Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-04-23 / 17. szám

dat megcáfolni, banem még egy lépéssel tovább fog menni a pápai auctoritás ellen. München, april 17. A király nagybátyja, Ká­roly bajor herceg, miot állítják, politikai és vallási meggyőződésből, a reichsrathban őt mint kir. herceget illető helyéről visszalép. Augsburg, april 18. Az „Alig. Ztg"-nak egy 17-diki müncheni távirata jelenti, hogy Döllinger és Fried­richnek egyházi méltóságuktól való felfüggesztése — állí­tólag — holnapután fog bekövetkezni. München, april 18. Hubert tanár egy nyilt le­vélben felhívja a müncheni érseket, hogy a vasárnap a szószéken felolvasott pásztorlevélben ellene kimondott kemény vádakat vonja vissza addig, mig szavainak va­lótlanságát egy ítélet-képes közönség előtt be nem bizonyítja. A berni egyetem tanárai Döllingerhez szerencsekivánati feliratot készítenek. (g) Müncheniből apr. 15-kéről táviratozzák: Döl­linger tanária ma kimondatott a nagy excommunicatio is. — Münclien, april 18. Az érsek kiközösité Döllin­ger nagyprépostot formális háresis- és a csalatkozhat­lansági dogma el nem ismeréáeért, melynek következté­ben illetőnek a györgy-lovagi méltóság körüli ténykedése lehetlenné téteték. A kiközösítés nyilvános kihirdetését az érsek önmagának tartotta fönn. E hir kapcsában megemlítjük, hogy a Rómában megjelenő „Libertá" f. h. 17-én kelt száma közli a ró­mai egyetem tanárainak Döllingerhez intézet üdvözlő iratát. — München, apr. 20. A „Pastoralbaltt" közli a exkommunikatiót Döllinger ellen; valamint a székes káptalan tagjainak azon inaepélyes nyilatkozatát, hogy egyetértőleg az érsekkel tartanak. — München, apr. 20. Friedrich egyetemi tanár és udvari javadalmas egy érseki rendeletet kapott, mely kinyilatkoztatja, hogy ő (Friedrich) a világos, biztos egy­házi vallástanoknak öntudatos, makacs, nyilvános ta­gadása miatt a nagyobb exkommunikátiót, minden ká­noni következményeivel, vonta magára. — Róma, apr. 19. A Vatikánban épen most vé­geztek be egy encyklikát, mely az olasz kormány által biztosított kedvezményeket újra és mérgesen vissza­utasítja. * Előleges értesítés a bécsi evang. theologiai fa­cultás félszázados örömünnepéről. A bécsi cs. kir. evan­gyelmi theologiai fakultás barátainak s egykori hallga­tóinak tudtul adatik, hogy a nevezett facultás félszázados öröminnepe, a facultási épület e célból tágított termében folyó évi ápril hó 25-dikén fog tartatni. Az „actus pu­blicus" főrésze a decanus német, a prodccanus latin nyel­ven tartandó — promotionalis — beszédéből fog állani. Bécs, 1871. febr. 25. Dr. A. Vogel, e. i. decanus. * Egy uj vallásfelekezet alakult Bécsben, „az igazság, szabadság és szeretet" felekezete, s mint törvé­nyesen be nem vett felékezet bejelenté magát a kor­mánynál. Hitágazata a következő : 1. A világot térben és időb n végnélkül va!ó egységnek ismerjük, melynek te­remtő erejét világszellemnek nevezzük. 2. Hisszük, hogy az emberiség egyike azon végtelen számú alakoknak, melyekben a világszellem fejlődési fokozataiban nyilat­kozik. Valljuk, hogy az emberi nem folyvást halad, s minden egyes embernél kötelességnek tartjuk, hogy a tökél etesbülésnél közremőködjék. 3. Hisszük, hogy a lé­nyeg a világszellem minden jelentkezésében elpusztithat­lan, tehát az emberben is az, s azért hisszük, hogy a halál csak átmeneti alak egy másik léteire. 4. Hisszük, hogy minden cselekvény elnyeri a maga jutalmát vagy büntetését, mely azonban csak véges. 5. Hisszük, hogy azon cselekmények a jók, melyek a lény alapelvének az emberiek egyenlőségének megfelelnek s az emberi hala­dást elősegítik. Az ezzel ellenkező cselekedetek elveten­dők. 6. „Isten" e zméjét az absolut tökély eszméjének ismerjük el, mint a melyre az emberi értelemnek szük­sége van." — E felekezet tízparancsolata a következő : „A szabadság parancsai: légy mérsékletes, nyugodt, igaz, tiszta, szorgalmas, takarékos. Az igazságosság parancsai: ne sérts mást, ne bánj mással roszul, ne ölj, ne csalj, ne lopj, ne rabolj. A szeretet parancsai: légy barátságos mindenkihez, szánakozó a szerencsétleneken, örvendő az örvendőkkel, segéld a szegényeket, ápold a betegeket, oltalmazd a gyengéket." — A felekezet kéri a kormányt hogy e bejelentést vegye tudomásul. (g) Baselből irják a „Prot. Kirchztg"-nak: „A mi reform-egyletünk egy kérvényt nyújtott be a tanácshoz, melyben támaszkodva „El a hitvallási kényszerrel" cimü röpiratára, fölszólítja az államhatóságot, hogy küszöbölje ki „az apostoli hitvallást a keresztelési formulából." „A nagy tanácsnak — igy végződik e kérvény — alkalma leend határozni nemcsak a fölött, ha váljon a hitvallás az ő vallási meggyőződésének megfelel-e vagy sem, de még inkább a fölött, hogy egy hitvallás, mely tudvale­vőleg az egyháztagok nagy része által már ninós elis­merve, az államegyházban oly érvénnyel birjon-e, mintha mindenkinek meggyőződése volna. Ez tehát ránk nézve nem csupán dogmatikai kérdés, mint inkább a polgári szabadság kérdése, s egyszersmind erkölcsi kérdése a becsületesség és igazságosságnak. Arról van szó, váljon tovább is fenálljon-e nálunk egy egyházi íendszabály, mely előbb utóbb üres játékká, általános botránkozás tárgyává leend." A najy tanács határozata májusban várható. S ez annál fontosabb lesz, mert az orthodoxia egy nyilvános, husz pap által kibocsátott irat által („Az egyház és

Next

/
Thumbnails
Contents