Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1870 (13. évfolyam, 1-51. szám)
1870-12-18 / 50. szám
1585 143 0 szabadságot száműzzenek: az ellen mig élek mindig fölemelem szavamt." (Fr. Pa d. Bl. 1870. 54 sz.) S valóban ezt teszi vele együtt az egész szabadelvű irány Németországban ezt teszi a magyar népisk. tanitók nagy többsége, mely ez idei egyetemes gyűlésében határozottan a községi iskoláknak adott előnyt. S az az ügy> melytől azok, kik legjobban ismerik, s kik annak természetes munkásai és őrei ekkép elfordulnak: mégcsak az előitéletben, és a gyámoltalanságban birja oszlopait. Hogy az elég erős és ez elég nagy a fennebiekből nyilván van. 12. Ama bizonyos „felekezeti meder" s ennek külföldi bizonyítékai. Már az 1869. aug. tiszántúli tüntető végzésben állíttatik, hogy van a népnevelés állam általi felvirágoztatásának oly útja és módja, a mely a történeti fejlődést sa felekezeti és más nemű (?!) érdekeket nem sérti, stb. s „mely a magasztos célt sokkal biztosabban éri el, mint a mi törvényünk." Miután ez az „ut és mód" a határozatban bővebb megvilágositást nem nyert, vártuk, hogy e rejtelmes pont a kerülethez közel álló férfiak részéről fel fog derittetni, s érdekeltségünk annál nagyobb volt, mert előre képtelenségnek tartottuk a nevelésügy „állam általi oly módon felvirágoztatását hogy „a felekezeti érdekek", ugy a mint a kerület felfogta, sérelmet ne szenvedjenek. A „Figyelmező" eloszlatta a „zavart és kétséget," melyben e pontra nézve voltunk. Mert ámbár a „néz tek" túlnyomóan destructiv irányban nyilvánultak is az országos törvénynyel szemben, mégis itt-ott lehetetlen volt oly támpontokat fel nem venni, melyekről a tudós szerző saját positiv javaslatait vissza ne tükröződjenek a nagy fontosságú ügy rendezése tekintetében. Révész elkárhoztatván a községi iskolarendszert, s birván elég értelemmel is annak belátásához, hogy ug> a mint eddig voltunk, a szigorú felekezeti iskolák mellett a népnevelés soha föl nem virágoztatható: egy eredeti javaslattal áll elő, melyet rövidség okáért legjobb lesz az általa annyi előszeretettel használt kifejezésről „felekezeti medernek" neveznünk el. E javaslat magában foglalja, hogy a meglévő fele• kezeti iskolák községi és állami rendszeres segélyben részesittessenek, uj iskolák is a felekezetek szerint állíttassanak s közösek csak ott, hol k,en csekély számban varnak felekezetek részéről a gyermekek, a taníelügyelők a felekezetek kijelölése alapján választassanak, a felállítandó képezdék a felekezetek közt osztassanak szét. Az iskola igazgatása ugy látszik az állam kezébe menne át, legalább ez tűnik ki onnét, hogy Poroszországra, Würtembergre, Szászországra Angol és Franciaországra s mindenek előtt a példányul felveendő Ziirichre történik utalás, mint a mely államok népiskolai intézményeit magy. törvényhozásunknak követnie kellett volna, (noha Angol- és Franciaország a tanügy igazgatására nézve a többi megnevezett államokétól eddig jókora különbséget tüntettek elő,) valamint az jő ki a következő véletlenül elejtett nyilatkozatból is : „Uraim ! az iskolákat az idö szerint létező egyházak hatalma alól emancipálni lehet; sőt elösmerem, hogy ezt megtenni néhol a művelődés, a szabadság, az emberiség és az evangyeliumi keresztyénség érdeke kívánja. Ki lehet, é s h a szükség ki kell mondani, hogy a lelkészek, püspökök, érsekek, tractusok (és egyházkerületek)c s ak az ér t, mert egyházi hatóságok, nem szükség, hogy az állam vagy a község által alapított népiskoláknak is urai legyenek; de ebből még teljességgel nem következik, hogy az ily isí'olák és azok hatóságai felekezeti jellemmel ne bírjanak." (F i g y. 171. v. ö. 102. 86, 87. 115, 7. 1.) Röviden tehát a „felekezeti meder" azt teszi, hogy az állam vezesse a közoktatás ügyét, de felekezeti irányban és elvek s z e r i n t .*) Szeremlei Samu. (Folytatása következik.) BELFÖLD. Örömnap Répce Lakon-Egy, evangyélmi egyszerűségében igénytelen meg_ ható mozzanataiban emelő innepélynek voltunk szemtanúi november hó 13-kán Répce-Lakon A repce-laki és csánigi ugye-tilt á. h. evang. gyülekezetnek örömnapja veit ez. Ezen 1100 lélekből álló gyülekezet 1866-ban anyásittatván, min en erejét megfeszité, hogy kívánalmai s a célnak megfelelő templomban imádhassa Istenét. És sikerült is a nemes hit buzgalomnak Isten dicsőségére oly hajlékot emelni, mely célszerűség s müizlés tekintetében ritkítja párját. A csinos, az országút szélén magasztos egyszerűségben emelkedő templomnak külsején komoly méltósággal párosul a vonzó kellem, jelképezvén a protestáns egyháznak hivatását: a régi, megdönthetlen örök igazságot uj nyelven, a kor nyelvén hirdetni. E templom az említett napon főtiszt. K rsay Sándor püspök ur által avattatott fel. Már nov. 13-kán a *) Ezen eszmét a „Fi g y e 1 m e z ő" lapjairól csakhamar átvette és magáévá tette a tiszántuli kerület, melynek a népisk. törvény ügyében a kormányhoz intézett 1870. oktoberi feliratában egyebek közt azon óhajtás foglaltatott, liogy „a községek vagy állam által alapítandó s kormányzandó iskolák is f e 1 e k ezeti j ellemmel birjanak, minden oly esetben és oly ponton» a midőn és a hol kellő számmal vannak az egy felekezetű gyermekek,« a községi iskolák csak rendkivüliekuak s oly esetekben kisegítőknek tartassanak y ) a midőn az egyes felekezetek nem képesek saját iskolát tartani fen," s egyszersmind azon panaszos kérdés formuláztatik, hogy .,a népnevelés állam általi felvirágoztatásának ügyében, mért ne lehetett volna, a felekezoti érdekekre tekintve nálunk is azon irányt követni, a melyet Poroszországban, Wurtembergben, Franciaországban, Angolországban és másutt is követnek?"
