Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-04-09 / 15. szám

kath, egyház egyik legkitűnőbb tagja Grhycy Kálmán vitte oda. Nagyon helyesen, mert az idő már rég eljött, hogy többé ne csak a protestantismus, mint felekezeti töredék védelmezze a hazát a római reactio ellen ; hanem magok a kath. egyház derék világi tagjai is a sorompóba lépjenek. Ghycy Kálmán interpellatioja, mely az egész ház osztatlan, zajos tetszésnyilatkozataival találkozott, bizonyíték arra, hogy a római reactio többé nem számithat hazánkban sikerre a felekezeti elfogultság és gyűlölködés miatt. És ezért méltí hálával gondolhatunk istenre, ki a szabadság ügyét annyi százados nehéz küzdelem után diadalra juttatta. De nem szabad felednünk, hogy még egy nagy és erős harcot kell megharcolnunk Kóma lovagjaival. Mi régóta gyakran figyelmeztettünk erre, s most már az előcsapatok első összemérközését jelenthetjük. Ugyanis, többször fejtegettük olvasóink előtt, hogy az ultramontanismus nem dogmatikai, hanem politikai párt, s dogmái politikai eszközök. A római zsinat elhírhedt dogmájában politikai jelszót alapított, melyről a reactio hívei egymásra ismerjenek, Ezután már gyorsan kellett következni a pártok szervezkedésének, a mi legalább általános körvonalokban meg is vörténtmár, s első ténye a congressuson készült szervezeti javaslat. Ha sikerül ennek a törvényhozás elé terjesztését az uj választásokig elhalasztani, akkor az ultramontan párt minden erejét megfeszítve, ba nem is jut többségre a parlamentben ; de oly tekintélyes töredéket alkothat, mely nélkül egyik párt sincs többségben, és ha a most szemben álló két nagyobb párt kibékülni nem tud, egyik közülök kénytelen megalkudni a clericalisokk al, és akkor minden nyerve van. Azonban. Ghycy Kálmán bölcs tacticája mé* elég korán ütközetre kényszeritette a pártokat. Ő támadott, a jobb és baloldal egyszerre körülötte csoportosult — legalább ezen egy kérdésre nézve, — s egy nappal, később az ellentábor egyik férfia felfogta a csapást. Az első összetűzés tehát megtörtént. De ím közöljük az egész parlamenti vitát, mely sokkal világosabb, minthogy bővebb comumentar kellene hozzá. Kovács Albert. (rhycy Kálmán iiiterpellatiója az aut. szervező congressus határozatait illetőleg (a képviselőház april 3-ki ülésén.) T. képviselőház! Egy nagyfontosságú tárgyban szándékozom az igen t. vallás és közoktatási miniszter úrhoz interpellatiót intézni. (Halljuk.) Interpellatiom a legközelebb tartott katholikus egyházi congressusra és az általa megállapított egyház-önkormányzati szervezetre vonatkozik. Nézetem szerint ezen egyház-kormányzati szervezet több tekintetből az ország törvényeibe, alkotmányába, a kormány, az országgyűlés, a király, a korona jogaiba ütközik, s maga az egyházi congressus is nem oly módon alakult, a mint ezt hasonló esetekre nézve a törvények megszabják. Midőu ily súlyos váddal lépek föl egy oly nagy tekintélyű testület irányában, mint a kath. egyházi congressus, lehetetlen nem indokolnom állításomat. Kötelez engem erre azon tisztelet, melylyel az emiitett egyházi gyülekezet tagjai iránt mindamellett egyénileg viseltetem, hogy alakulásoknak módját és megállapodásait törvényeseknek el nem ismerhetem; tartozom ezzel a t. háznak, mely előbb-utóbb e fontos tárgyban határozathozatalra lesz hivatva, tartozom az országnak, a melynek minden részeiben ezen oly sok érdekekbe vágó ügyet és annak további fejlemén} eit kétségkivtil igen sokan nagy részvéttel, élénk figyelemmel kisérik. (Halljuk.) Indokolásomat lehetőleg rövidre kivánom szorítani, nem lehet azonban oly rövid, mint magam is óhajtanám, mert ha bár tudom, hogy sokan figyelemmel kisérték az egyházi congressus tanácskozásait, bizonyosan többen vannak, kik annak határozatait közelebbről nem ismerik, s igy okvetlenül szükséges, hogy legfőbb vonásaiban jelezzem legalább némileg azon határozatokat, melyeket törvénybe ütközőknek tartok. (Halljuk! Halljuk!) Indokaimat nem egyházi, nem vallási, nem felekezeti szempontból, hanem az e helyen egyedül illetékes közjogi szempontból merítem, vezéreltetve azon kötelességérzet által, melylyel mint képviselő a felekezeti külön érdekeket a közérdeknek alárendelni, s minden irányban megvédeni tartozom az államnak jogait, melyek, ha állam létezését általában akarjuk, sértetlenül fön tartandók (Helyeslés.) Indokolásomat magában az interpellátióban foglaltam, mert a kérdésnek, melyet a minisztériumhoz intézendő leszek, tárgya egész hordereje és fontossága támogatására felhozott érvekből érthető csak meg s igy helyesen cselekjedni véltem, ha alkalmat nyújtok az igen t. vallás- és közoktatási miniszter urnák arra, hogy midőn kérdésemre, a mint reméllem választ adand, kérdésem tárgyát s alapját ne csupán egy e teremben utóvégre is csak elhangzó szónoklatból, hanem magából a vele közlendő iratból egybefoglalva érthesse meg, s eként érthessék meg mindazok is, kik e tárgygyal foglakozni különben is hajlandók, hogy igy akkor, midőn előbb vagy utóbb egy vagy más uton ezen nagy fontosságú tárgyban a t. ház határozni fog, az ne csak egyéni meglehet egyoldalú nézeteim előterjesztéséből, hanem az annak folytán netalán másfelől is nyilvánulandó véleményekből minden oldalról kellőleg felvilágosítva legyen, (Helyeslés.) Interpellatiómat a t. ház engedelmével felfogom olvasni. (Halljuk ! Olvassa.) Interpellatio a vallás- és közoktatásügyi tisztelt miniszter úrhoz. A legközelebb itt Pesten tartott katholikus egyházi congressus megállapította a magyarországi katholi-