Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-03-05 / 10. szám

311 812 S c h w a r z Gy. a községi tanodai felügyelőket, mint szüüséges roszakat még megszüntethetőknek nem tartja. Megszavaztatik. T i s z a K. a népiskolai tanfelügyelők, hogy használnának a tanügynek, nem vonja kétségbe, de ha azt akarja a minisztérium, hogy a hitfelekezetek ne tekintsenek féltékenyen a 38. törv.-cikkre, utasitsa a tanfelügyelőket, hogy ne provocálják a hitfelekezeteket, mi hogy most megtörténik, példát idéz Dunántulról s B harból; Tanárkynak azon K. ellenébeni nyilatkozatára, hogy van végrehajtás, azt feleli, hogy ott hol erős az ellenállás, mit sem tenni, másutt a törvényentul is járni, nem végrehajtás. Körmendy S. idézve a belügyminister azon nyilatkozatát, hogy a jelen felosztás s létszámmal a tanfelügyelők feladataiknak meg nem felelhetnek, hogy a nép közönyét tekintv3, folytonos sarkalással hathatnának csak, kárhoztatja a minister 11 másod- s 15 dilettansfeliigyelőt beállítani célzó szándokát s gyökeres intézkedést javall, ajánlva benyújtott törvényjavaslata elfogadását. B o r 1 e a Zs. állítja, hogy a románok közt is talált volna a minister tanfelügyelőnek valókat lámpás nélkül is, ha be nem hunyta volna szemeit, s többeket fölemiit. V á r a d y G. a felekezet nélküli pesti népiskolákban használt r. kath. a-b-c-ék ellen s még az absolut időből átmaradt azon tankönyvek ellen kel ki, melyekben Magyarország csak mint osztrák tartomány & Erdély mint nagy fejedelemség emiittetetik, s élesen megrója a minisztériumot, ezen ujabban 1869 és 70-ben s épen az egyetemi nyomdában kiállított könyvek miatt. T a n á r k y G. azt állítja, hogy azon tankönyvek felekezeti iskolákban taníttatnak, azokhoz s a kormánynak nincs szólása. Vukovics S. Tanárky ellenében a kormánynak kötelességéül állítja bármily iskolában is felügyelni, hogy az ország létét s alkotmányát tagadó tanok ne tanitassanak, s hallva, hogy a tanfelügyelők kir. tanácsosok is, ezt a tanügyre nézve károsnak tartja, s minőségüknél fogva missionariusokuak tekintik őket, s e cim nem érdemeikért, de előre adva, csak servilismus szellemét költheti föl másokban is; az uj minisztert arra hivja fel, hogy benső értékű tanfelügyelőkre törekedjék. Zsedényi E.a min. által oda kívánja utaltatni a tanfelügyelőket, hogy ne meglevő iskolák nyugalmának zavarására, hanem nem létezők: felállítására fordítsák figyelmöket. A tanfelügyelők költségvetése megszavaztatik. G o n d a L. a megyei isk. tanácsok 40.000 frtnyi átalánya tárgyában megjegyzi, hogy rosszul számított a min., midőn az illetőktől becsületbeli ingyen szolgálatot remélt, mert-a nob le oíficium a legszabadabb államformák közt, a legjobban rendezett társadalomban volna keresendő. Az összeg megszavaztatik. V é c s e y T. államvizsgálati bizottmányok cim alatt kért összeg tárgyában, — miután ez intézkedés nem gyökerezik törvényben, — határozati javaslatot ad be, mely szerint a főiskolák iránti törvényjavaslattal kapcsolatosan, az államvizsgálat szabályozandó lenne. H o f f m a n n P. bár nagyon hangsúlyozza az államvizsgák szükségességét, melyek nélkül nincs garantia, ellene van a hat. javaslatnak. G h y c y K. pártolja Vécsey határozati javaslatát nemcsak a tanügy, de az államszolgálat érdekében és c=,událkozik Hoffmann felfogásán, ki elismeri az államvizsga szükségességét s ellene van célszerű berendezése sürgetésének. Horvát D. sem a felekezetek sem a tanügyre nézve veszedelmet nem lát V. indítványában, ellenben előnyt, ha törvényileg rendeztetik el; elfogadja a határozati javaslatot. Elfogadtatik s az összeg megszavaztatik. Schwarz Gy. a tudori szigorlatok rendezése, az egyetemen több a törvényjavaslatba föl nem vett tantárgy tanitása, a bölcsészeti facultásnak a természettudományi csoportokba felo sztása és a csapatrendszernek behozatala mellett szólal fel indoko'.ólag. Hodossyl. am. kir. egyetem költségvetését keveselli, mert mig Bécsben 4-5000 frt egy tanár fizetése, holott 6000 frtig fölmegy a tandíj-osztalék, itt 3 — 900 frt tandij-osztalék mellett csak 1365—2100 frt lévén; ennek tulajdonítja a pesti egyetemnek a bécsi mögött maradottságát, s felemelését javasolja a tanári fizetéseknek. Henszlman I. szerint elődeink a theologiára költöttek, ma, a tudomány korában áldozzunk a tudományra, s igy ő 3000 frt minimumot óhajtana az egyet, tanároknak szavaztatni. Hoffmann P. a prot.egyházjogról, mint a minta-szerűség jellegével bíróról szólva, számára tanszéket indítványoz az egyetemen. Schwarz Gy. 3000 frt fizetést óhajtana adni az egyetemi tanároknak már csak azért is, hogy az egyetemi törvény megalkotásakor ennyi leone a minimum, s a 90 — 100 frtot meghaladó szigorlatidijak eltörlését óhajtja, hogy megkönnyítessék a szegény ifjak előtt a tanpálya. Péchy T. Hoffmann és Hodossy indítványait a pénzügyi bizottsághoz kéri utasíttatni, mely nézetéhez Zsedényi is csatlakozik. Táncsics M. Schwarz Gy. véleményét pártolva ellene szól a prot. egyházjog tanításának, miután azt óhajtja, hogy csakis polgári jog létezzék és semmi papi. Tisza K. Péchy javaslatát pártolja; a tanári minimum kérdését, ugy a prot. egyházjogét is, az egyetem rendezésekor véli megvitataudónak. Irányi D szintén Péchy nézetét támogatja. Tanárky G. á'lamtitkár, Hodossy indítványának a pénzügyi bizottsághoz áttételét kérve, megjegyzi ellenében, hogy a pesti egyetemen is 3-, 4-, 5- sőt 6000 forinton felül is kapott tandijat egy-egy tanár, mind a