Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-03-12 / 11. szám

Mi tette Svájcot, a természettől ezen szegény, kis országot a világ egyik minta államává ? s miben rejlenek ezen nép anyagi és szellemi felvirágzásának forrásai? Nem szabad megfeledkeznünk kétségkivül ezen kérdésre adandó feleletünkben Svájc szabadságharcáról, fiai hősiességéről, és a reformátio áldásairól; de voltak és vannak más okok is, melyeket kimutat a kezünk alatt levő könyv. Ilyen p. o. hogy a 266,000 lakost számláló Zürichkanton a közoktatásra csak az állampénztárból évenként kevés hiján egy millió frankot fordít, ezenkívül külön mindegyik község, és pedig aránylag szintén igen tetemes összeget, p. o. a 40,0000 lakosú Zürich 250,000 franKot, melyből az állami pénztár alig fedez 18,000-et, és ezen hivatalosan kivetett összegeken kivül felmegy még legalább is 700,000 frankra azon összeg, melyet az önkéntes adakozásokon alapuló egyletek csak ezen egy kantonban jótékony célokra áldoznak. A félmillió lakosú Bern- kantonnak a közoktatásra tett évi költségei, fölözik az egy millió frankot. A 40,000 lakosú Basel városának tanintézeteire kiadatik évenként majd 450,000 frank. Mennyi áldást árasztanak ily összegek nevelési célokra kiadva ! És ez csak az egyik oldala a svájciak tevékenységének, áldozatkészségének. Yegye ebez a t. olvasó, hogy e mellett a kis országban van 632 segély-egylet, ugy hogy átlag minden 4,000 lakosra esik egy egylet, minden 25, sőt Baselben minden 2%, lakosra egy egyleti tag ; hogy ezen egyletek összes vagyona fel megy majd 8 millióra; évi kiadásaik, vagy is az általok nyújtott segély fölözi az egymillió frankot. S mily sok hányban kihat ezen egyletek működése, csak a „baseli közhasznú társulatnak" 26 bizottsága működik, mindegyik külön külön munkakörben; p. o. 1) betegápoló s kórházakat gyámolító bizottság 2) gyári és francia ismétlő iskolák, 3) iparosnövendékeket gyámolító, 4) a rajz és mintázási iskola, 5) ifjúsági, polgári és munkás könyvtárak 6) tornászati, 7) az ifjú siket némákat gyámolító, 8) a kibocsátott fegyenceket és kényszermunkásokat gondozó, 9) az ovodákat állító és kezelő, 10) a korcsolyázó intézetet kezelő, 11) népszerű előadásokat rendező stb. bizottságok. íme ily ezerféle irányban működő s folyton buzgólkodó egyleti tevékenység párosul Svájcban a közmiveltség fejlesztésére irányzott hatósági törekvésekkel, s ily módon emelkedett Svájc oda, hol ma áll. Hol áll hazánk ezen kis országhoz hasonlítva? ? Nem akarom a szomorú thémát fejtegetni. Mily tág tér kínálkoznék nálunk egyháziak és világiak előtt a közoktatás s az egyleti élet érdekében való működésre ? Hja ! de nekünk más dolgaink vannak. De hagyjuk, nem akarok böjti prédikációt tartani. Legyen elég, ha csak röviden ajánlom a fent címzett munkát a t. olvasók figyelméoe. F. ISKOLAÜGY. A vallástanítás a népiskolában. Ezen tárgy erős mozgásba hozta a nevelés ügygyei foglalkozók kedélyét nemcsak Németországon, hanem hazánkban is. Örvendetes jelenség, hogy a kérdést itt a legnagyobb óvatossággal s a paedagogia és az előhaladt theologiai tudományok utmutatása szerint tárgyalták. Ugyanis a „Thüringische Kirchen Ztg." 23-ik száma szerint a nagy-szebeni tanító-egylet bizottságot nevezett ki, mely a használatban lévő vallástani kézikönyveket, különösen a biblia-történeteket vizsgálja meg, s okadatolt véleményt terjesszen elő. A bizottság véleménye pedig ugy hangzott, hogy a bibliai történetek tanításánál használt kézikönyvek közül egy sem alkalmas a használatra és azért a sz. irás tartalmából más gyűjteményt kell összeállítani. A nevezett tanítói bizottság ezen véleményét következő okokkal támogatja. A bibliai történetek legnagyobb része nem történeti hitelességű, még mondának sem illik be, hanem inkább tendentiosus költemény. A zsidóság istenrőli fogalma ép ellentétben áll a keresztyénség istenrőli fogalmával, és igy hamis képzeletekhez vezet. — A bibliai történetekben foglalt világnézlet ellentétben áll a tudomány eredményével, és a világrend és törvény megmagyarázásához nem járul. — A bibliai történetek egy része, hajmeresztő csudáival, álmaival, visióival, angyalaival és ördögeivel — a babonát segiti elő. — Végre vannak olyan történetek is, melyek az erkölcsiség tisztult fogalmainak nem felelnek meg és a szemérem ellen vétnek. Mindezen okoknál fogva más biblia történeti kézikönyv szerkesztendő. Ezen feladat nemcsak a németeket, erdélyieket, hanem a magyarokat ós általában mindazokat illeti, kik a vallástanitást a népiskolában a haladott theologia eredményei értelmében és a p&dagogia útmutatásainak megfelelőleg akarják rendezni. Szepes-Béla febr. 26-ikán. Wéber Samu, ev. lelkész. BELFOLD. A „bibliaterjesztő társulat" ponyvairodalmi termékei. Nagytiszteletü szerkesztő ur! Nem rég ideje, hogy lapjaink méltó roszalással keltek ki a Bucsánszky-féle ponyvairodalmi termékek ellen. A nevelés és nemzeti közmivelődés barátai bizonyára örömmel üdvözölték a sajtó felszólalását. Vajha az illető se bocsátotta volna el a sajtó szavát füle mellett! No, de ő üzér-ember. Ö előtte min