Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1870 (13. évfolyam, 1-51. szám)

1870-12-04 / 48. szám

1503 1604t A német irodalom kézikönyve. Készítette Dr. Riedl Szende. Pest. Kiadja Heckenast Gusztáv. 1871, Ára 2 f r t. 40 krajcár. Hézagot pótló tankönyv, mely ugy tartalmának jelessége, mint érthető irályánál fogva teljes elismerésünket érdemli. — E munka most érte második kiadását, mely az első ől a következő lényeges változásokban tér el: a bevezetés kiegészíttetik; az irodalo n története egészen a jelenkorig van benne levezetve ; az olvasmányok, melyek az első kiadásban esak Schillerig vitettek, a legújabb korig vannak kiegészítve; az ó- és középfelnémet szemelvények szaporittatnak s kiegészíttetnek; végre a munka jelen alakjában a jelesebb irók életrajzai bővebben és terjedelmesebben vannak adva. A Magyar gyorsír ásza't tankönyve. Irta Markovits Iván. 6-ikkiadás. Előfizetési ára 1 frt. 10 kr. E munka most van sajtó alatt, s ivenkint jelen meg. A jelen kiadás, szerző szerint, mind tartalmára, mind alakjára nézve javitottnak mondható, amennyiben e kiadásban mindazon javaslatok figyelembe vétettek, melyek ugy a rendszer némely pontjára, mint a tankönyv berendezésére nézve az utóbbi években fölmerültek, és a melyek ugy a magyar országgyűlés gyorsiró-asztalán, mint a szerzőnek a tanításnál szerzett tapasztalatai folytál célszerűnek bizonyultak be. Megrendelhető e könyv Markovits Ivánnál. Pesten, Lipót utca 36 sz. Végre Aigner kiadásában még a következő két füzet jelent meg: Taneszközkiállítás. Jegyzéke azon tankönyvek és tanszereknek, mely-ok a magyarországi 1-ső egyet, tanitógyülés alkalmával kiállitattak. Ára 20 kr. — Éa: Anleitung zu in Kindergarten-System als Ergänzung der Familienerziehung. Gewidmet dem Erziehungs-Frauen-Verein von Pest-Ofen. Von Johannes Rouge. Ára 30 kr. ISKOLAÜGY. A népiskolai kérdésről. , (F o 1 y t a t á 3.) Mellőzve most a többi értesítéseket, vegyük egyedül ez utolsót szemügyre, s vegyük ugy, mintha ez állítás teljesen gyanútlan oldalról jött volna. És miután véleményem szerint is, oly fontos eszmét zár az magában, melyhez iskoláink további létezése nem kis mértékben van fűzve, kérem a szives olvasót ne tekintse elveszettnek az időt, melyet ama nyilatkozat tüzetesebb megállapítása és megpróbálása körül töltünk. Révész Imre a vallás és egyház viszonyáról szólván a világi tudományokhoz, őseink és több küiföldi tekintélyes államok példája után állítja, hogy egyházunkat nemcsak a vallás, hanem a többi tudományok tanítása is, a kérdés mivolta és nagy fontossága szerint illeti. „Az ezzel ellenkező álláspont" igy folytatja, „melyet a népisk. törvény s ama férfiak foglalnak el, legalább bizonyos tekintetben sokkal inkább Rómáé mint a Protestantismus é." „Jó előre elakarván háritni" igy folytatja tovább „minden sajnos félreértést, nyilvánítom miszerint határozattan tagadom azt én is, ! ogy volna péld. felekezeti mathezis, felekezeti khemia, felekezeti növénytan stb. Állítom vallom és óhajtom pedig, másokkal együtt én is határozottan, egyenesen és kereken, hogy a tudomány legyen teljes mértékbea önálló és független, kövesse mindenkor csak magát a tárgyilagos tiszta igazságot és az ezen igazsággal ellenkező felekezeti vagy bármi más érdeknek szolgájává magát ne cljasitsa soha. Valóban nincs tehát, és nem is szükség s nem is volna szabad, hogy legyen felekezeti számtan, természettan, egy szóval felekezeti tudomány, a vallástanon s az ahoz lényegesen tartozókon kivül, de van, és ezt jegyezzük meg jól, — van felekezeti elv ós felekezeti szükség, a tudományokat épen a vallás és vallás szabadság érdekében, nem mint rabszolgákat, hanem mint szabad szövetséges társakat felhasználni; vagy épen ellenkezőleg, ugyancsak a tudományokat figyelembe se venni ignorálni, vagy épen elnyomni; vau felekezeti érdek a szabad vizsgálódást ápolni, fentartaui s annak eredményeitől vissza nem rettenni, — vagy tiltani, eltitkolni és elnyomni; — más szavakkal : lehet sőt van felekezeti érdek a tudományoknak a vallás és vallástan dolgában való interventióját, legalább bizonyos föltételek mellett elismerni és óhajtani, — s viszont és épen ellenkezőleg van felekezeti érdek, e tekintetben szigorúan a noninterventio elvéhez ragaszkodni." Majd igy folytatja: „A mily különbözők" tehát a felekezetek jellemvonásai, alapelvei stb. ép oly különbőz ) azoknak a tu lományokhoz való viszonya is. Ugyanis: Mennél nagyobb mértékben van valamely felekezet irott emlékhez, az az szentíráshoz, mint vallásának forráshoz utasítva; mennél inkább vallja azt valamely felekezet, hogy miga a nagy természet is Istennek egyik kijelentése, a mely nincs lényeges ellenkezésben az irott igében hirdetetett kijelentéssel ; mennél nagyobb mértékben van valamely felekezet mind tanaira, mind positiv jogaira s épen au otiomiájára nézve a történeti fejlődésre történelemre utalva ; és hogy egyebet már ne említsek;