Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-04-30 / 18. szám

Tizennegyedik évfolyam. m 18. Mas Pest, április 30. 1871. PROTESTÁNS EGYHÁZI ES ISKOLAI LAP SZERKESZTŐ- és KIADÓHIVATAL : Mái ía-"tca 10-ik szám, első emelet. ELOFIZETESI DIJ: Helyben házhozhordással és Vidékre postai küldéssel félévre 4 frt., egész évre 8 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. HIRDETÉSEK DIJA: 4 hasábos petit sor többszöri beikta> tásánál 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja Bélyegdij külön 30 kr. 1 A németországi katholikns mozgalmak iijaMi phasisai. Machet mit der Wahrheit Bündniss, und ihr braucht den Irrthum nieht zu fürchten. Köppen F. Döllingernek a vatikáni zsinat határozatai ellen történt föllépése oly mozgalmat keltett a németországi katholikus világban, melynek végét nehéz volna előre megjósolni. Döllinger nem csak roppant tudománya, magas állása, tiszteletreméltó jelleme és kora súlyát veti a mérlegbe, hanem ami legtöbbet nyom, az, hogy háta mögött Németorsz 'g, sőt az egész világ müveit katholikusainak többsége áll. A derék lérfi fö lépését helyeslő nyilatkozatok mind sürübben-sürűbben jőnek ugy papi, mint laicus oldalról és — ami által a mozgalom több, mint theoretikus jelentőséget nyer — a bajor kormány határozottan Döllinger mellett és a hivatalos közegek ellen nyilatkozott. A lefolyt szent ünnepek alatt a nyilvános isteni tiszteleteken, melyeken a király is jelen volt, Döllinger pontifikált, sőt a nagyjelentőségű lábmosási szertartásnál is ő szolgált. A király személyesen Döllinger mellett áll, s a kormánytól is az érsek sehogy sem birta kieszközölni az engedelmet, hogy az uj dogmát kihirdethesse, mert — amint a minister hivatalosan tudatta — az egyházi hivek nagy része az uj dogmát el nem fogadja; de legfőképen visszautasítandó azért, mert annak határozmányai az állam alkotmányos törvényeivel ellenkeznek. Ha mind e fenyegető jelenségek dacára Róma régi elvéhez hiven, nem hátrál, sőt Döllinger elleii, miután a hatalom minden eszközeinek alkalmazása által őt a tett nyilatkozat visszavonására birní nem sikerült, a nagy excommunicatiót kimondta: azt kell hinnünk, hogy a harc, melyet, az 1864-iki syllabus föiavatott és a csalatkozhatatlansá^i dogma szentesitett, messzeható titkos célzatokkal áll kapcsolatban, és hogy Róma távol attól, hogy a szakadást elkerülni kívánná, tán inkább maga óhajtja, hogy a gondolkozó elemek az egyházból mentül számosabban kiváljanak, biztosan várván, hogy akkor a tudatlan tömegeket annál korlátlanabbul kormányozhatja, s készséges alá rendeltségben tarthatja. Sohase feledjük, hogy annak, ami a legközelebbi időkben Rómában törtónt, értelmi szerzői azon társulat emberei, mely, midőn szelet vet, igen jól tudja, hogy vihart fog aratni, de amely meg is tanulta, mikép kell a vihar közepett szilárdul megállani és a közrémülést maga hasznára fordítva, példátlan kitartás által raesszeható terveinek sikert szerezni. A jezsuiták rendjének története általában tel^í van hihetetlenségekkel. Mióta a rend fenáll, minden ellene szegült és létezését fenyegette : az ész, a tudomány, a társadalom közérdeke, ós mégis fenáll, s hatalma és befolyása megtörhetetlen. És miért ? Mert tudják mit akarnak, és birnak elég határozottsággal akaratjuk célját minden akadályok ellenére is keresztül vinni. Feladatuk a világot értelmi sötétségbe sülyeszteni, végkép elbutítani, s ez uton maguknak szellemi fölényük által korlátlan uralmat biztosítani a buta tömegek felett. E feladat legkönnyebben látszik megoldhatónak, ha a vallást, mely a tömegek egyedüli szellemközegét képezi, minden észszerüségből kivetkőztetvén, az ész helyett kizárólag a tekintélyt szerepeltetik ; s e tekintély culminatióját állapították meg legközelebb a pápa csalatkozhatlan sági dogmájában. Soha se csudálkozzunk pedig azon, hogy épen korunkat választották e rég táplált tervük kivitelére. A világ mai állása sok tekintetben kedvező és alkal-35