Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-03-19 / 12. szám

dások között, a legdúsabb és legáldásosabb kamatot adja vissza a nemzetnek, a nép szellemi Kifejlettségében ; s bizton reményibetjük, hogy nem sokára elérkezik1

ozzánk is azon idő, melynek jöveteléért milliók ajkán rebeg a buzgó ima, s büszkén mondhatjuk: „Népnevelés 1 elérkezett hozzánk is a te országod." Szente György, ev. tanitó. Egy községi iskola a vizsga után. A mai idő embereit rendesen csak a siker által lehet megnyerni, hol ezt látják, ott jóváhagyásuk és tetszésök sem fog hiányozni. A községi iskola ellen is nem ritkán ezen érvet hozák fel: „szépek és jók ugyan mind azon elméletek és eszmék, melyek a községi iskolára nézve az iskolai törvényben foglaltatnak, de nekem még sincs bizalmam a községi iskola intézményéhez, mig sikerét és azon remények teljesülését nem látom, melyek a priori benne helyeztettek." íme, az ilyen tanácskodóknak, ha nem is megtérítése, de legalább figyelmeztetése céljából, egy községi iskola sikerét a következőkben akarom bemutatni, remélvén, hogy azok, kik az érvnek és eszmének nem hisznek, hinni fognak a siker varázserejének. A szepes-bélai ev. iskola, mint már tavaly is e lápok egyik számában emlitém, az 187°/i-diki iskolai év kezdetével, a felállított községi iskolába átment. Miután a kath. egyházközség, felekezeti iskoláját ezentúl is fenntartja, ennélfogva körülbelöl csak 15 kath. gyermek kivételével, mely szintén a községi iskolába jár, az utóbbiban tulajdonképen csak azokra a növendékekre akadhatni, kik azelőtt az ev. felekezeti iskolának tagjai valának. Mint ev. lelkész az eddigi ev. iskola állapotát jól ismervén, kíváncsi voltam milyen változást, illetőleg sikert képes felmutatni az iskolai év kezdetétől a téli vizsgáig a községi iskola, melybe mint mondám, kevés kivétellel, csak is a volt ev. iskola tanulói, valamint 4 tanítója is belépett. És itt őszintén megvallom, hogy a látottak és hallottak után, az érintett községi iskola vizsgáján, több sikert és szebb eredményt tapasztaltam, mint reméleni bátorkodtam volna. Ugyanis a tanitók egyike, ki öregsége és visszamaradottsága miatt a törvény és korunk kívánalmainak nem tudott eléggé megfelelni, a városi közönségtől egész fizetéssel nyugdíjaztatott, a mit az ev. egyházközség alig tett volna, és általában is igen ritkán akadunk a felekezeteknél ilyen méltányos és bőkezű intézkedésre, és helyébe nem egy, hanem három uj és képes tanitó választatott, ugy hogy most ugyanazon számú iskolás gyermekeket nem 4, hanem hat tanitó a leghelyesebb módon tanítja. A tanitók fizetése azonkívül mindegyiknél 200 frttal jobbittatott, és az isk. törvény 145- és 146-dik §§-sai értelmében nyugdijképesek is. Ha. az előtt 6—7 éves tanulók, sőt 9, 10 és 11 évesek egy és ugyanazon osztályban taníttattak, most minden év számára külön-külön osztály nyittatott, tekintettel arra, hogy a felsőbb osztályokban a fiuk a leányoktól elkülönítve legyenek. Oramulasztások épen nem történtek, hacsak a tanuló, betegség, vagy valami fontos családi esemény által kényszerítve nem vala a honnmaradásra. A tantárgyak közé mint ujak felvétettek: alkotmánytan, gyakorlati utmutatások a mezei gazdaság és kertészet köréből, és testgyakorlat, tekintettel a kaionai gyakorlatokra. A taneszközöket az isk. szék az ev. iskolától megvette, és azokat még uj földgömbökkel, s a vegyészeihez és a természettudományokhoz tartozó segédeszközökkel stb. bőven szaporította, valamint a tanszobákat is uj és célszerűbb padokkal rendezte be. A leckéket meglátogatja időről időre egy kiküldött iskolaszéki tag, azon feladattal, hogy szerzett tapasztalatairól az isk. tanácsot tudósítsa, vagy ha a haladásnak valami akadályát egy vagy más osztályban észrevette, azt, a tanitó tanácsa tekintetbe vételével, röktön elhárítsa. Még megemlítendő, hogy a tanitók, miután magok közt igazgatót választottak és értekezletet alakítottak, ha a körülmények és az iskola érdekei megkívánják, tanácskoznak és az iskola felvirágoztatására célszerű javaslatokat tesznek. Mindezen törvényszerű és nevelészeti tekintetben is helyes változások, melyeken a községi iskola mindjárt kezdetétől fogva keresztül ment, a legszebb haladást eredményezték, mely már a téli vizsgán kétségtelen és szembeötlő vala, annyira, hogy p. o. az első osztályban a tanulók 4 és fél hónapos szorgalomidő után biztosan és folyékonyan olvastak és írtak, és a felsőbb osztályban a fiuk az egyes tantárgyakban oly jártasak, hogy, ha magán uton még a latin nyelvet tanulják, egyenesen a gymnasium második osztályába léphetnek be. De a felekezeti iskola mellett buzgólkodók az olyan siker ellenében, melyet a községi iskolában tapasztalhatni, mondják : mit ér minden haladás és képzettség a tudományokban, ha clZ, ci vallásos öntudat, az egyházi élet, sőt a lélek üdve rovására történik, „mert mit használ valakinek, ha mind e világot megnyeri, ha az ö lelke megbüntettetik" ? (Mát. 16. 26.) De ezen ellenvetés sem> áll, mert az idézett községi iskolában a kath. és az ev tanulók rendes vallástanitásban részesültek, sőt az ev. tanulók több órában és több tantárgyakban nyertek oktatást, mint azelőtt; a sz. föld és a zsidónép isméjét, az egyháztörténetet, általánost ugy, mint magyarhonit, azelőtt nem tanulván, most kitűnően ismerik. És amit egy községi iskolában a vallás dolgában elérni lehetett, az a többieknél is lehetséges. Az előadottakból világos, hogy a községi iskola, alkalmas viszonyok közt és a törvény lelkiismeretes megtartása mellett, oly sikert eredményezhet, minőt a felekezeti iskolákban sehol, vagy csak a legritkább esetekben lehet elérni, és mindamellett a vallástanítás sem hanyagoltatok itt el, sőt nagyobb lendületet vehet, miután az egyházközség, iskolai gondot többé nem ismerve, csak is a vallástanitásra fordíthatja minden figyelmét és erejét.