Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-03-12 / 11. szám

vencióra. Azt a papot, ki ily aljasságra vetemedni képes, csakugyan érdemes volna kitörölni a papi testületből. Azonban eljárásunkban az a hiba, hogy az ily szerződésekért soha sem a bűnös lakol,hanem az utódja, mert a nép a convenciólevelet nem irja alá, s az uj választott lelkész nem bocsáttatik sok ideig rendes hi/ vatalába. 20. „Az eként meghivott uj lelkész a meghivás elfogadása esetében az illető esperes vagy annak megbízottja által szabályszerüleg hivatalába iktattatik." Részemről nem vagyok nagy barátja a Kírchenparadéknak, de el kell ismernem, hogy ezek a mi népünkre nagy hatással vannak,sőt a nép "meg is kívánja, de a vallásos buzgóságot szerfelett emelik is. Boldogult Báthori püspök körvisitációja alkalmával Mohácson prédikált s be gyülekeztek a szomszéd baranyai községek s a mohácsi kat lolicus atyafiak is, és azt a prédikációt öregeink máig is emlegetik. Jelen voltam egypár lelkészi beigtatáson és örömmel láttam, hogy a gyülekezet apraja nagyja megjelent, sőt meghívták a vidéki ismerősöket, rokonokat is, akik messze földről eljöttek. A beigtatási innepélyek tehát fenntartandók, s azon keli lennünk, hogy azok minél lélekemelőbbek, minél épületesebbek legyenek. Csakhogy nem kell oly tenger hosszú időre halogatni, mert elvesztik érdekességöket. Én szükségesnek vélném, hogy a lelkészválasztás alkalmával is a kiküldött bizottság valamelyik tagja tartson egy alkalmi prédikációt, mert ha van ott káplán vagy administrátor, az rendesen jelölt is és ha alkalmi beszédet mond, rá fogják, hogy kortes prédikációt tartott, de meg ez a szegény fiatal ember akkor a „lenni vagy nem lenni" kérdése között áll, rendesen izgatott, elfőgult, jobb volna őt ilyenkor felmenteni. A nép pedig örömmel hallaná egyházi nt. elöljáróinak szájából az ige arany tanácsait. A komjáthi canonok a canonica visitaciónak is kötelességévé teszik, hogy a hol a vasárnap éri a visitatorokat, ott prédikáljanak is, ezt a régi szokást is szükségesnek látnám feleleveníteni, sőt a hol csak éri a reggel, egy innepélyes szép könyörgéssel kezdeni meg a hivatalos teendőket, nagy számmal jelennék meg a templomban a nép, s jó hatása lenne. Most a visitáció rendesen nem egyéb, mint f aluzó adószedő sa nép és elöljáróság ugy tekinti őket mint fináncokat! Össze szedik az évi harácsot s azzal tovább állnak! Természetes, hogy ily körülmények között semmi tekintélye a visitaciónak, iskolával, parochiális épületekkel, az egyházban előfordulható rendetlenségekkel mit se gondolnak; a panaszokat,miketa helyszínén könnyen elintézhetnének, utasítják a tractusra. De meg most már sok felé ki is kezd menni a divatból, hogy az esperes személyesen jelenjék meg a hely ssinén, az én gyülekezetem s a szomszéd egyházak, emberemlékezet óta nem láttak esperest visitación, de meg is látszik rajtuk! Régebben a visitáció ambuláns egyházi bíróság volt, s az előforduló ügyeket a felek jelenlétében szépen intézte el, s csak az oly ügyek kerültek a tractus elé, melyeket elintézni képes nem volt. Ilyennek szeretném én a visitaciót ma is! (Bocsánat, hogy tárgyamtól kissé eltértem, de helyén láttam ezt is megemlíteni.) Az eké<nt megállapított „lelkészválasztási tervjavaslat" az egyházkerület minden gyülekezetének igennel vagy nemmel leendő szavazás végett az egyh. megyék utján kiadatik. (következő évben szavazattöbbséggel elfogadtatván, törvény erőre emeltetett) Azt nem értem, hogy mire való a superintendentia határozatait el vagy e nem fogadás végett még falunként szavazás alá is bocsátani ? ! A superint. gyűlés törvényhozó testület, annak határozatai kell hogy kötelezők legyenek, azért van ott minden tractus képviselője. Igy egy-egy statutum hozatalára évek kellenek; sok egyház tán módosításokat akar bele igtatni, sok meg mitse törődik vele, sőt nem is ért hoz zá; mikor pedig nagy ügygyei bajjal határozathoz jutottunk, akkor aztán nem tartjukmeg! Furcsa volna, ha az országgjülés is elküldözné faluzni határozatait, lenne akkor cifra törvényhozás ! Bezárom már kissé ho:szura is nyúlt értekező -semet, megjegyzéseimet nem irói viszketegből, nem gáncsoskodási szándékból tettem, isten latja lelkemet tollamat csupán az ügy iránti buzgó szeretet vezette. Az egész kritika veleje az, hogy ne ereszsaük oly hosszú pórázra a választási szabadságot, melyen féktelenséggé fajul; ne érdekelje kormányzóinkat többé az, hogy kit választanak, mert ez a jog most már a népé ; csak az érdekese, hogy h o g y an választanak, e z a jog a kormányé. A rendesen megválasztott egyént engedjék beállani hivatalába minél előbb, nehogy a pásztor nélküli nyáj megmételyesedjék. A körte ködöket sújtsák, zabolázzák; ez a jog is a kormányé. Az üres egyházakra pedig, k étszere