Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-01-08 / 2. szám

Sajtó alatt vannak: k) Vezérkönyv az ének tanítására, 1) Vezérkönyv a rajzolás tanítására, m) Alkotmánytan a polgári jogok és kötelességek ismertetésére. A többi szükséges népiskolai könyvekre a pályázatok ki vannak hirdetve s reménylem, hogy 1871. legfölebb 1872-dik évre a legfontosabb iskolai könyvek teljesen ki lesznek állítva. Az eisoroltakon kívül még több taneszköz van munkában s egy része közelebb el is készül. Á tanitóképezdék számára lehető olcsó és célszerű zongorákat és hegedűket készíttettem. A komárommegyei iskolai tanács gyűlése. r A komárommegyei iskolai tanács 1870. decem be 22-én Komáromban ülést tartott; ab anno „Népiskolai közoktatási törvényalkotás." most másodszor, összehívta ngos Hilócky Béla tanfelügyelő ur. A mi Komárommegyében a népiskolai tőrvény kihirdetése óta, az iskolákra nézve történt, az egy népnevelés iránt érdekkel viseltető kebel előtt közönyös nem lehet. Volt e megyének szerencséje már egy tanfelügyelő úrhoz, s az volt Környei János ur; sok reménynyel, szép jövő előérzetével csatlakozott e megye közönsége, az irodalmi téren annyi babért aratott férfiúhoz; de fájdalom, minél inkább emelkedett érdekben az általa szerkesztett „Néptanítók lapja", s minél számosabban jelentek tőle a legtárgyavatottabb népnevelési értekezések, annál árvább maradt a tanfelügyelőség, annál inkább pangott s szakadozott megyénkszerte a népiskolák életfouala; nem volt semmi Összetartó erö, semmi kapocs, s a meglehetős pezsdtiléssel kezdődött élet, hamvaiba sülyedt vissza. — Ránk illettek Tompa szavai „a tudomány hideg kútfejénél lelked még a szomj veszi meg. — Környei János tanfelügyelő ur meghalt 1870. april 21-én, félbeszakadt irodalmi szép tevékenysége, s fenmaradt a tanfelügyelőség lehető kezdetleges állapottal vergődő minősége. A Komárom kir. városban több Ugybarát buzgalma folytán létrejött községi iskolán kívül, alig van egyetlen egy nyom, mely megyénkben a népiskolai törvények léte felől tanúskodhatnék. Hilócky Béla uj tanfelügyelő ur kineveztetése kelt Ischl-ben 1870. junius 2., tehát majd másfel hónapig a Győr-, Komárom s Esztergommegyei tanfelügyelői hivatal üresen állt. Ismét bizni, ismét remélni kezdettünk, hogy e nyári iskoláztatás korszakában tán leend valaki, ki népnevelési ügyünkre figyelemmel tekint; de a nyári iskolai szak is elmúlt a nélkül, hogy az újonnan kinevezett tanfelügyelő ur kineveztetésén kivül, megyei népiskoláink életkörében csak legkisebb mozdulat történt volna. Ekkor kezdtünk számigatni az iskolai év kezdetre ; gondoltuk, miszerint lehetetlen, hogy tanfelügyelő ur az iskolai évkezdet iránt csak annyi érdekkel viseltessék, hogy hivatalos állásánál fogva az ügyre nézve hangot ne adjon. Gondoltuk, az iskolák ajtai nem nyílhatnak meg ugy, hogy a felügyelő létezésének jeleit ne mutassa ; fájdalom, ismét semmi sem történt, beállott az iskolai év ; hogyan, mikor, mikép, arról tökéletes halálcsend. A deczember 5-én tartott megyei bizottmányi ülésben hang emeltetett az iránt, hogy a megye az iskolai ügynek megyeszerte tapasztalható elhanyatlását behunyt szemmel tovább már ne nézzű

. Ekkor jött tudomásra, hogy az uj tanfelügyelő ur December 22-én a megyei iskolai tanácsot csakugyan összehívta. Mely határidőre, hanem kérdezzük is, hogy junius 2-ától miért kellett a komárommegyei iskolaitanács összehívásának december 22-éig, és igy több mint féléven tul elhüasztatnia, megjegyezhetni azt, hogy egy a Duna által ketté szakított megyére nézve, mint Komárom, alkalmatlanabb időhatárt választani soha sem lehetett volna ; kiszedetvén a Dunáról a hajóhíd, megyénk igen jelentékeny része Komárommal, a gyűlés székhelyével csak életveszély közt érintkezhetik; vegyük hozzá még, hogy a kitűzött határidő az év azon napjai közé esik, melyeknél rövidebb az egész háromszázhatvanöt nap között sehol sem találtatik, s mikor természet törvénye szerint a legalkalmatlanabb időjárás s vele öszhangzó utak szoktak lenni'; sőt hogy semmi se hiányozzék abból, hogy tanügyünk mily kevés világosságban részesül, még a napfogyatkozásnak is éppen ezen napra kellett esni. Elvégre tehát csakugyan együtt valánk a megyei iskolatanács 32 tagjai közül 22, a rom. kath. papság is képviselve levén egyetlenegy egyén által. Megnyitotta a gyűlést nagyságos tanfelügyelő ur egy papirosra leirt, de azért könyvnélkül mondott értekezés izerü beszéddel; tartalmát tevék mindazon eszmék illustrálásai, miket már egy tanfelügyelőtől szerencsések valánk hallani; felemlité a népnevelés magasztos s üdvös feladatát, de nem feledkezett a vele járó akadályokról is szólani, ugy amint ezt lapokból is már többször olvashattuk; azonban nem valánk szerencsések tőle utakat, módokat, nézeteket elsajátíthatni, amik szerint a népoktatási törvény közöttünk is életbe léptethetnék, annak ereje, hatása az iskolák falai között minél előbb meglátszanék ; nem hallánk az ez ügybeni sürgetős teendők felsorolását, az iskolai életnek megyeszerte kiható lendületére irányzó elveket. S nem ok nélkül, félünk, hogy ha még egy uj tanfelügyelöhez leend szerencsénk, á az ismét a kezdetlegesség gyermeklépésein tesz kísérleteket, ugy járunk mint ama professor, ki a világhistoria tradálásának 31-ik esztendejében is az özönvíz előadásánál ]árt. Azonban a futva, hamarkodva végzett gyüléskedésnek, mert tizenkétóra után az idő zordonsága miatt minden jótérfc lélek hazafelé szedelőzködött, egy üdvös eredménye mégis lett. Nevezetesen bizottság neveztetett ki egy oly munkálat minél rövidebb idő alatt elkészítésére, melyben a megyei iskolai tanács jogai és köteles-