Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-06-04 / 23. szám

B.) Kiadás. 1 e) p. alatti 2200 frt é. záloglevelekért: a) 856 100 frtos záloglevél . . 800 frt — kr b) készpénzben 1270 „ 89 „ 2. Néhai Szabó Gy. özvegyének első (1871. jan.—mart.) segélyilletéke 65 „ 62 „ 3. A kolozsvári kisegitő pénz­tárba betétetett^ . .. . • . 3050 „ 69 „ összesen 800 frt záloglevél, 4386 frt 69 kr készpénz. Van e szerint az egylet pénztárában-1) hitelintézeti záloglevelekben . 7700 frt — kr 2) kisegitő könyvecskékben . . 3050 „_ 18 „ összesen 10,750 frt 18 kr. Ez özvegy-árvai pénztár 1864-ben állittatott fel tör­vényei ugyanazon évi „Prot. Egyh. és Isk. lapban" egész terjedelmökben közölve vannak. A tanácskozás kiváló tárgyát képezte a gymnasialis tanitói rendszer. Ismeretes dolog, hogy Erdélyben a VI. alsó gymnasiumban tanitó kul rendesen a theologiát végzett és a tanitói szigorlatot kiállott ifjak alkalmaz­tattak, kik két-három évig folytatva a tanitóságot, ez idő alatt vagy lelkészi állomások után jártak, vagy igyekez­tek annyi pénzt összegyűjteni, hogy egy-két évet vala­melyik külföldi egyetemen tölthessenek (egy kitűnőbb ta­nitó évi jövedelme szálláson és teljes ellátáson kivül felment gyakran 6—7 száz forintra). Régóta ócsárolják s ocsároljuk mi is magunk között e rendszert, pedig nem egészen méltányosan. Theologiát hallgató ifjaink száma oly nagy volt, hogy mindig alkalmunk volt azok jelesbjei közül válogatni; ezeknek pedig nagyobb része ugy is tanári állomás után aspirált, s igy bár azon tanitói állomás, melyre alkalmaztatott, ideiglenes volt, mégis ugy nézhette mint próbaévet, melyen kitüntetheti magát. Ezen körülmény azt eredményezte, hogy azon ifjak legalább is annyi ismerettel, rendesen nagyobb tehetséggel s sok­kal több buzgósággal működtek, mint működtek volna azok, kiket aránylag csekély fizetéssel állandólag tudtunk volna alkalmazni, mert akkor a tanári állomásnál a papi állomások nagy része jövedelmesebb lévén, jelesebb ifjaink inkább ez utóbbira határozták volna magokat. Ezen kö­rülmény azonban ujabban megváltozott. Az évenként theologiát végző ifjak száma oly csekély, hogy alig elég a papi contingentiára, s igy gyorsan állomást nyerhet­nek, vagy azonnal külföldre sietnek, sokan másfelé, pl. állami képezdei tanárságra mennek. A változó tanitókat most már nem lehet a jelesebbek közül válasz­tani ; válogatás nélkül sem elegek az évi contingentiára (mult évben is 6 utolsó éves theologust voltunk kényte­lenek különböző helyeken alkalmazni). Ezen kivül tanári értekezletünk, az enyedi tanári karnak az idén tartott tanitói vizsgáról tett jelentése folytán, a jegyzőkönyv 12 pontja szavai szerint, „azon tapasztalatra jött, hogy theologiát végzendő ifjaink egy része az osztálytanítói pályára való készülésre alig fordit valami gondot s e miatt e pályára kellő képzettséggel sem bír. Az enyedi tanárok, hogy ezen körülményen némileg azonnal segítve legyen, azon ajánlatot teszik, hogy az utolsó éves theo­logusok számára a gymn. osztályokban tanítandó tudo­mányokból, mennyire a tanulók ideje ós rendes tanul­mánya engedi, néhány órát fognak kijelölni, melyeken ugy a tudomány tárgyát, mint módszerét illetőleg tájé­kozzák őket s a privátkészülésre is lehetőleg ösztönöz­zék. Ezen röktöni kisegítőül ajánlott intézkedés tán mag­vát képezhetné egy később teljesen beállított tanitói (gymn. tanári) praeparandiának. Azonban nem kerülhette ki értekezletünk figyelmét, hogy ez intézkedés által sem érhető még el gymnasiumaink gyökeres reformja; mert az évenként végző theologusok száma sem elég a szükséglet fedezésére, s a meglevő számból is siker re­ményeivel csak egy része alkalmazható. Ezen jelenség gymnasiumaink életkérdésének tünteti fel az állandó ta­nárok alkalmazását. Ennélfogva értekezletünk azon óhaj­tását mondja ki, hogy az illető tanodák elöljárósága gon­doskodjék arról, hogy az V. és VI gymnasialis osztály­ban már minden tudományt rendes tanárok tanítsanak s az alsóbb osztályokban is némely tudományág (pl. ma­thezis, terményrajz) állandó tanitóra bizassék." Mindezek azonban csak ideiglenes, átmeneti intéz­kedések lehetnek; gondolkozni kellett azon, hogy néhány év alatt gyökeresen tudjuk bajainkat orvosolni. Az orvoslás sok tenkintetben egyes iskoláink vagyoni helyzetétől is függvén: az egyes iskolák vagyoni helyze­tének lehető egybevetésére, s ennek alapján egy előleges tájékozásul szolgálható javaslat készítésére Kasza Dániel elnöklete alatt egy bizottság más napra készített is egy javaslatot, melyet méltónak tartok itt egész terjedelmé­ben közölni. „Ma már kétségtelen az, hogy fő- és algymnasiu­maink eddigi szerkezetökben meg nem felelhetnek azon feladatnak, melyre eddig hivatva voltak, s ha nem is előbb, de mikor a törvényhozás meghatározza a nyilvá­nosság feltételeit, átalakításuknak okvetlen meg kell hogy történjék. Ezen tulajdonképen már beállott szük­ségesség kötelességévé teszi t. értekezletünknek azon főbb pontok kiemelését, melyekre nézve az átalakítás meg fog történni, s ez által oskolánk elöljáróságait figyel­meztetni oly intézkedések tételére hogy a berendezés idejéie kész tervök lehessen átalakulásokat s állandó be­rendezésöket illetőleg. 1.) Mulhatlanul szükséges oskoláink elöljáróságai­nak a szabad rendelkezésök alatt lévő közalapokat oly módon számba venni, hogy tisztán meghatározhassák : mily terjedelmű intézet fenntartására birnak elég va­gyonnal. Ezt illetőleg tájékozásul megemlíthetjük, hogy: a) Egy teljes fógymnasium 8 vagy 9 osztályait ma­gában foglaló tanoda évi szükséglete nem tehető keve­sebbre miut 15 ezer forintra. b) Egy négy osztályú algymnasium évi szükségle­tének minimuma 6500 frt.

Next

/
Thumbnails
Contents