Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1870 (13. évfolyam, 1-51. szám)
1870-12-11 / 49. szám
688 160 4t Egyház kerületben . .. J evrol 1- egyház Leikészele Lelkek Tanulók Tanítók 1. Bányai ev. 1866. 200 210 258,772 40,113 476 2. Dunánt. „ 1867. 157 154 189,594 24.284 335 3. „ ref. 1869. 280 279 207,752 23,360 341 4. Tiszai ev. 1865. 128 127 139,538 15,357 298 5. Dunáni. ref. 1869. 248 251 308,993 29,907 385 6. ev. 1865. 90 90 169,110 15,838 169 7. Tiszáni. ref. 1869. 355 356 222,553 20,658 493 8. Erdélyi „ 1869. 562 535 329,729 27,530 667 9. Tiszánt. „ •1869. 565 585 826,799 68,283 956 10. Erd. unit. 1868. 106 107 52,083 3,775 109 Összesen: 263! 2694 2.704,923 269,405 4229 A lelkek közül jutott egy-egy egy-egy egy tanítóra tanulóra tanítóra esett 1. a bányai ev.-nál 6 2. a dunánt. „ 7 3. a „ ref.-nál 8.s 4. a tiszai ev.-nál 9 5. a dunáni. ref.-nál 10 6. a dunáni. ev.-nál 10.6 7. a tiszáni. ref.-nál 10.7 8. az erdélyi „ 11.9 9. a ti szánt. „ 121 10. az ered. unit. ref. 13 _ Átlag r 10 0 639 63 tanuló. Egy egy tanitó után 80 tanuló számíttatván, egyegy tanuló pedig, ott hol az iskolába járás szabályszerüleg történik, 6 lélek után esvén, világos, hogy normális viszonyok közt 480 lélek után egy-egy tani tónak következnie kell. E számarányt oly rendben közelitik meg a kerületek, a mily sorban a fentebbi kimutatások szerint állanak. A Bányakerület valamennyit egy fejjel múlja felül! Ha a 6-dik lélek után esö egy-egy tanulók mind elöállanának, az egyetemes egyháznak még 1542 tanitóra lenne szüksége. A mostani iskolai szokás szerint azonban a meglevő tanitóknak sem tudják kielégitöhasznát venni, miután átlag kevés a tanuló egy-egy tanitó előtt. Legnagyobb a tanító-hiány a dunán inneni evang.oknál. Erdélyben legsűrűbben vannak a lelkész-tanitók, nevezetesen a reform.-oknál 53-án, az unitár.-oknál 18-an. Áz evangélikusoknál átlag 7.9 lélekre, a reform.-oknál ellenben csak 11 lélekre esik egy-egy tanuló; még ez gyönyörű viszony, ha meg gondoljuk, hogy Olaszországban tavaly is 18 lélekre s tán vigasztalásunk, ha tudjuk, hogy Angliában 1858-ban szintén 11 lélekre jutott egy-egy elemi tanuló. De mondhatjuk-e Révész-szel , gathatom el, bogy a dunántúli ref. névtárhoz a sommázatot magam készítettem, miután a névtár szerkesztői azt mind az egyb. megyékre mind a kerületre nézve tenni [elmulasztották. Nevezetes ezen kerület nél az is, bogy itt a lélekszám a korábbi évhez képest 6641 főnyj apadást tüntet fel. Az erdélyi evangélikusoktól kérelmem dacára nem kaptam adatokat. A tankötelesek számát azért nem közlöm mert a névtárak adatát e részben nem lebet összhangzásba hozni, annyival kevésbe, miután köztudomás szerint az egyes egyházak felételei e tekintetben meglehetősen önkényszerüek szoktak lenni. „a tősgyökeres magyar prot. fajnál ugy áll a népnevelés, miként aránylag egy országban sem jobban" ? Fájdalom, a fentebbi kimutatások kétségtelenné teszik, hogy a mennyiben „magyar fajról" van szó, aránylag szinte kétszer kevesebb iskolás gyermekeink vannak, mint az idegen ajkú hazai protestánsoknak. (V. ö. a tiszántúli kerületet a bányaival.) Azon körülmény pedig, hogy egyetemes prot. egyházunkban átlagosan csak 10 lélekre esik egy-egy tanuló, holott Szászországban már 6.8 -ra, Poroszországba n pedig 6.4 -re találunk egyet-egyet, minden dicsekvésünk alapját megszünteti. A legújabb országos népszámlálás valamint, a közoktatásügyiminisztérium által kilátásba helyezett népnevelési statisztika eredményei előttem ismeretlenek lévén, csupán magáról Biharmegyéről hivatalos adatok (1. a. „Bihar" cimü lap 1870. nyári és őszi számait különösen nov.-ről) alapján azon szomorú fölfedezést tettem, hogy a zsidóknál 6.9 a róm. katholikusoknál 8.t í , a reformátusoknál 9.8 , a gör. kath.-nál 17, a gör. kel.-nél 35 lélekre esvén egy-egy tanuló, még itt is két idegen felekezet által vagyunk megelőzve, melynek specifieus viszonyaira szeret különben Révész hivatkozni népiskolai fejtegetéseiben. Ugyanezen megyében, hol a községek összes száma 497-re megy, 167 község van minden iskola nélkül. Népnevelésünk azonban tényleg még szomorúbb helyzetben sanyarog, mint a hogy a fentebbi adatok feltüntetik. Tanítóink képzettsége abban érintve nincs, pedig az, ha a többi felekezetekéi mellett még dicséretesen megáll is, de átalában a kor mértékét nem üti meg. Hogy hányadik tanítónk bir pályájához kellő előkészülettel, számokban nem vagyunk képesek meghatározni; itt egy mélység tárul fel előttünk, melynek csak sötétségét látjuk, de méreteit nem ismerjük Ily körülmények közt az iskolába járásnak sincs meg az a foganata a gyermekre nézve a mi különben lehetne. Ide járul még egy másik- baj a mi iskolaéletünk fejlődési stádiumát ellenzi, — ez az, hogy nálunk falun attó* fogva, hogy a természet kinyilik az őszi betakarításig, átalában az ürességtől kong; a tanoda, ugy hogy azon tanulók nagyobb része, kiknek létszámuk a névtárakban áll,egész éven át csak mintegy hat hónapig járnak iskolába. Ily hézagos tanulásnak idők multával igen csekély a láttatja! És hogyha Bajorországban, hoi pedig a lélekszám és a tanulók közt valamivel kedvezőbb a viszony mint nálunk, arról panaszkodnak, hogy a miatt, mert az ifjak az elemi és vasárnapi iskolákból kikerülésök után kevéssé gyakorolják az irást és a számot, iskolai képzettségöket annyira elveszítik, hogy mire conscribáltatnak, néhol 10, 11, 15 sőt 26 procent-ben igen vastag tudatlanságba merülve tapasztaltatnak : mit mondjunk mi a saját iskoláinkból kikerült ifjakról ? Én részemről azon 13 év alatt, melyet ekkorig mint egyh. tisztviselő a nép között különböző helyeken töltöttem, azt tapasztaltam, hogy a felnőttekben átalában kevéssel több mint fe le része tud olvasni s még kisebb része képes nevét leirni. Egyébiránt e tekint3tben az orsz. népszámlálási kimuta-543 84 tanuló. 565 72 n 609 67 11 466 51 r> 802 78 51 1000 93 r> 451 42 » 494 41 » 864 71 » 386 34 »