Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-01-01 / 1. szám

tendens emlékére, mely alkalommal Dr. Vécsey Tamás collegiumi igazgató és országos képviselő, ki ez okból jött fel Pestről, kitiinő beszédben ecsetelte a nagy elhunyt érdemeit, őszinte, erélyes, hazafias, mfhden nemes, szép és igazért lángoló jellemét, intvén az ifjúságot, hogy példát vegyen róla, ki egykor szintén a Collegium tanítványa volt. Dicsérettel működött még közre Horváth Dan. I. évi jogász, és a collegiumi dalárda. A gyász ünnepély után a pártfogósági gyiilés tartatott, hol egyebek közt az is haiároztatott, hogy Yecsey gyász beszéde kinyomattassék és jövedelméből Máday Károly emlékére ösztöndíj alapitvány teremtessék; a nyomtatási költséget Jelenik Almássy Ist. coll. felügyelő nagylelkűen vállalta magára; ugy szintén határoztatott, hogy fentebbi üdvös célra a boldogult arcképe lithographiroztassék, melynek költségét az eperjesi ev. egyház fedezendi. Kobialka János tanár. fifsHOldi egyház és iskola. A nevelésügy Amerikában. (Labulaye felolvasása Everette Eduárd „Orations aud Speeches cimü munkája felett.) Nem hiszem, hogy a világtörténet lapjain hasonló tényt tudna találni a leggondosabb nyomozó is az „egyesült államak" csodaszert! nagyobbodásához, és bizonynyal egy világtörténeti esemény sem ád annyi gondolkodni valót, mint ez. Két század egy maroknyi kis csapat kibujdosÓkbél 24 millió lelket számláló nemzetet teremtett: és a legszerényebb számitás szerént 50 év múlva e tegnap szülemlett birodalomban 100 millió tagból álló, ugyanazon nyelvű és fajú nép lesz. Például felemlítem, hogy Clay angol tudós kiszámitá, hogy Amerikában a lakosság 22 év alatt meg lett kettőztetve; 1862-ben 34 millió lakosa volt, 1884-ben 68 millió lesz ; 1909-ban 136 millió és 1928 ban 262 millió stb. 1760-ban Amerika egy kis gyarmat volt, mely pénz, hajót, segédforrást nélkülözve. Francziaország pártfogását könyörögte; ma már Anglia vetélytársa a két tengeren ; holnap nem állam lesz többé, hanem uj világ, szemben a régivel. De ez még nem minden; a nép, melynek szerencséje regényszerünek tűnik fel, teljese n más életet folytat, mint mi; náluk valóságos demokratia, valóságos köztársaság van életben, azaz a társadalom és kormányzat oly alakja, melyeta rómaiak ésjgörögök ismertek ugyan, de tökéletlenül és melyet Európában mint gyakorlatilag ki nem vihetőt, és ábrándszerüt, mindig kárhoztattak. Franklin reszketve üdvözlé eme politikai uj átalakulást, mely sem az isteni jogra, sem az erőszakra uem hivatkozik, mely az ész elvén kívül semmi más elvet el nem ismer. Istenhez könyörgött, hogy védje az alkotmányt, mert érezte, hogy a kísérletnek döntőnek kell lenni, s ha tévúton indult el, a szabad kormányzatnak örökre vége. Isten meghallgatta könyörgését. Amerika az egyedüli tartomány, hol 1789 óta a haladás rázkódás nélkül történt, hol a társadalom forradalom nélkül megélt, és a hol nem változtak minduntalan az elvek és eszmék. Az öreg Európa, melyet alapjában oly szilárdnak hittek, mélyében rászkodott meg azóta; monarchia, nemesség, kiváltság, mind romba dölt ; és annyi sok kisérlet és csalódás között nem egyszer irigyelte csendes békéjét és állandóságát azon demokratiának, melyet folytonos mozgékonysággal és mindent felforgató zivatarral szoktak vádolni, és mely egyedül nem változott 70 év leforgása alatt! Honnan van eme szervezet szilárd tartóssága ? Mi adja keszünkbe állandóságának titkát ?Ez legfőbb kérdése az ujabbkori politikának, de nálunk Európában nem veszik észre, hogy az államférfiak ezen kérdés megoldásán fáradoztak volna. A szabadságnak és Amerikának nem mindig azok leghívebb barátai, a kik őket legjobban megértették ; gyakran félelemből, tudatlanságból vagy irigységből ki akarják zárni az egyesült államokat a civilizált, társadalom közösségéből; azt állítják, hogy Amerika tartós kormány formájában és haladásában csoda van ugyan; de ennek iánk nézve sem elméleti sem gyakorlati haszaa nincs. És igy az unió szerencséjét majd intézményeinek demokratikus jelleme, majd mindenre alkalmas földje végtelen nagysága, majd végre népességének csekélysége által akarják kimagyarázni ? Kétségkívül ezek mind nagy előnyök ; ele szemünk előtt vannak a régi, Spanyol gyarmatok, melyek szintén oly nagyok, mint az egyesült államok, sőt elhelyezésük jobb, népességük kevesebbb és nem kevésbé demokratikus, intézményeiket nem is említem : nézzük meg ezeket és látni fogjuk, hogy nyomorúságosan nyögnek azon helyzetben, melyben az egyesült államok virágzanak. Azt fogják mondani ugy e bár, hogy az amerikai még fiatal nemzedék, és a köztársaság oly egyszerű kormány forma, mely csakis uj társadalmaknak való ? De ez kettős tévedés; mert ha Amerika uj is, de népessége nem; feledik, hogy az Amerikaiak azon Angolok,-kik szabadságukat a magna chartá-tól számítják ; a köztársaság pedig, a mint náluk megjelenve látjuk, oly végtelen gyöngéd szervezet, mely a hatalmat a tömegekbe helyezvén és önkénytes engedelmességet adván : csak azoknak való, kik a civilizatiónak erényeivel és nem bűneivel bírnak. Az egyesült államok szabadság által élnek, mig Mexikónak épen az okozza a halálát. A fajban keresendő ezen különbség oka, fogják mondani;'de ezen megoldásban a5

, eszmét szóval helyettesitik, mert a kérdés tulajdonképen az, hogy mi okozza az angol-szász faj SZÍVÓS, kitartó jellemét, honnan van azon energiája, mely ezen elhatározó percben a világ uralmát biztosítja számár!? és felnyitja előtte, csakis előtte az uj continenst, és kezbée adja Ausztráliát ? Az amerikaiak nagyságuk titkát rég óta ismerik. Angliából vitték magukkal oda. Tudják jól, hogy a szabadság alapja nem annyira a kormányrendszerben, mint inkább a polgárok lelkületében van. XIV. Lajos óta tisztán látják, a mit mi még csak most kezdünk sejdíteni,