Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-04-09 / 15. szám

és e felett a kath. köznevelés és egyházi szolgálat szükségleteinek fedezésére a hívekre országos adót vethet ki, s ezen adó, valamint az egyházmegyei s egyházközségi gyűlések által is saját körökben követendő hasonló adók kivetésének kulcsát megállapítja. A kormányzat felügyeletére továbbá kebeléből a hercegprímás elnöklete alatt három főpapi és papi és hat világi állású igazgató-tanácsost választ, kik a kormányzat minden ágainak kezelésére, az egymástól elkülönözött három, azaz személyi, tanügyi és vagyon kezelési hivatal osztályok szerint, saját felelősségök alatt működendő három igazgató osztályfőnököt állandóan neveznek ki, kik egyszersmind az igazgatótanácsnak szintén rendes tagjai lesznek. Az igazgatótanács mindazon kinevezéseknél és magasabb egyházi javadalmak adományozásánál, melyekre nézve a kinevezés jogát az apostoli király ekkorig az államkormányzat utján gyakorolta, ezentúl az előterjesztést akép eszközli, hogy minden megürült helyre három egyént, ezek közül leendő kinevezés végett az apostoli királyhoz felterjeszt. Az igazgató-tanács felügyelete, s az osztályfőnököknek az országos kath. gyűlés által megállapítandó költségvetés szerinti kezelése alatt áll az országos kath. gvülés pénztára, a melybe a vallási és tanulmányi alapok jövedelmei, az üresedésbe jött, az országos kath. igazgató-tanács kezelése alá eső magasabb egyházi javadalmaknak az ujabb kinevezésig folyó jövedelmei, a ma gasabb egyházi javadalmasok által, a mostani javadalmasokra nézve velők egyetértőleg, utódaikra nézve pedig az országos kath. gyűlés által megállapítandó évi járulékok, a tanitórendelek jövedelmeinek feleslege és esetleg a kath. hívekre országosan kivetendő adó folyandanak be. A tervezett kath. egyházi önkormányzat legfőbb közegei hatáskörének ezen vázlatából első pillanatra következők tűnnek fel : 1-ör Eddigelé a kath. vallás s egyház hitfelekezeti érdekeit a fejedelem, állam, és állam kormánya előtt,, — jól történt-e ez? más kérdés, — de ténylegesen és törvényesen az egyházi hierarchia képviselte; a midőn tehát ezen képviseletnek gyakorlatára más, eddig nem létezett, törvényeink előtt, ismeretlen, egészen uj közegek szerveztetnek; ezeknek hatósága, mint törvényeinkbe s a százados gyakorlatba ütköző, sem a fejedelem, sem az állam, sem az állam kormánya, s a közigazgatási és bírói hatóságok által törvényesnek nem ismertethetik el mindaddig, mig az a fenálló törvények és törvényes gyakorlatnak törvényhozás utjáni megváltoztatásával, törvény által nem fog illetékesnek kimondatni. 2-or. A magasabb egyházi javadalmakat eddigelé ö felsége, a magyar koronát ős idők óta megillető, a törvényhozás megegyezésének hozzájárulása nélkül elidegeníthetetlen jognál fogva szabad akarata és tetszése szerint adományozta, s e jogában csak az ország törvényei által korlátozva, a mennyiben például ezek szerint ily javadalxak csak honfiaknak, alkalmas, érdemes férfiaknak adományoztathattak. Nem változtatja e tényállást, hogy ő felsége ezen adományozásoknál ujabb törvényeink szerint miniszterének tanácsával él, annak előterjesztése után, és ellenjegyzése mellett határoz ; mert királyaink ily adományozásoknál mások tanácsával korábban is élhettek, és ő felsége most is miniszterét, kinek előterjesztését elfogadhatónak nem véli, mással, ki az ő szándékával egyetért, felcserélheti. A tervezett kath. önkormányzati szervezet ellenben a királynak ezen adományozási jogát csupán azon három egyénre szorítja, kiket az általa elmozdithatlan kath. országos igazgató- tanács kinevezés végett eléje esetenként felterjeszteni fog. Ez illetéktelen korlátozása, sőt megszüntetése a magyar király és korona századok óta gyakorlott jogának, megváltoztatása az 1848. évi alaptörvényeinknek, melyek szerint király ő felsége a végrehajtó hatalmat minden egyházi tárgyakban is kizárólag csak minisztériuma által s az egyházi magasabb javadalmak adományozását illető miniszterének ellenjegyzése mellett gyakorolja; — megváltoztatása tehát alkotmányunk egyik leglényegesebb részének és biztositékának is. De megváltoztatása ez az egyházi főrendek állásának is az országgyűlésen, kik eddig ugy, mint a felsőházaknál csaknem minden alkotmányos országban történik, kizárólag a korona által neveztettek ki, s jövőre a tervezett kath. önkormányzati szervezet szerint egy 13 tagból álló kath. országos igazgató tanács küldöttei lennének. 3-szor. A megürült egyházi javadalmak időközi jövedelmei ős időktől, fogva a hazánkban érvénynyel nem biró concordatum folytán a legújabb időkben illetéktelenül becsúszott visszaélés bekövetkeztéig, százados gyakorlat szerint az állam kincstárába folytak, s az illető javak az uj kinevezésig az állam közegei által kezeltettek. Ezen gyakorlat törvényeinknek eddig soha kétségbe nem vont, s az I. Rész 10. cikkében határozottan is kimondott azon elvén alapszik, mely szerint a király minden egyházi főrendeknek is, ugy, mint az örökös nélkül kimúlt világiaknak valóságos és törvényes örököse, és javaiknak ujabb adományozásokig birtokosa is; a kath. egyházi önkormányzati szervezet azonban az ily megürül t egyh javadalmak ugy javainak kezelését, mint időközi jövede^ieit a kath. országos Önkormányzat számára veszi igénybe, és igy nemcsak az állam pénzügyét csonkitja meg, hanem magát az ország tönvényeivel is ellentétbe helyezi. 4-szer. Az orsz. kath. gyűlés a megállapított szervezet szerint a kath. köznevelés, s egyházi szolgálat szükségleteinek fedezésére az ország összes kath. lakosaira feltétlenül kötelezőleg adót vethet ki, s ezen adó kivetésének kulcsát, ugy mint azét is, melyet az egyházmegyei és községi gyűlések saját körökben kivetni szintén jogosítva vanuak, maga állapitandja meg.