendője, mely abban áll, hogy általános műveltséget kell eszközölnie, a mi korunkban a természettudományok elvitázhatlan nagy jelentőségük mellett azoknak a gymnasiumi szervezetbe való felvételét elkerülhetlenné teszi. Ha pedig a természettudományokat jelenlegi roppant kiterjedésükben fölvesszük, nyakig benne vagyunk megint a nagy chao3ban, hol az ex omnibus aliqiidféle tanulás a gymnasium célját teljes tönkretevéssel fenyegeti. Mikép szabadulhatni e kelepcéből ? Föltéve, hogy iskoláink kellően képzett tanárokkal és jól felszerelt muzeumokkal birnak, igen egyszerűn. Fölvesszük a természettudományokból azt, rmi az általános miveltséghez szorosan tartozik és semmi többet: a természettanból é3chemiából a kísérleti részt, az ásványtanból, földtanból, növénytanból, állattanból, ami szemléltetés utján közölhető: akkor e tudományok, ahelyett, hogy a tanítványokat fejtöréssel jármuakával terhelnék, inkább a pihenő órák kellemessé tételére szolgálnának; megtanulnák az ifjak, mikép szokott a mivelt ember kedvteléseit tanulságosokká, pihenési óráit léleknemesitővé tenni. S kérdem: azon államférfi ik, írók, lelkészek, tanárok, jogtudósok, orvosok, kik a gymnasiuoaban előképeztetésüket nyerik,' vájjon nem több tanulságot hoznának-e magokkal át az életbe a physikának oly tanításából, mely a terméázet törvényeit folytonos kisérlettételek utján szemléletivé teszi, mint kísérletek nélkül azon hosszas mathrnaitikai deductiokból,! melyeket száz tanuló közül kilencvenkilenc csak azért tanul meg, hogy tudjon a vizsgán felelni, azontúl pedig legyen mit felejtenie. Hogy az ásványtant, földtant, növénytant s állattant a tárgyak folytonos szemléltetése nélkül pusztán betűk magolása utján senki meg n^m tanulhatja, tudvalevő dolog ; hogy elleabea ama tuio :aáayok a természeti tárgyak folytonos szemléltetésével összekötött tanítása tanítónak ugy, mint tanulónik folytonos élvezetet nyújtó foglalkozás, ezt szintén minden ember tudja, ki szerencsés volt oly tanításban valaha részesülni. Ánade a természettudományoknak az előadott módon történő tanításához mindenek előt a tudomány jelen színvonalához mért felszereléssel ellátott physikai és természetrajzi muzeuaa kívántatik, ehez pedig nem csekély befektetési tőke kell Hogy minderre nézve jelenlegi gymnasiuuainkban mennyi a kivánni való, nem szükséges bővebben fejtegetnem, miután azt mindnyájan tudjuk. Dj ?z is tény, hogy az e téren országszerte megindult mozgalom csak kellő irányadásra vár, hogy a jobbat léte-sitsék. Sióijanik hozzá tehát, a kik tudnak és győzzön, a mi legjobb. Mi egy következő cikkben megkísértjük elmondani, mikép képzeljüi a középoktatás szervezését az itt lefektetett alapelvek szerint valósithatón\k. Ballagi Mór. Megjegyzések a zsinati munkálatokra. (áz ágost. hitv. evang. zsinat számára, külön bízott« ságok által elkészített munkálatok. — Az 1869. egyetem, gyüléá meghagyásából egybeállította Szeberényi Gusztáv. — Pest, Hornyánszky, 1870.)