Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-02-26 / 9. szám

E munka, mint szerző előszavából olvassuk, tulajdonképen nem volt nyilvánosság elé szánva, hanem eredetileg egy „elemi számtanitás"-sal együtt oly kezdő tanitó használatára készült, ki saját vallomása szerint, igen keveset értett a szám-, különösen a törtszám-tanitáshoz s ki e dolgozat segélyével a közönséges törteket 4-dik elemi osztályú növendékeinek, tanítósága első félévében, rövid időn s kielégitŐ sikerrel be is tanította. A mi az indokot illeti, mi szerzőt „vezérlete" kiadására birta: az volt, hogy a népiskolai visitatiok alkalmával azt tapasztalta, miszerint a tanitók legkevesebb eredményt a törtszám-tanításban képesek fölmutatni, nem levén alkalmas kézikönyvük, miből a törtszámok tanát mind maguk megértsék, mind tanítványaikkal megértessék. Nyírinek ebbeli tapasztalata amily sajnos, de ép oly igaz is, minélfogva nem titkolhatjuk el abbeli kívánságunkat, vajha a „vezérlet" alkalmas lenne a népiskola tanítás ama hiányának, ha nem is teljes, de legalább némi csekély mérvbeni javítására. Néhai Bulcsu Károly, kecskeméti ref. tanár gyász- és sirbeszédei. A b o 1-dogultnak hátrahagyott munkáiból szerkeszté Fördős Lajos. Ára 1 frt 20 kr. E munkát legközebb tüzetesen szándékozunk ismertetni ; ennélfogva jelenleg annak csupán megjelenését constatáljuk. Megjelentek továbbá Telegdinél a következő kisebb, népiskolai használatra készült müvecskék: Magyar irodalom és mivelődés története. Irta Szurányi Gyula. Ára 24 kr. Népszerű növénytan. Irta Z, Sz. A. Ára 10 kr. Magyar nyelvtan helyesírási szabályai. Gyakorlati példákkal összeszedte Domokos Lajos. Ára 16 kr. Confirmatióra s Ur asztalához először járulhatásra készítő rövid vallásos oktatás kérdésekben s feleletekben, néh, Szoboszlai Pap István, superintendenstől. Közrebocsátja Révész Bálint, debreceni lelkipásztor. VIII. Kiadás. Ára 18 kr. Rövid magyar nyelvtan, összeszerkesztette (?) B. P., debreceni tanitó. Ára 24 kr. Debreceni A B C-e kezdő gyermekek számára. Irta B. P., debreceni tanitó. Második javított kiadás. Ára 24 kr. Rövid természetrajz. Összeállította B. P., tanitó. Ára 28 kr. ISlíOLAÜG Y Helyreigazitási kérelem. A népiskolai közoktatás állapotáról közzétett miniszteri kimutatásban, a többek között ez foglaltatik. „Nagy-Kőrösön 4311 tanköteles közül 1998 jár iskolába ; iskolázatlanul növekedik 2319." Távol van, mintha akár városunk közoktatási hiányait palástolni, akár a minisztériumnak nagy gonddal egybeállított fontos munkáját bírálgatni s értékében csökkenteni kívánnám*: de ugy véltem, hogy épen a statisztika érdekéből teszek némi szolgálatot, ha az idézett adat helyreigazítását megkísértem. Mert azon statisztikai adat, ugy a mint van, legalább is kétes értelmű s tévfelfogásra vezethető ; miután a tény-állapotnak nem felel meg azon állítás, mintha N.-Kőrösön 2319 iskolázatlanul növekednék fel. Ugyanis: az 1869 évi augusztusi községi kimutatás szerint, melyből lett merítve a fentebb hivatolt összeállítás, városunkban az összes (r. kath., ref. és izr.) tankötelesek létszáma 6—12 évig tesz 2853-at, kik közül az iskolába feladottak száma 1998, a tényleg iskolába feljáróké pedig 1717 volt. Ehez képest Nagy-Kőrösön az iskolázatlanul növekedők száma nem 2319, hanem az iskolába feladottak számához arányítva, csak 855, a tényleg iskolába feljárókéhoz képest pedig 1146. Sőt ha tekintetbe veszszük hogy a 10 év betöltésével évenként legalább 30-an a gymnásiumba átlépnek, kiknek száma pedig az elemi iskolába feljárók létszámába betudva nincs; és hogy, bár elég hibásan, de legalább eddigelé, a 3-dik osztályban mintegy 30, a 4-dikben pedig mintegy 40%-a a növendékeknek az iskolát odahagyta: városunk területén, a tanyaiakkal együtt, a minden iskoláztatás nélkül növekedők számát 6—12 évig, 400-náI, s ezekkel együtt a h iányosan iskolázottakét 1146-nál többre semmi esetre sem lehet tenni. A miniszteri kimutatásnak azon adata, mely szerint Nagy-Kőrösön az iskolázatlanul növekedők száma 2319-re tétetett, onnan származik, hogy a 6—12 évig tankötelesek látszámához a 12 — 15 évesek létszáma is, minden megkülönböztetés nélkül, hozzávétetett ; s minthogy még városunkban, mint egyebütt is legtöbb helyen, a rendszeres ismétlő iskolák a 12—15 évesek számára felállítva nincsenek, ezek (szám szerint 1480-an, kik pedig az elemi rendes iskolákat nagyobb részint elvégezték, és a kiknek egy jelentékeny része a gymnásium különböző osztályaiban tanul) mind ugy vétettek fel, mintha soha iskolába nem jártak s iskolázatlanul növekedtek volna fel, a mi természetesen a tényállapotnak nem felel meg. Sőt ugy látszik, ezen — ha szabad igy neveznem — tévesztés végig vonul az összes kimutatáson is. Innen van, hogy Magyar- és Erdélyországban az iskolába nem járók létszáma 1.132,626-ra tétetik ; holott ha a miniszteri kimutatás külön tünteti ki a 6—12 évig, és a 12— 15 évig iskolába nem járók számát, a minden iskolázás nélkül növekedők száma legalább is kétharmadra száll le. Innen van egyszersmind az, hogy a hiányzó tanitók száma is magasan van 10,767-re téve. Mert az összes (2.284,741) tankötelesek közül 669,560-an 12-15 éve-18