Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-07-09 / 28. szám

1868. 88. t. c. szellemében felállítandó községi közös iskolák a különböző vallásfelekezetü honpolgárok testvérisülésének előmozdítása ; s illetőleg az ifju nemzedéknek ily szellemben növelése által a társadalmi téren, sőt — mondhatni — az államéletre oly mélyen beható, s főleg viszonyaink között annyira kivánatos s oly fontos horderejű közegyetértés terén a törvényhozás célzatához képest elérni hivatvák; de 2) átalában tekintve azt, hogy a hivatkozott törvény a gyermekek vallás-erkölcsi és hitbuzgó növelését a községi iskoláknak áldozatul hozni nemcsak nem kivánja, sőt azon törv. cikkely 55. §. a) pontja s 57. §. a hit- és erkölcstant, mint kötelezett tantárgyat tanitani rendelvén, s illetőleg a gyermekeknek külön órákban külön vallástanitók által hit- és erkölcstani oktatását, az egyes hitfelekezeteknek kötelességökké tevén, a gyermekeknek vallás-erkölcsös növelése veszélyezve egyáltalán nincs. — És 3) különösen helyi viszonyaink között: figyelembe véve azon körülményt, hogy miután a városunk kebelében levő hitfelekezetek lsgnagyobb része eddigelé már a községi iskolák mellett nyilatkozott : a városi községhatóság a közoktatást ily irányban szervezni, tehát a közös népiskolákat felállitani a 44. §. rendelete szerint köteles; s ebből kifolyólag tekintve azt, hogy a községhatóság az iskolák kellő fölszerelése és ellátására a 38. §. értelmében fekvő birtokban vagy készpénzben iskolai alapot alkotni, sőt azt évről évre lehetőleg gyarapítani köteleztetvén, e cél elérésére minden kebelbeli polgárra vagy birtokosra, kivétel nélkül, a 35. §. szerint, adót vethet ki; minélfogva a községhatóságtól eddig iskolai célokra nyert évi 6000 pengő frt. segélyösszeg élvezetétől jövőre a legnagyobb valószinüséggel nemcsak elesünk; de miután az imént emiitett adó s iskolai alapvagyon jövedelme a 40. §. szerint csupán községi iskola állítása és fenntartására fordítható: azon eset is beállhat, hogy hitfelekezeti iskoláink érdekében tett áldozataink mellett a városi községhatóság katholikus vallású polgártársainkat — a mennyiben az általuk felekezeti iskoláink fenntartásához fizetett összeg egyenes adóik öt százalékát ki nem meriti—a 36. és 44 §§. értelmében a közös iskolákra is jogosan és törvényesen megadóztatja; s annál fogva hitsorsosaink más vallásfelekezetü polgárokhoz képest aránytalan községi teherrel sújtatnának ; tekintve továbbá azt, hogy a felekezeti iskolák megtartása mellett a 11. és 27. §§. értelmében kellő számú tágas, világos és könnyen szellőztethető — 60 60 gyermek befogadására elég tág — tantermeket állítani, s a mennyiben a fennálló iskolaépületek e kellékeknek meg nem felelnének, azokat a 28. §. rendelete szerint ehez képest átalakítani egyházközségünknek kötelessége levén; ha itt figyelembe veszszük azt, hogy most, midőn a legutóbbi népszámlálás adataiban feltüntetett mintegy 4000 róm. kath. vallású iskolakötelezett gyermek közül csak 2000 járván iskolába, az 1. §. ellenére tanköteles gyermekeinknek csaknem hasonfele a szülék —mindenesetre — kárhozatos — közönye s az illetékes iskolai hatóságok elnézése folytán minden iskolai nevelés és oktatás nélkül serdül föl, — hogy, midőn a 34. §. ellenére, mely 80 növendéknél többet egy iskolára nem enged, a nevelés- és egészségügy kiáltó hátrányára ezen számarány kétszeresénél is több gyermeket bezsufolunk némely tantermeinkbe: még sem vagyunk képesek a szükséges iskolahelyiségeket kellő számban előteremteni; pedig — eddigelé egyházi pénztárunk költségén 15 tanitó vezetése mellett ugyanannyi elemi tantermünk levén — a fi- és leánygyermekek elkülönzéséről szóló 29. §. kívánalma sincs nálunk egész terjedelmében keresztül vive. Ha már most a felekezeti iskoláinkat megtartva, azokat a közoktatási törvény szellemében rendezzük be; s az iskolai szék a törvény 4. §-sa által megszabott kötelességét teljesítve, a célravezető erkölcsi és physikai eszközök felhasználása mellett, az illető szüléket és gyámokat gyermekeik tanítására kényszererővel is kötelezi: a 34. §.-nak megfelelőleg egy tanitó vezetése alá 80-nál több gyermeket nem bocsát; a tantermeket a 27. §. rendeletéhez képest állítja föl, vagy a fennálló hiányosoknak a 28. §. szerinti átalakításáról, a 30. §. szerinti teljes fölszereléséről, s a 29. §. értelmében a fi- és leánygyermek elkülönítéséről gondosk dik : az ezek keresztülvitelével kapcsolatosan szükségelt uj iskolaépületek emelése és fölszerelése, valamint az eddiginél legalább is kétszer nagyobb számú tanítók ujabb alkalmazása oly roppant ui terheket rónak egyházközséglinkre, hogy azoknak súlya a városi közönség által nyújtott 6000 pengő frt segélyösszeg élvezetétől netán megfosztandó egyházi pénztárunkra, de a már különben is eléggé terhelt kath. polgártársaink adó képességére is elviselhetlenné válik; nem is említve azt, hogy tanítóink fizetését a mostani kor viszonyok és társadalmi követelményekhez mérten, valamint a helyi piacon folyton uralgó s mindinkább növekvő drágasághoz képest valószínűleg meg kellend javítanunk: mellőzve azt is, hogy egyházközségünk a most érvényben álló adókulcs szerint kivetett jövedelmeit sem képes jelentékeny hátralék-összegek fennmaradása nélkül beszedni. Ha pedig hitfelekezeti iskoláinkat a föntebb egyenként idézett §§-ok határozatainak megfelelőleg berendezni képesek nem lennénk avagy nem akarnók: ez esetben a 15. §. szerint a közös községi iskolák felállítását a kormány fogja elrendelni; — mi viszonyaink között az előadottaknál fogva nem kis valószinüséggel be fogna következni. Tekintettel továbbá arra, hogy miután a községi tanítókat a 121. és 136. §§. értelmében az iskolai szék választja ; ezen — az elsőfokú iskolai hatóságot gyakorló iskolaszéket ismét a 116., 117. és 118. §§. szerint három évenkint a városi képviselőtestület alkotja össze: végelemzésben mindig katholikus polgártársainknak a közügyek iránti fogékonyságától, érdekeltsége s éber tevékenységétől fog függni, hogy kellő minősitvénynyel és szakképzettséggel biró hitsorsosaink egyéb hitfeleke-56