Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-05-28 / 22. szám

nem szólok magas hangon, hivatalos fontossággal és pontossággal gyUlésiink összes működéséről, majd elmondja azt, szorgalmas jegyzői hivatalunk, a most már közkívánatra szintén az egyházkerületi alakban nyolcadrétben megjelenendő jegyzökönyvünkben. Kedélyünket már a gyűlés napja előestéjén kellemes hangulatra derítette egy örvendetes csalódásunb melyszerint világi tanácsbiróinkat t. Halász Gyula és Sárközy Béla urakat, amazt, ki e hivataláról a mult évben oly határozottsággal mondott le, hogy annak újra elvállalása iránt nagyon vékony szálát hagyta kezünkben a reménynek, most, miután az uj választásra bejött szavazatok egész összege, egyetlenegynek kivételével, 5 reá esett, aggodalmunk ellenére, csakugyan ismét helyén; emezt, kinek mint országgyűlési képviselőnek, nagyfontosságú elfoglaltatásai miatt, gyűlésünkön megjelenhetéséhez szintén alig volt reményünk, ismét magunk között láthattuk, — mely örömünket szóval is kifejezni el nem mulaszthattuk. Ez örömünkre azonban gyűlésünk kezdetén egy kis köd ereszkedett, midőn volt főesperesünk nt. Gángol János urnák, kinek egészsége javulását három esztendő óta várjuk, e hivataláiól lemondó, a segédgondnoki hivatalhoz még a mult nyár utolján intézett levele olvastatott, melyet el nem fogadnunk lehetetlen volt, s egyházmegyénk mind a leköszönő főesperes urat, annak idejében erélyes és rendszerető hivatalnokát, mind önmagát vélte megtisztelhetni, midőn hivataloskodása elismerését és méltánylását „a nehéz időkben" — jegyzőkönyvileg örökittetni kivánta. A főesperesi hivatal betöltésére, szavazás rendeltetett; a szavazatok t. Décsey Lajos segédgondnok úrhoz küldendők, ki felbontásukra aug. 25-ére Körtvélyesre az egész consistoriumot meghívta, Alesperesünk is, kitöltvén három éves körét, hivataláról lemondott; de helyén kell maradnia és működnie, mig utódja, azaz most már a leendő főesperes megválasztva nem lesz. A felekezeti iskolatanitók egyházmegyei gyűlési képviseletének kérdése közös méltánylásra és pártolásra talált, még pedig nem kettő vagy három, hanem annyi számban, a hány iskolakör van az egyházmegyében, tehát nálunk hat. Csak egy hang volt, mely bár, mint mondá, az ár ellenében úszni nem akar, e képviselet felől határozottan kedvezőtlenül nyilatkozott, azt sem szükségesnek, sem kívánatosnak, sem célszerűnek, sem szokott vallásos szertartásaink csorbítása, bontogatása nélkül, kivihetőnek nem, hanem inkább veszélyesnek, s követelését a lazulás, bomlás jelenségének látta; de viszhangra, legalább hallhatóra, egyre sem talált, cáfolatra pedig elégre. A próba- papolásfc eltiltó egyházkerületi határozat nem talált oly helyeslésre s pártolásra, sőt határozott tiltakozás történt ellene, s nyilatkozat megy fel az egyházkerületi gyűlésre. Indokainkat, ha szükség és engedelem lesz rá, képviselőink majd elmondják, Az úgynevezett iskola-krajcár hátralékokra nézve,-— melyeknek behajtásától s beadásától van felfüggesztve az egyházkerületi iskolai pénztárból a gyönki iskola, vagy inkább a két, t. i. tolnai és külső-somogyi egyházmegyék pénztára részére járandó, most már jogosnak elismert 395 o. é. frtnyi követelés teljesítése,— közgyűlésünk azzal gondolt és kivánt egyházmegyénken segíthetni, hogy az egyházkerület által rajtunk követelt iskolakrajcár-mennyiség leszállitása szükséges voltának kimutatására, -- minthogy e kivetés a Schematismusban kitett összes lélekszám szerint történt, — uj lélekszámösszeírást rendelt, melyben minden egyházban megkülönböztetve ki legyen téve az adózó és nem ado*.ó, péld. jövevény, cseléd stb. lelkek száma, minthogy olyanoktól az iskolák raj cár (állítólag) be nem hajtható*), tehát csak amazok után ismerhetjük el a kivetést kötelezőnek, a követelést teljesíthetőnek. A balaton-melléki iskola-kör két kérelemmel lepte meg közgyűlésünket, melyek egyike az illető tanitó urak törvénytiszteletének, másika a jó rend érdekében nélkülözhetetlen függés és kötelesség érzetének tanúbizonysága. Egyik kérelmök az volt, hogy iskoláik egyéb tantárgyaiban könnyebben s több eredmény nyel haladhatás tekintetéből, tétessék hatályon kivül régi, még 1842-ben megállapított tanrendszerünknek különben az egyetemes népiskolai szervezet által is helyeselt azon pontja, mely a zsoltárok s dicséretekből 3 — 4 vers könyvnélkülöztetését rendeli ; másik az, hogy miután a magas közoktatásügyiministeriiim a jövő nyárra ismét képezdei póttanfolyamra hívja fel a tanítókat: utasítsa s kötelezze a közgyűlés az egyházakat, hogy tanítóikat, ha abban részt venni akarnak, e szándékukban ne akadályoztassák. Ha jól emlékszem, mind két kérelmük megadatott. Meglepőnek, legalább előttem, csak azért teszett, mert az elsőnek tárgyát, a mennyire én tudom, egyéb iskolaköreink tanitói, legalább sokan közülök, minden kérelem nélkül, önakaratilag, részint régen hatályon kivül helyezték, részint figyelmükre sem méltatták ; másik szerint pedig a kérelmezők nagyobb elismerést és méltánylást tanúsítottak illető egyházaik hatósága s igényei iránt, mint a milyennek elébb a gyűlési tanitóképviselet kérdése tárgyalásánál közgyűlésünk jelét adta. Utóbbi kérelem tárgyalása, illetőleg megadatása után egy épen a legközelebbi évben történt, eddigi gyakorlatunkkal ellenkező eljárás által indokolva odavetettt megjegyzés élénk eszmecserére szolgált alkalmul a felett, hogy a helybeli tanitó helyett temetést végző szomszéd tanitó felveheti-e a temetési dijt, vagy nem ? — Eddigi gyakorlatunk szerint azt nem tehette ; az ily szolgálat akár betegség akár távollét esetén kölcsönös kötelesség volt, papi és tanitói ilyes dij a helybelit illette. Igaz, hogy eddig ilyen póttanfolyami, s honvédgyakorlati két hónapos távollét esete nem is fordult *) Vagyis egy cseléd vagy napszámos, kinek nálunk egy napi bére 1 — 2 forint, nem fizethet évenként egy krajcárt főiskolai adó fejében!!! IC. A.