Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-06-04 / 23. szám

c) Egy három vagy négy osztályú elemi iskola évi szükséglete 2000 frt. d) Egy 6 osztályú gymnasium évi szükséglete 9590 frt. 2.) A fennebbi pontban megirva lévő szükségletekkel szemben, számba véve oskoláinknak a mélt. egyházi főtanácshoz beadott vagyoni kimutatását, következendő vagyoni állapotokat találunk: a) a n.-enyedi iskola elég alappal bir minden költségek fedezésére, b) a kolozsvári rendelkezik 22,000 frt évi jövedelemmel c) az udvarhelyi „ 10,544 „ „ „ d) a vásárhelyi „ 17,000 „ „ „ e) a s.-sz.-györgyi „ 5,000 „ „ f) a szászvárosi „ 7,500 „ „ „ g) a zilahi „ 7,500 „ „ „ Ezek szerint: enyedi, kolozsvári és vásárhelyi iskoláink képesitve vannak a törvényhozás igényeinek is megfelelő főgymnasium fentartásáia; többi iskoláink jelenleg nem birnak annyi vagyonnal, hogy jelenlegi osztályaik számához képest ugy tudják magukat berendezni, hogy mind a törvényhozás követelésének, mind a tanitás igényének eleget tehessenek. 3.) Azon iskoláinkra nézve, melyeknek vagyoni ereje egy teljes gymnasium fenntartását meg nem engedi, köv etkezendő lehetőségekre mutatnak : a) Vagyonok szerint 6 vagy 4 osztályú gymnasium fenntartásánál többre nem terjeszkednek, vagy ha többet akarnak; b) Vagyonukat a kellő mennyiségig igyekeznek fölemelni — akár közadakozást véve igénybe, akár a kormány segélyét, a fő consistorium által meghatározott feltételek alatt. De az, hogy elég vagyoni alap nélkül a növelés roppant kárára oly kötelezettséget vállaljanak magukra, melynek meg nem felelhetnek, előttünk a legrosszabb, és egyházi főtanácsunk által megengedhetlen eljárásnak látszik. c) Mint egyik lehetőséget azt is meg kell említenünk, hogy ha iskoláink székhelyein az állam vagy község jó elemi iskolákat állit, az iskoláiuknál fenn lévő elemi tanfolyamnak egyelőre tán alsóbb osztályai megszüntethetők, s ennek költségei is a gymnasiumra fordíthatók. Azon igények közül, melyek tanodáink berendezésénél nagyobb kiadást követelnek az eddiginél, elég legyen csak a következőket megemlitni: 1.) Az állandó rendes- és segéd-tanárok nagyobb mérvű alkalmazása. Nem is tekintve a törvényhozás e részben netalán teendő meghatározásait, csupán a nevelés érdekében tarthatlannak mutatkozik tanítóink alkalmazásának eddigi módja. Az állandó tanitók - lehető legnagyobb mérvbeni alkalmazása elodázhatlan szükségesség, annyira, hogy még a végleges rendezés előtt is kötelességünknek tartjuk elöljáróságunk figyelmét felhívni arra, hogy a felgymnasium négy osztályában minden tárgynak s a mennyiségtannak—hol eddig nem igy lenne—a gymnasium minden osztályaiban állandó tanitók általi előadatását igyekezzenek eszközölni. 2.) Az állandó rendes- és segédtanároknak az eddiginél tiszteségesebb díjazása. Akkor, mikor az állam, megyék, társulatok egymásra licitálnak a fizetések emelesében, képtelenek lesznek iskoláink magukat tanitó erőkkel ellátni, ha legalább anynyira nem törekesznek, hogy tanáraik az élet legszükségesebbjeit fizetésökből fedezni tudják. A minimum, mit e részben elérni kell az, hogy a rendes tanárok 1200, a segédtanárok 900 forint fizetéssel és szállással ellátva lehessenek. Végre tájékozásul tervét adjuk egy teljes gymnasium tanitó személyzetének : 1. Igazgató tanár . . . 1200 forint fizetéssel. 2. Görög és latin-) rendes 1200 „ „ 5 segéd . 3. nyelv 5 segéd . 900 „ 4. Természettan r.-tanár 1200 „ 5. Természetrajz „ 1200 „ 6. Menyiségtan „ 1200 „ 7. „ segéd „ 900 „ 8. Philos., növeléstan r. „ 1200 „ 9. Történelem „ 1200 „ 10. Magy.nyelv s irodalom „ 1200 „ 11. » „ s. „ 900 „ 12. Németnyelv segéd „ 900 „ 13. Rajz „ „ 600 w 14. Mű-ének „ „ 600 „ 15. Testgyakorlat 600 összesen 14,900 forint. Ezen erők összes s egybehangzó működése elégséges egy teljes gymnasium fentartására." Ezen javaslat elkészítésére oly rövid idő volt, hogy minden egyes felmerülő kérdés részletes megvitatás ára s pontos utánszámitásra gondolni sem lehetett; ép azért a bizottság is ugy akarta javaslatát tekintetni, mint a mely csak néhány általánosan tájékozó főbb elvek megállapítására szorítkozik. Részletes megvitatásba előleges tanulmány nélkül értekezletünk sem bocsátkozhatott, hanem a kimondott főbb elveket magáévá tevén, a javaslatot átteszi az egyes iskolák elöljáróságához, hogy azt figyelembe vévén, mindenik saját viszonyaira való tekintettel készítse el az átalakításra vonatkozó tervet, hogy aztán a szokott törvényes uton az intézkedés is megtörténhessék. Alig látok e javaslatban más még vita alá jöhető pontot, mint azon inkább kiviteli, mint elvi kérdést, ha vajion az ajánlott tanszékek arányban vannak-e az egyes tudományokból a gymnasiumban tani tandó órák számához ? E tárgyban leszek bátor kis utáns zámitást tenni. 1. Nem tartom tanácsosnak az állandóul olyanul alkalmazott igazgatói (tanvezetői) tanszék felállítását. Megtörténhetik, hogy az ilyen hivatalra választott tanár-