Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-07-09 / 28. szám

peresünk nt. Nagy István ur a restauration kisebbségben maradt, mert hiszen eféle még nálánál jobban hatalmaskodó uraságokon is megesett már ; azt sem, hogy a derék Pap Gábor püspökii lelkész lett az esperesünk, mert hiszen volt eszünk a legderekabbat elválasztani; hanem nagyérdemű gondnokunknak Csanády Sándor urnák, ki érdemei nagy bokrát a pesti Sándor utcai nagy palotában is gyakran lombositotta, s elvtársaival mint szilird állású triumvirátus védelmezte a hazát, nálunk viselt dolgát nevezem páratlan eseménynek. Ugyanis, midőn a választás eredménye ki lőn hirdetve, s az uj esperes nagy éljenzések közt elfoglalja helyét, feláll nagytekintetü Csanády gondnok ur, s ilyenforma előzmény után, melyet csak halványan fejez ki a jegyzőkönyv 42. száma: „Protestáns egyházi kormányzatunk a kettős elnökségen nyugszik, egyháziak és világiak által közösen kormányoztatnak az egyházak, hogy ez azonban iidvös lehessen, különösen az elnökséget szükség, hogy egy sziv, egy lélek, egy akarat hasson át, különben az együttes kormányzás üdvös nem lehet, itt pedig, úgymond, közte és az uj elválasztott elnök közt, nem titok, mindenki tudhatja, hogy oly nagy elv- és nézetkülönbség létezik a politikáiban, hogy a közeledéshez még reménysége sem lehet, (egyik közép-, a másik szélsőbal,) ők ennélfogva együttesen nem kormányozhatnának, s ne hogy minden lépten-nyomonfösszeütközésbe jöjjenek, inkább lemond, különben is eltelvén a 3 év, melyre választatott." E nyilatkozat után olyanforma sziszegések is hallatszottak, melyeket én nem tudtam a közsajnálkozás kifejezésének felismerni. Utána az uj esperes állott fel, — már-már remegtem, hogy ismeretes gyöngédsége azon hibára vezeti, hogy lemond, — de ő érezve a nyilvánult közbizalom bátoritó erejét, röviden kifejezte, hogy igen sajnálja, hogy a gondnok ur itt politikai nézetkülömbséget emleget, holott az egyházi téren a legeltérőbb politikai nézetekkel is lehet áldásosán működni, ha egyházunkat igazán szeretjük: ennélfogva a gondnok ur lemondását elfogadja. Szivem megkönnyült e nyilatkozatra, s még nagyobb tiszteletet éreztem uj esperesünk iránt, mi&t azelőtt. a mi egyházunk még eddig meg volt kiméivé attól, hogy szerencsétlen politikai pártdulakodás színhelyévé váljék, s ettől óvja is meg jövőre is az úristen. Miután pedig Csanády ur ezt a nyomorúságot is a nyakunkra akarta zúdítani, mintha nem volna azon kivűl is elég, tehát abban járunk, hogy erre többet egyházmegyénk diszes elnöki székén alkalma ne legyen. Biharmegyei. Kjrííöldi egyház és iskola. * Hyaeintke atya a „Journal des Debats'-ban egy levelet tett közzé, melyben megbírálja a francia főpapok azon törekvését, mely szerint Franciaországot rá akarják 88 venni, hogy a pápa világi hatalmának visszaállítására segédkezet nyújtson, s átalában szól a pápa világi hatalmáról. A levél igy hangzik: „Montalambert halálos ágyán sok tekintetben kiábrándult, de azért hitében erősebb volt mint valaha, s az egyház iránt magasztos szeretetet tanúsítva vallotta m^ g nekem, hogy a római kérdés igen élére van állítva. Én tovább megyek s azt mondom, hogy meg van hamisitva. A tapasztalás megmutatta, hogy a legkiválóbb francia katholikusoktól annyi ékesszólással s oly bennső meggyőződéssel vitatott tételek tarthatlanok. Be kell ezt látni minden részrehajlatlanul gondolkozó embernek. A tények kétségen kivül helyezték, hogy a pápa világi hatalma minden haszon nélküli, mert csak szellemi tekintélyének rovására szolgált. IX. Pius fogsága mythos, mit senki se vesz komolyan, kivéve talán azt, ki áldozata körülötte valóinak, kik mindenáron el akarják vele hitetni, hogy ő csakugyan fogoly. És ez a fogoly, ki palotája ablakából minden este végig nézheti az ájtatos barátok és apácák lassú elvonulását az utcákon, ugy viseli magát Olaszországgal szemben, hogy azt el nem tűrné neki egy európai kormány sem. Kiátkozza az egyetemi tanárokat, kik nem hisznek csalatkozhatlanságában, s azon tiszteket, kik zászlójokhoz hivek akarnak maradni; megtiltja a tanulóknak, hogy tanáraik előadásait hallgathassák s parancsot osztogat a katonáknak, hogy szökjenek meg a király szolgálatából. Egy pár nappal ezelőtt Róma egyik legtiszteletreméltóbb lelkészét, Cassiew abbét, csak azért fosztották meg egyházi méltóságától, mert szokás szerint Bersaglieri esküjét tette le. Egy 16 éves izraelitát pedig zsandárokkal kellett kiszabadítani a hittanulók házából, hol őt szülői akarata ellenére tartották mind ez ideig. Vége hossza nem lenne, ha minden esetet elbeszélnék, a melyek a pápa szabadságávál való visszaélésről tesznek tanúbizonyságot. A jubilaeum, melyet mi Rómában nagyobb nyugodtsággal ültünk meg, mint másutt, oly demonstratió, melyre a felelettel adósnak kell maradnunk. Ide kell jőni, miután az ember végig olvasta az ultramontán lapok levelezéseit, — hogy fogalma legyen a hazugság azon rendszeréről, melylyel Európát napról napra mystificálni és fölkavarni akarják. P. Gratry ezen rendszernek a múltra vonatkozó alkalmazását éléggé megbélyegezte ; de soha se hittem volna, hogy oly vakmerőséggel s oly eredménynyel vegyék azt foganatba, hogy a szemeink előtt lefolyó események elferdittesseuek, mintha nem lennénk élő tanúi a kornak, melyben mi is szerepelünk. Istennek nincs szüksége hazugságra, de a hazugságnak gyakran van szüksége istenre s pedig soha sem oly hatalmas az, mint a midőn az ő nevében van előadva. Ha lehetséges is lenne a pápa világi hatalmának visszaállítása, szomorú következményű lenne azon ügyre nézve, melynek érdekében hangoztatják sokan annak szükségességét. Nemcsak az én meggyőződésem ez, naponként hallom ezt a legfölvilágosodottabb papok és laikusok szájából, kikkel én értekezni szoktam a kar-56*