Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-04-23 / 17. szám

Más rovat alá esik a püspöki egyház, r ely Angliából költözött ide s meglehetős befolyást gyakorol, különösen a felsőbb osztályra, e mellett jelenleg hatalmas, nagyszerű lépéseket te z a terjeszkedésre. Van az országban százhetven lelkész. Mellőzve az unitáriusokat s más kisebb szá-nu egyháza • kat, itt találjuk a hatalmas angol independens egyház leányát a congregationalis uniót. Ez egyház eredete a westminsteri hiU állás keletkezése és Cromwell korába vihető vissza, ki maga is eme sectához tartozott. A congregationalis unió tagadja a presbyteri kormány forma sz. irási alapját, s állítja, hogy semmi ilyszerü közösség nem létezett az első keresztyén egyházak között, hanem minden egyházközség maga. kezelte ügyeit a többitől teljesen függetlenül. Ennélfogva az emiitett hitvallást sem fogadta el, mint a mely szigorúan presbyteri kormányforma mellett nyilatkozik. De szervezeténél fogva más különben sincs szükség közös vallástételre, levén minden egyes gyülekezet maga magának vallástétele, elfogadván Kálvin tanait. Természetesen mindenik gyülekezet saját emberségéből áll fenn s igy határozottan tagadja, hogy állam és egyház között lehetne némi közösség oly értelemben, mint legtöbb presbyteri egyházak értelmezik. Közös ügy lehet az állam és nép boldogítása s előkészítése egy szebb, boldogabb hazába, de teljesen különböző s egymástól független uton stb. Igen derék lelkészeket s kitűnő szónokokat tud felmutatni az egyház, hivei pedig bár többnyire szegények s közsorsuak, minden áldozatra képesek És enynyi elég is a kisebb felekezetekről. Lássuk már most a független presbyteri egyházakat, s mindenek felett az unio-kérdés keletkezését, mostani állását s tán jövőjét ? ! Nem ; ezt hagyom azokra, kiket legközelebbről érdekel az ügy, s a többi részt is csak mogyoróhéjban adom fel, mert már hoszura nyúlt s igen hihető, unalmassá is vált cikkem. Sok beszéd — szegénység, mondja a példabeszéd, s meglehet részemről a kevés is az, s igy ha csakugyan választani kell a kettő közül, már csak az utóbbit veszem s megkísértem a nagy s igen-igen bonyolult tárgyat a lehető legvilágosabb szavakkal adni elő, szorosan szem előtt tartva a pártok által használt kifejezéseket. (Vége következik.) Könyvismertetés. Protestáns alkalmi beszédtár. Félévenként e g y-e gy kötetben megjelenő saz élet és halál különféle viszonyaira s esete ire szóló beszéd-g yüjtemény. Szerkeszti s kiadja Margőesy József, i r s a i e v. lelkész és a pestmegyei esperesség aljegyzője. ^Egyházi beszédeket tartalmazó könyveink, köszönet egyesek buzgó fáradozásainak s hála az ezt pártoló val lásos szellem ébredésének, egyre szaporodnak. A gyászesetekre vonatkozó dolgozatok számát sem mondhatjuk olyan nagyon csekélynek. A szó szoros értelmében vett alkalmi beszédeket tartalmazó müvet azonban, ha csak Révész, Fördőá, Szoboszlai stb. agendáit ilyenül is nem tekintjük, én még oddig nem ismerek. Annál nagyobb örömére szolgálhat tehát édes mindnyájunknak, ha végtére ugy is elég kopár egyházi irodalmunk a fennt címzett munkában ilyennel is gazdagodott, s a régen érzett hézag ez által némikép betöltetett, vagy legalább oda látszik irányulni e munka által is a közfigyelem, hogy betöltessék mielőbb. Az „a!

kalmi beszédek" cim alatt hozzá szokván már halotti prédikációkat és orátiókat érteni, azt gondolnók ugyan első pillanatra, hogy a kezünk alatt levő könyv is csak azokat tartalmazza, a béltartalom azonban egészen az ellenkezőt igazolja, a mennyiben e könyv, megfelelőleg a cimet körülíró eme kitételnek : „az é 1 e t é s h a 1 á 1 különféle viszonyaira és eseteire vonatkozó beszéd gyűjtemény", magába öleli mind azt, mit csak az olvasó szélesebb értelemben „alkalmi beszéd" alatt érthet. Tartalmazza tehát mind azon kiváló és nevezetes mozzanatokat, melyek adandó alkalmaknál a lelkészi functio körébe eshetnek. Hoz e könyv nevezetesen : keres z telés i, esketési és h alotti beszédeket. Amiakeresztelési beszédeket illeti, nem csak a dolog rendje, hanem azon csekély méltatásnál fogva is, melyben sokan a keresztelési cselekvényt részesitik, kell, hogy ezek foglalják el a legelső helyet. Hadd szokjunk egyszer már ama gondolathoz, látva a példát, hogy a keresztelés nem üres szertartás, hanem történjék az bárhol, lélekemelő innepélyes felvétel, fogadás és tanítás. S az ide vágó 6 beszéd közöí-t e könyvben egy sincs, a mely ezekről meg ne győzne bennünket. Oly szép, oly vallásos lélektől áthatott tartalomdús beszédek azok, melyek óva intik a lelkészt üres, keveset mondó formulává tenni azt, a mi különben oly hatályos és oly lélekemelő lehet. Esketési beszédet e gyűjteményben ötöt találunk, mind külön-külön tárgyról szólót, a minek lehetetlen, hogy ne örüljünk, csaknem ujjal mutathatván reájok, hogy mily gazdag és mily széles itt is a tér, hol a lelkésznek, az alkalmakat felhasználva áldásosán működnie annyiszor lehet. Sem nem osztván, sem nem helyeselhetvén ugyanis azok véleményét, kik e kiválóan nevezetes functiónál is a lehető legpongyolábban járnak el, midőn azt tartják, hogy egy, vagy legfeljebb két beszéddel kötelességüknek bármily alkalommal is eleget tesznek. Hallottam már egy esetet, hol a lelkész ügyes és megragadó szónoklata által épen az oltár előtt vitte oda a házas feleket, hogy azok a rájok gyakorolt kényszerítő befolyástól s az ebből származó boldogtalanságtól még inkább eliszonyodván, az eskü letétele előtt szétmentek. A mit a kézfogásnál szokásos kérdések nem tehetnek, ím azt a beszéd hatalma megteszi, csak legyen