Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-04-09 / 15. szám

kus egyház önkormányzatának szervezetét, melynek hatásköre a személyi kinevezési ügyekben, a köznevelés terén, a kath. egyházi és iskolai javak és alapítványok tekintetében, s általában a magyar kath. egyház világi vonatkozású ügyeiben széles körben kiterjed mindazokra, mik a hittani, egyház kormányzási, liturgiái és egyházfegyelmi dolgok körén kivül, az egyházi és világi hiveket közösen érdeklik. Ezen szervezet több oly elvekre van alapitva, melyek törvényeinkkel, alkotmányunkkal meg nem egyeztethetők, a kormány, az országgyűlés, a király, a korona jogaiba ütköznek. Igy például ezen szervezetnek : 3. §-a szerént azon esetekben, melyekben az ap. király a magyarországi kath. egyház érdekeit a római széknél államkormányzati közegek által képviselteti, ennek jövőre az illető önkormányzati hatóságokkal egyetértőleg kell történni; ez eddig nem csak megcsonkítása az állam külképviseletében a magyar királyt illető és gyakorlatára nézve csak a törvényben megszabott módozatok által korlátozható jognak, hanem lealacsonyitása egyszersmind az állami külképviseletnek az egyik hazai hitfelekezet közvetítő közegévé; és miután az egyház érdekei az állam érdekeivel nem mindig egyezők; ezeknek egyenes alárendelését amazok alá, az áilamnak az egyház alárendelését mondja ki. A 4. §. Az érsekeknek, püspököknek, apátoknak, prépostoknak, káptalanoknak, szerzetesrendeknek, plébánosoknak, egyházaknak, templomoknak birtokában levő összes javakat, s az államkormány kezelése alatt álló vallási, tanulmányi és egyéb alapokat a magyarországi kath. egyház tulajdonának jelenti ki: az egyházi javadalmasokat javaik h i t b izományszerü haszonélvezetében és birtokában a szervezetileg megállapított korlátozások mellett meghagyja ugyan, de az említett alapokat az államkormáuytól az önkormányzat további rendelkezése alá átvétetni rendeli; s a magyarországi kath. egyház ezen tulajdonának, s az egyes javadalmak és alapítványok csak hitbizományszerti haszonélvezetének és birtokának illetékmentes telekkönyvi bekebeleztetését, a törvényhozás ez iránti rendelkezésének kinyerése után az országos kath. gyűlés által megállapítandó módozatok szerint eszközöltetni határozza. A szervezetnek ezen §-a célzatos ignorálása a képviselőház azon határozatának, mely a vallás- és közoktatásügyi minisztérium kezelése alatt levő alapok és alapítványok jogi természetének megvizsgáltatását rendeli. A hazai történelem és jogtudomány^ vezérfonalán indulva tovább, mind ez ideig csak azt tudtuk, hogy egyes érsekségeknek, püspökségeknek, más főpapoknak, káptalanoknak, szerzetesrendeknek, plébániáknak, egyházaknak, templomoknak a magyar koronaterületén, leginkább királyi adományok, de magán alapítványok utján is nagy értékű és kiterjedésű javak adományoztattak ; a szervezetnek emiitett §-a azonban mindezen javaknak tulajdoni jogát egy tollvonással egy más, egészben uj tulajdonosra ruházza át, t. i. a magyarországi kath. egyházra, mely hazánkban nagy tiszteletben és tekintélyben állott mindig; de a melynek, mint ilyennek, részére sem királyi törvényes adományok, sem magán alapítványok, ingatlan javakban legalább, soha nem tétettek; s a mely mint ilyen, törvényeink szerint ingatlan javaknak tulajdoni joggal birtoklására képességgel nem bír. Sőt a szervezetnek emiitett 4. §-a a fidei commissumoknak hitbizományi magyar elnevezését szójátékul használván fel, az egyházi javadalmasok birtokát hitbizományszerü haszonélvezetnek és birtoknak jelenti ki, és igy nagy helytelenül alkalmazza a fidei commissumokról szóló hazai törvényeket az egyházi javadalmakra, midőn azokra nézve a magyarországi kath. egyháznak részére követeli azon fő tulajdoni jogot, mely ez ideig a nagyobb egyházi javadalmakra nézve mindig az állam által gyakoroltatott, a plébániákra és templomokra nézve pedig azokat, illetőleg a patronusokat és egyházközségeket illeti ; — vagy uj hitbizományszerü haszonélvezeti és birtoklási jogcimet talált fel, melynek nyoma törvényeinkben nem található ; és bizonytalanságban nagy bennünket még az iránt is : vájjon az országgyűlés rendelkezésének ezen §-ban kilátásba helyezett kikérése, mindezen igények és jogcímek törvényessége elismerésének vagy talán csak a telekkönyvi bekeblezés illetékmentességének megnyerésére lesz-e irányozva ? A szervezet 5-ik és számos más §§-ai megállapítják az önkormányzat különböző fokozatain tanácskozó és határozati joggal felruházott, illetőleg a végrehajtás eszközlésére rendelt testületeket és közegeket, melyek feladataikat az állam főfelügyeleti jogának épségben tartása mellett az államigazgatási hatóságoktól függetlenül teljesitendik, s az állami hatóságokkal, s más felekezetekkel szemközt a katholikusok egyházi, nevelési, és vagyoni érdekeit képviselendik. Szerveznek jelesül egyházi és világi tagoknak közös, s ez utóbbiaknak az előbbieknél számra, de nem befolyásra nézve nagyobb részével, magyarországi egyetemes országos kath. gyűlést, a melléje rendelt igazgató tanácscsal és három igazgató osztályfőnökkel, továbbá egyházmegyei gyűléseket és tanácsokat — esperes kerületi tanácsokat, és egyházközségi gyűléseket és tauácsokat. Az országos kath. gyűlés, a herceg primás elnöklete alatt, a magyarországi kath. egyházat általában érdeklő ügyekre nézve a legfőbb önkormányzati hatóság, a magyarországi kath. egyházat ennek a római székkel elintézést kívánó világi vonatkozású ügyeiben az apostoli király előtt, egyéb külviszonyaira nézve padig az állam és vallásfelekezetek irányában képviseli. Gyakorolja körülbelül azon jogokat, melyek mintegy az önkormányzat, törvényhozás köréhez tartóztuk,