Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1870 (13. évfolyam, 1-51. szám)

1870-12-18 / 50. szám

1569 1604t befejezni; végre a pesti német ref. imaház fölépült. E rd é 1 y b e n : Medgyes temploma, iskolája és paplaka máj. 16-án szenteltetett föl, Zuckmantel temploma máj. 26. (terv szerint 1869 nyarán kellett volna), Jakabfalváé 1870. októberben; Erzsébetváros egy házat vásárolt meg templom, iskola és tanitólakásnak ; Krizba szép temploma fölépült; végre Beszterce rég belekezdett temploma épitésébe, de még most sincs befejezve. Az iskolát ami illeti, az egylet segélyzése mellett, 60 szenteltett föl. Magyarországon: a német ref. gyülekezeté nov. 23-kán; Buda 12000 forintnyi adóssággal csinos iskolaházat vett; ugy szintén a pesti árvaház 40,000 forintért, 16000 fitnyi adóssággal egy emeletes épületei, vásárolt; Plavnitz iskolája fölépült. Erdélyben: Medgyes máj. 16-án szentelte föl iskolaházát; Erzsébetfalva, Gross-Eidau iskolái készen vannak. Az egylet anyagi támogatásával a mult évben 28 paplak épittetett. Magyarországon: Stooson, 1300 frtnyi adósság mellett. Erdélyben: Krizba, Medgyes, Német-Pián és Barátfalva helységekben; Klein-Blasendorf 23 évvel ezelőtt fogott hozzá paplak, iskola- és toronyépitéshez, de még máig sem fejezte be; Apáca most szándékszik paplakot épittetni. Végül az egylet anyagi hozzájárulásával, 1868/9-ben és 1870-ben 51 templom és kápolna, 43 iskola és 18 paplak alapköve tétetett le. Magyarországon a következő helységek fogtak t e mplomépitéshez: Kralowa, Modor elővárosa, 1868. sept. 24 én; Tisza-Kerecseny 1869. máj. 30-án; Steyerdorf, a Bánátban; Tápió Szt. Márton ; a pesti német ref. egyház jun. 29-én; Pécs, Szombathely, Nagy-Kanizsa, Kölese, az utóbbi márciusban. Erdély b,en: Karlshütte; Prüden most szándékszik omladozó félben levő templomát kiujittatni; Schoresten ma is „egy rozzant faszinben" tartja istenitiszteletét. Iskolák alapköve a következő m agyarorsz ági helységekben tétetett le : Királyfalván 1869-ben, Nagy-Sredistyén, Vágujhelyen, továbbá Nagy-Váradon, Vadosfán és Kopanitzon 1870 elején akarták az alapkövet letenni, de hogy valóban letették-e, az az egyletnek1

tudomására nem jutott; Sziládónak van telke, de nincs miből rá épittetni. Erdélyben: Lajosfalva, Barátfalva szándékoznak iskolát emelni; Pétersdorf az építéshez hozzáfogott; az áldozatkész marosvásárhelyi gyülekezet 1870-ben szándékozik iskolaépületét fölszentelni; Mihályhegy 2000 forintot gyűjtött épitendő iskolájára. Slavon iában: Antonowác, német-szláv telep, körülbelől 1000 lélekkel, két évvel ezelőtt hozzáfogott az építéshez, de pénz hiányában kénytelen volt azt félbeszakítani. Végre, paplak alapkövét a Bánátban Steyerdorf és Erdélyben Puschendorf tették le. Hány község folyamodott a mult évben az egylethez segélyért, s hány maradt el a régi folyamodók közül ? E kérdésre a 18-ik lapon nyerünk feleletet. Segélyért 1000 község folyamodott, tehát annyi, • amennyi még egy évben sem. Saját lábára állt Magyarországon: a magyarbolyi gyülekezet, mely 1852—1869 minden évben nyert segélyt; Erdélyben: Gross-Eidau és Rothbach. Ezután az egylet adakozóinak névsora közöltetik, melyből sajnálattal látjuk, hogy Magyarországból a mult évben egyetlen egy ember sem gyarapitá az egylet pénztárát ; Erdélyből is csak ketten : Krausz asszony (100 forintot) és Fabini lelkész (40 forintot) adakoztak. Majd az egylet mult évben elhalt tagjai és pártfogóinak névsora közöltetik, melyben a többi közt boldogult Pálfy József neve is előfordul, azon megjegyzéssel hogy ő egyike volt a magyarországi fiókegyletek legbuzgóbb pártolói és előmozdítóinak. Végül az értesítő hátralevő részében különféle egyleti ügyről van szó, melyeket azonban, miután bennünket magyarokat közvetlenül nem érdekelnek, ismertetésünkből kihagyhatunk. Ezzel ismertetésünket befejezzük, még csak azon kívánságunkat nyilvánitván, vajha a Gusztáv-Adolf egylet, — mely hazánk szegényebb protestáns gyülekezeteit évenként oly szép összeggel segélyezi, —] nálunk is minél több pártfogóra akadna, hogy egykor elmondhatnánk, miszerint: az egylet, virágzását és jólétét részben n ek ti n k is köszönheti. Ha már 3 millió protestáns szakadozottságánál fogva oda kényszerül is, hogy idegennél kéregessen, legalább mutassa ki némikép jóakaratát az egyesület iránt, melytől alamizsnát kér. Könyvismertetés. Ráth Mór legújabb kiadványai. Ráth kiadásában ismét több munka jelent meg, melyek mindegyike igazolja azon régebbi állításunkat hogy amely munka címlapján Ráth nevével, mint kiadóéval találkozunk, az, csaknem kivétel nélkül, legkitűnőbb irodalmi termékeink közé sorolható. Emiitett ujabb kiadványai a következők: Kemény Zsigmond tanulmányai Kiadja Gyulai Pál. Két kötet. Ára 4 frt. E munka előttünk fekvő első kötete a két Wesselényi Miklós és Széchenyi István jellemrajzát foglalja magában, melyek — kiadó szerint — ,,oly kitűnően vannak irva, hogy bármely irodalom diszéro válnának." Szerző — irja továbbá Gyulai —- Széchenyi pályáját csak 1849-ig rajzolja ugyan; midőn a „két Wesselényi"-t irta, némely akadályok miatt nem állott rendelkezésére annyi adat a mennyit óhajtott; mind két jellemrajzban egy pár részletnek kelletén tul kiemelkedése nem kedvez az egész arányosságának: mindamellett a hiányokért gazdag kárpótlást nyújt az a bámulatos egyénítés, mely e két férfiú alakját megeleveníti, s az a mélyre ható fejtegetés, mely Magyarország és Erdély po-