Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-04-09 / 15. szám

törvények által is meg volt állapítva, önkormányzatukat, ugy a mint az jelenleg törvényesen fenáll, az 1791 : 26-ik t. cikkben megállapított törvényhozási intézkedés folytán szervezték. A görögkeleti vallásuakra nézve az 1848: XX. t. cz. a magyar felelős minisztériumot bizta meg azzal, hogy vallásbeli és iskolai ügyek iránti intézkedés végett az összes felekezet által, és különböző nyelvű népességre való tekintettel választandó egyházi congressust összehívja, és szerkezetének törvény általi végleges rendezését fönntartván, a minisztérium által azon alkalommal egybehivatni rendelt congressus, ugy világi, mint egyházi tagjainak számát maga határozza meg. Hasonlóan intézkedett ugyanazon vallásuakra nézve az 1868: IX. t. cz. is törvényesítette a görög keleti vallásuaknak két egymástól független egyháztartományra időközben történt elválását; mindegyik egyháztartomány híveit feljogosította egyházi gyülekezeteik szervezésére és azokban egyházi, iskolai s azokra vonatkozó alapítványi ügyeiknek, az ország törvényeinek korlátai között, önálló rendezésére; megbízta a minisztériumot mindegyik egyháztartomány előkészítő congressusának összehívására ; meghatározta az abba választandó egyházi és világi tagoknak számát és választásuknak módját; s az ily módon összehívandó congressust hatalmazta fel azután arra, hogy az illető egyháztartomány congressusának szervezetét ő felsége jóváhagyásának hozzájárulásával, megállapítsa. Az izraelitáknak a törvényhozás hozzájárulása nélkül egybehívott congressusa által hozott határozatokat illetőleg végre maga ezen képviselőház is a legközelebb mult ülésszakban addig is, mig e fölött a törvényhozás tüzetesebben intézkednék, határozatilag kijelentette, hogy ezen congressusnak határozatai ő felségének közbejött szentesítése után is az ország izraelita vallású polgáraira nézve törvényesen kötelezőknek, azok ellen, kik magukat azoknak önként alá nem vetik, végrehajthatóknak nem tekintethetnek. A magyarországi kath. egyházi congressus azonban akár egyházának azon hajlamánál fogva, mely szerint az állam hatalma alól magát elvonni minden időben törekedett, akár téves magyarázatából az ap. kir. kegyúri jogának, mely csupán egyházi jog lévén, a hitfelekezetnek világi vonatkozású ügyeire nézve alkotmányos országban törvényhozói hatalmat magában nem foglalhat, nem méltatta figyelmére az említett előző törvényhozási intézkedéseket s a törvényhozás előleges engedelmének kikérése nélkül megindult szervezni hitfelekezetének önkormányzatát, sőt a megállapított szervezetnek foganatba vételét is azonnal megkezdette; e végre a hercegprímás elnöklete alatt 12 tagból álló bizottságot választott, s azt a felelős állami kormány közbenjötte s a törvényhozás hozzájárulása szükségességének megemlítése nélkül oda utasította: hogy a congressus által megállapított önkormányzati szervezetet ő felségének megerősítés, s ennek folytán törvényes szentesítés végett eléje terjeszsze — gondoskodjék arról, hogy a szervezet életbeléptetésére szükséges önkormányzati közegek megalakítása végett a választások annak idejében az egész országra nézve kiírassanak : — tegye meg a szükséges előlépéseket arra,hogy az állam kormányzati közegei által kezeltalapok ós alapítványok a megállapított szervezetnek ő felsége által leendő szentesítése után az illetékes önkormányzati közegeknek rendelkezése és kezelése alá átadassanak; sőt a congressus állandósította is magát, mert az emiitett bizottságot, a nélkül, hogy azt ő felségénél a maga utján teendő előleges bejelentésre utasítaná, arra is felhatalmazta, hogy szükség esetében a congressus elnökileg újból egybe hivattassák. A kath. egyházi congressusnak a feljebb idézett törvényekbe ütköző ilyetén törvénytelen eljárása, mely szerint mellőzte azon módot, melyen más hitfelekezetek egyházi Önkormányzata megállapittatott, az általa követett jogegyenlőség elvénél fogva is kötelességévé teszi, hogy utólagosan teljesítse azt, a mit a hitfelekezetek példájára előlegesen tenni, elmulasztott; — kötelességévé teszi önkormányzati szervezetének a törvényhozás általi jóváhagyását kikérni; s e körülmény maga is elégséges arra, miszerint kijelentsem azon meggyőződésemet, hogy a kath. congressus által legközelebb megállapított országos önkormányzati szervezet, a törvényhozás jóváhagyásának hozzájárulása nélkül, az ország polgáraira nézve semmi tekintetben kötelező erővel nem bir, sem részben sem egészben végre nem hajtható ; és foganatba vételének a kormány általi megkísértése, vagy megengedése az alkotmánynak egyenes megsértése lenne. Távol van tőlem, hogy megtagadni kívánjam a magyarországi kalh. hitfelekezet híveinek azon jogát, hogy egyházi, iskolai, s ezekre vonatkozó saját alapítványi ügyeiket, az ország törvényeitiek korlátai között, ő felségénél teendő előleges bejelentés mellett, időszakonkint egybehívandó egyházi gyülekezeteikben rendezzék, intézzék, és saját közegeik által kezeltessék s e jogot tőlök bizonyosan a törvényhozás sem fogja megtagadni; de azt megengedhetőnek nem vélem, hogy a kath. hitfelekezet képviselőjeként fellépő bármely testület e téren tul menjen azon hatíírokon, melyeket az egyházi autonómiának ugy megalkotására, mint gyakorlatára nézve törvényeink általában megszabnak ; hogy határozataiban ellentétbe tegye magát az ország törvényeivel; hogy rendelkezését önhatalmilag oly javakra is kiterjessze, melyekre nézve egyházának tulajdoni joga még elismerve nincs ; hogy elvonhassa magát az állam s törvényhozás hatalma alól, vagy épen azoknak fölébe emelkedhessek ; s egyházának önkormányzatát a törvényhozás hozzájárulása nélkül, és igy más uton állapithassa meg, mint azt az országban lévő más hitfelekezetek megállapították. Mind ezeknél fogva a t. vallás és közoktatásügyi miniszter nrhoz a következő kérdést intézem: Tekintetbe véve, hogy a legközelebb tartott kath. egyházi congressus nem azon módon alakult, melyet törvényeink hasonló esetekre nézve megszabtak, s hogy az általa megállapított egyházönkormányzatí szervezet, ugy a mint tervezve van, fenálló törvényeinkbe ütközik, s