Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-05-28 / 22. szám

Az ünnepélyre kitűzött nap, előzői borús fellegeiből kibontakozva, kiválólag legszebb májusi pompájában jelent meg; kimutatta örömünk feletti örömét, s ezreket bivott Bánoczra. A szertartás fél tízkor a templomon kivül, általános énekléssel vette kezdetét, mely alatt a templom ajtai felnyittatván, a tömeg egyharmada a templomban, pár ezeret tevő kétharmada pedig a templom kerítésében felállított szószék körül foglalt helyet. A templomi isteni tiszteletet nt. Laky András, felsőzempléni esperes ur végezte, szónokolván II. Kron. 7. r. 5, és következő versei szerint, a templomon kivül pedig alul irt tartott egyházi beszédet Tim. 4. r. 5. v. alapján. Istentisztelet végeztével az urvacsorája lőn kiszolgáltatva, mellyel n. t. Bálint József, egyházkerületi főjegyző ur vala megbízva; végül egy esketés és két keresztelés hajtatott végre tiszt Császár Pál, gálszécsi lelkész ur által. Ezen egyszerű ünnepély emelőleg hatott mindnyájunkra, hatásában fokozva a sárospataki éneklőkar közreműködése által. Lelki megelégedéssel távoztunk az ünnepély színhelyéről Berettőre, hol is a lelkészi kart s több jelen voltakat t. Kazincy János ur fogadott szíves vendégszeretettel. Óhajunk, hogy a protestáns egyháznak legyenek több ily t. Kazincy János úrhoz hasonló fiai! ! Málca, május 19-kén. 1871. Böszörményi Károly, egyházmegyei aljegyző. A XIII városi esperesség közgyűlése. A nevezett esperesség ez idén már május 16-kán tartá rendes közgyűlését, mivel a kerületi gyűlésnek már junius hó elején és pedig nem Nyiregyházán, mint tavaly kerületileg határoztatott, hanem Rozsnyón helye lesz, hol a megválasztatott tiszai kerület superintendense, Czékus István ur, uj hivatalába ünnepélyesen beiktatni fog. Esperességünk minden évben felváltva más helyen gyűlésezvén, most Menhárdon összegyűlt és az elnökség megnyitó beszéde, valamint a helybeli, 53 év óta hivatalában ernyedetlenül működő agg lelkész fohászkodása után, következő általánosabb érdekű tárgyak felett megkezdetett a tanácskozmány. A kerületi egyházi adó, — melyhez esperességünk évenkínt 553 frttal járul, és mely főképen az eperjesi kerületi theologiai intézet szükségeinek fedezésére fordittatik, — ez évben is, mint rendesen, utolsó fillérig begyült, mely körülmény például szolgálhat kerületünkben azon esperességeknek, hová már többször kerületi küldöttségek kénytelenek valának közbenjárni, mig tartozásukat befizették. Az első ev. gyámintézet pénztárába a községek ez évben többet gyűjtöttek, mint máskor szokás volt, mely többlet nem másnak, mint azoknak az aláírási iveknek köszönhető, melyek most először a gyámintézet javára köröztettek. Az egyesült XIII városi és tátraaljai esperesség papi özvegy-árva gyámintézet tőkéje körülbelül 6300 frtra rug, mely összeget a XIII városi esperesség lelkészei évenként 4, a tátraaljai lelkészek pedig 8 frtta szaporitnak ; az utóbbiak azért fizetnek többet, mivel egyestilésök alkalmával már kész tőkét találtak. Ezen alapból most 3 papi özvegy összesen körülbelől 300 frttal évenkint segélyeztetik. Az esperesség községeinek épületei kivétel nélkül a „pesti biztosító társaságnál" tömegesen biztosítva vannak, azon előnynyel, hogy a tömeges biztosítás feltétele alatt kevesebb kamatok befizetendők. Eien tömeges biztosítás különben az egész tiszai kerületben elfogadtatott. Béla, Felka, Szepes-Szombat, Leibitz és Szepes-Olaszi községeiben az ev. iskolák, természetesen az egyházi vagyon megóvása mellett, febkezetnélküliekké átalakultak ; azon iskolák vezetésére azonban, melyek továbbá is a felekezetiek sorában maradtak, egy esperességi iskolai tanács választott meg, mely 3 világi tagból, 3 tanitóból és 3 lelkészből, összesen 9 egyénből fog állani. Végre még szőnyegre kerültek azok az előmunkálatok, melyek az ev. egyház zsinatának megtartása céljából készítettek, és melyek az egyes esperességeknek is véleményezés végett beküldettek, Általában és elvben esperességünk a zsinati előmunkálatokról ugy nyilatkozott, hogy azokat a haladás és protestáns szabadság szelleme nem lengi át, de annál inkább a dogmák és pericopák kényszerétől áthatva vannak, mely méltatlan alapra, protestáns egyházunk jövőjét veszély nélkül építeni nem lehet. Az előmunkálatok azon javaslata, miszerint a superintendens életének egész tartamára megválasztandó, élénk vita után elvettetett és a többség oda nyilatkozott, hogy mint a többi protestáns hivataloknál történik, a superintendensi hivatal is időről időre újra betöltessék. Ezek volnának az általánosabb érdekű tárgyak, melyek esperességi gyűlésünk alkalmával előfordultak és ezekrőli tudósításomat azon óhajommal fejezem be, vajha a mai időben, midőn a keresztyén absolutismus hívei Róma körött csoportosulnak, a protestánsok is védbástyájukhoz, a szabadsághoz minden tekintetben tántorít* hatlanok maradnának, figyelve Pál apostol intésére: „a szabadságban azért, mellyel minket a Krisztus megszabadított, álljatok meg, és ne kötelezzétek meg magatokat szolgálatnak igájával, Gal. 5. 1. Szepes-Bélán, május hó 20-kán, 1871. W e b e r Samu, ev. lelkész. Külső-somogyi közgyűlés. Nt. szerkesztő ur! Minthogy szerkesztő urnák csak magának irok —(ám lássa aztán akármit tesz vele)— 44