Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-03-05 / 10. szám

mellett helyesli, hogy az egyet. törv. megalkotásakor m^gállapitassék a tanári fizetés minimuma, de ugyanakkor döntessék el a prot. egyházjog előadásának kérdése is. Hodossy és Hoffmann javaslataik a pénzügyi bizottsághoz utasíttatnak, s a pesti egyeiem összes szükségleteire megszavaztatik 352,059 frt. Török S. a József műegyetemnek sem jelen, sem kilátásba helyezett ujabb szervezetével nem levén megelégedve, egy Pesten felállítandó oly ipar-műegyetem felállítása mellett szólal fel, mely a technikai, felsőbb gazdászati és kereskedelmi szakmákat is magába foglalja. VáradyG. a műegyetemnek Budáról Pestre áttétele tárgyában szólal fel, Szentpály J. a József műegyetemnek autonóm igazgatása, Pestre áttétele, a min. kebelében egy technikai osztály felállítása, a tanároknak a tud. egyetemeihez hasonló fizetésseli ellátása érdekében felszólal s hat. javaslatot nyújt, be. Ivánka I. a 3. első pőntot, mint általa is már tavaly sürgetett pontokat elfogadja, az utolsót a pénzügyi bizottsághoz áttétetni kéri. Zsedényi J. minthogy a hat. javaslat minden pontja pénzügyi is, az egészet a pénzügyi bizottsághoz ajánlja áttenni, mit T a n á r k y is pártol, G y ö r f y Gy. pedig kinyomatni kér. Kinyomatása elrtndelietett s a pénzügyi bizottsághoz áttétetni határoztatott. S c h w a r z Gy. a középtanodai tanárok fizetési minimumának meghatározása mellett szólal fel mert a Bach-rendszernek érdekében állott nyomorogni hagyni a tanárokat, nekünk ellenkező az érdekünk. I r á n y i D. azt kérdi az államtitkártól, milyen hatással volt a min. kezelése alatti középtanodákban a testi büntetés eltörlésének? az elemi iskolák számára készülő szabályzatokban el lesz-e e fenyitékmód törölve ? S e kérdést azért intézi, hogy mint nem kétkedik, az áll. titkár kedvező nyilatkozata hatással legyen a felekezeti iskolák fegyrendszerére is, miután még a pesti ref. gymnasiumban is nevelési eszközül használják a testi büntetést. Kérdi továbbá, mennyire haladt a tornászat Ugye a közép- és elemi iskolákban ; végül a magánegyletek országos pártolása érdekében szólal fel. T a n á r k y G. azt válaszolja Irányinak, hogy a jelentések szerint a testi büntetés eltörlése az erkölcsiséget csak emelte s igy a népiskolákra — t. i. községiekre — is ki fog terjesztetni a megszünetetés. A tornászat minden nem felekezeti gymn. s reáltandában kötelező tantárgy s a népiskolákra is ki fog terjesztetni s legalább a lépést és tartást illetőleg katonai gyakorlatokra is. A teljesen berendezett torna-csarnokok ha a min. által a szünidő alatt oda küldött néptanítókat a tornászaiban képezik, a népoktatási rovatból segéljTztetnek. V á r a d y G. Tanárky azon állítása ellenében, hogy az általa fölemlített tankönyvek felekezeti iskolákba taníttatnának, — jelen pontnál, — állítja, hogy azon tankönyvek itt Pesten községi iskolákban taníttatnak, s a miniszternek kötelessége volna a felekezeti iskolák fölötti felügyeleti jogánál fogva ie, a hazánk integritását* államiságát támadó s történelmét meghamisító tanok ellen intézkedni s ily könyveket sajtótörv. utján is sújtani. Élesen megrója a tanfolugyelőt, ki üres cifra jelentésekkel foglalkozik s a tankönyvekoe be se tekint. Tanárky G. is a közvetlen felügyelőt, — tehát Zichyt, — hibáztatja ily tankönyvek miatt, azt hiszi azonban, hogy a tévtanokat jó könyvekkel kell elnyomni. Tisza K. szerint itt nem tévtanok, hanem politikai vétségről van szó, ne akarjon hát T. a vád alól kibújni s ulasitsa a tanfelügyelőket, hogy meghasonlás előidézése s kormány-nézetek melletti korteskedés helyett, teljesítsék inkább ez iránybani kötelme iket. A min. jelentésből idézve, hogy maga a min. is ajánlotta a Y. által megrótt könyveket a tanodáknak, megróvja felületes eljárárásaér^. S z i 1 á d y Á. azonnali erélyes intézkedést vár a tankönyvek ellen a ministertől. Y é c s e y T. szerint magok a min. rendeletek is már csak Lajtáninnen és túlról, mint Dunáninnen és tálról beszélnek, de legalább a tankönyvekbe ne engedjünk bevinni ily tanokat, mert a 48. t. c. értelmében mulasztás bűnébe esik a minisztérium. B o b o r y K. a pesti fi- és nő-növelde számára alkalmas épület emelése tekintetéből kérdést intéz T. államtitkárhoz, ki válaszolja, hogy a telkek megvéve s a tervek készen vannak. Tisza K. sokalja a tanitó-képe/dei köztartásra előirányzott 150—200 frtot, miután a felekezeteknél felényibe kerül; továbbá az 5 újonnan fölállítandó képezde célszerű elhelyezése mellett, mitől igen sok függ, sa nő-nem érdekéből is nagyobb mérvben felállítandó nőtanitó-képezdék mellet szólal fel. Tanárky G. elfogadja T. nézetét s kéri, hogy a ház is tegye magáévá. C s i k y S. a képezdei helyiségek megnevezését óhajtja hallani Tanárkytól, minek Zsedényi ellene mond a bold. miniszternek azon nyilatkozatával, hogy ha előre megállapittatnak a helyiségek, az illetők nem csak nem járulnak tetemes kedvezményekkel, de felcsigázzák a vételárakat is. Tisza javaslata elfogadtatik. S c h w a r z Gy. a népiskolai szükségletekre előirányzott 650,000 frtot kevesli s Horváth S. ellenében indokolja, hogy azért tartja szükségesnek a 68 : 38. t. c. revisióját, mert az nem precizirozza a jogviszonyt az állam, a polit. község és a vallásfelekezetek közt, azért is, mert azon törvény a legkisebb polit. községeknek is ugyan akkora jogkört ad, mint a legnagyobbaknak; azért továbbá, mert a tanfelügyeleti intézmény — mint Körmendy S. is alaposan kimutatta — céltalan szervezetében is, szükséges az 5°/0

-tóIi pótadó csekélysége, a tanitci minimum alantisága szempontjából a revisio, s mindezen tekintetekből maga és pártja nevében határozati javaslatot ad.