Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)
1871-03-19 / 12. szám
Vajha a községi iskolát mindenki ily elfogulatlanul és részrehaj latlanul tekintené — Debrecenben ugy mint Kómában ! Mert bizonyos, Logy a mit J. B. Schuppius már a 17-dik század közepén Németországról állított, az honunkra nézve is áll: „So lange die Einbildung wáhrt, dass der Status ScholastiKus nothwendig müsse verbunden sein mitdem Statu Ecclesiastico, so lange werden keine guten Schulen sein." Vajha az egyházak kormányzói szivökre vennék, mit az egyházi főtanács Berlinben már 1799-ben jul. 18-ikán hirdetett: „Das Vorurtheil, als ob die Schulen zunáchst eine Sache einzelner Religionspartien wáren, müsse bekámpft werden, weil es un • leugbar sei, dass die Schulen als Institute des Staates und nicht als Anstalten einzelner Konfessionen zu betrachten seien." Szepes-Bélán, márcz. 11-ikén, 1871-ben. Weber Samu, ev. lelkész. ItELFÖL I). Schwartz Gyula interpellatiója a cultus-ministerliez a márc, 15 iki gyűlésen. Nagyon sajnálom, t. ház., hogy az igen t. val'ás-és közök t. minister ur nincsen jelen ma, midőn egy oly kérdésben leszek bátor őt interpellálni, melynek horderejét senki e teremben annyira nem érezheti, mint állásánál fogva épen a vallás és- közoktatásügyi minister ur maga. A kérdés, melyet a t. minister úrhoz intézni bátor vagyok, a következő : Interpellatio a vallás- és közoktatásügyi ministerhez. Van-e tudomása a ministernek arról, hogy a csa-Jatkozhatlanságról szóló pápai közlemények az ország több püspöki megyéjében ki lőnek hirdetve. Ha van tudomása, tett-e és minő intézkedéseket tett a kormány, megóvására és épségben tartására Magyarország apostoli királya azon jogának, miszerint a pápai közleményekbe, mielőtt ezek hazánkban kihirdettetnének, előzetesen beletekinhessen, és fölöttük „placetum"-ot gyakorolhasson? (Helyeslés) Avagy elévültnek tekinti-e a minister a tetszvényjogot, mint praeventiv rendszabályt, vagy érvényen kivül helyezettet, mint — legalább részleg — nem törvényben, hanem szokásos jogban gyökerezőt ? Ha igen, — ugy elégségesnek tartja-e a minister a merőben repressiv rendszabályt, mint biztosítékot oly bekövetkezhető pápai közlemények ellenében is, melyek nem, miként a esalatkozhatlanságról szóló bulla, hitágazati tanokra vonatkoznak, hanem közvetlenül, s nem csak alakilag, hanem anyagilag is a magyar állam közjogával jöhetnek j..;; i,; >., i j j Ha nem, — ugy minő intézkedéseket tett, vagy fog tenni avégett, hogy addig is, mig az állam és az egyház közti jogviszonyok végleges szabályozása folytán hazánkban a teljes vallás-szabadság ós teljes vallás-felekezeti egyenjogúság lehetővé válik, a magyar állam közjoga függetlenségének biztosítékai, a római curiával szemben, a lelkiismereti szabadság és sajtószabadság érdekeivel összeegyeztethessenek ? (Helyeslés.) T. ház ! Magam is azt hiszem, hogy azon ország a legszerencsésebb, a melyben a vallásfelekezetek egyházi kérdései legkevésbbé feszegettetnek a politikai törvényhozó-testületben. De meg fogja engedni a t. ház, hogy mi még nem vagyunk azon helyzetben, hugy magunkat i ly szerencsés országok közé sorolhatnók Magyarországban még a róm. kath. egyház nem azon szabad associatió, melynek zászlója alatt külföldön a lelkiismeret szabadságát a vallásfelekezet keresi. Magyarországon a római egyház a történelmileg kifejlődött apostoli jognál fogva még mindig úgyszólván részese magának az állam souverainitásának, a legfőbb hatalomnak De másrészről nem hiszem azt sem, hogy ezen fontos kérdés feletti felvilágosításra várhatnánk addig, mig a most együtt ülő kath. autononiai congressus munkálatait befejezi. És mert azt hiszem, hogy a tetszvényjog a magyar állam közjoga, s mint ilyen fölött nem egyoldalulag a allásfelekezet maga, hanem okvetlen az ország politikai törvényhozása kell, hogy határozzon, (Átalános helyeslés,) bátorkodom ezen interpellatiót a t. minister úrhoz benyújtani, s őt távollétében is felkérni, legyen kegyes mielőbb erre válaszolni. Külföldi egyház és iskola. (P. J.) Sléziából Párizs megadása napján irják a „Prot. Eirchen Ztg."-nak: „Németországnak, mely végre megszabadult Franciaországtól, minél előbb, minden áron meg kell szabadulnia Rómától, a jesuitismus és ultramontanismus, a képmutatás és alattomoskodás fészkétől is. A történelem elég világosan és tisztán tanítja és a mult évi istenellenes római határozatokban ujolag az egész emberiség rémületére bebizonyította, hogy a nevezett pártviszályok eltávolitása nélkül sem valódi keresztyénség, sem valódi szabadság nem lehet és nem lesz soha , nem valósulhat soha a Krisztus által hirdetett isten országa e földön , és ezzel kapcsolatban az egész emberiség jóléte és békéje. Szabadság mindenki számára! Ezen nagy és tiszteletre méltó szó minden jogot kizár a létező pártok és egyletek köréből, melyek szövetkezve vagy önállóan arra működnek, hogy mások szabadságát, lett légyen az egyeseké vagy táraulatoké, bil.ncsekbe verjék. Ez önöknek és az önök főnökeinek, és mindenek felett az előbb nevezett párt- és érzelem-árnyalatoknak szól: miután Németország a francia láncok alól felszabadult, most már