Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1870 (13. évfolyam, 1-51. szám)

1870-12-04 / 48. szám

1501 v. 'H 1502 neti munkáinak nyomán készült, s folyékony, világos •lőadása s tiszta magyarsága miatt (mi tudományos mű­veinknél szintén nem mindennapi dolog) tanodai — és magán használatra egyaránt nagyon alkalmas. Domanovszky — a mint különösen a mü bevezeté­séből világosan kitűnik — Hegel követője, s azért el­vei ellen Hegel bölcsészetének ellenei tehetnek ugyan kifogásokat; ez azonban a mü becséből legkevesebbet sem vonhat le, sót mindenesetre inkább válik dicsére­tére, mint ha benne semmiféle határozott irány nem volna észrevehető? Mind ezek után tehát csak azon óhajunkat fejez­zük ki, vajha a magjar olvasó közönség s különösen a lelkész urak e műnek felkarolása által bebizonyítanák, hogy a bölcsészet iránt még sem oly közönyösek és ér­zéketlenek, mint a minőnek a világ őket eddig — nem alap nélkül — tartotta. T. L. Ujabb kiadványok. Derjüdische Kongress in Ungarn, historisch beleuchtet. Beitrag zur Rechts-, Religions-, und Kulturge­schichte. Von Leopold Low. Pest, 1871. Verlag von L. Aigner. Preis. 2 ü. 80 kreuzer. Löwnek előttünk fekvő munkája nem egyéb, mint glossált vagyis jegyzetekkel kibért okmánygyüjtemény, mint szerző maga is elismeri, könyvének tulajdonképeni tartalmát csakis az okmányok képezik, s minden ami azokonkivül bennfoglaltatik, kommeatárkép tekintendő. Hogy ez okmányokat mi célból adta ki szerző, arra nézve élőbeszédében nyerünk felvilágosítást. „A magyar­országi zsidók történetének megírásánál általam felhasz­nálandó ezeret meghaladó irományaim közül, — irja ugyanis Löw, — a jelen könyvben csupán azokat vet­tem föl, melyek alkalmasaknak látszanak arra, hogy a históriai alapot, — melyből a congressus tervezet kiin­dult, — feltüntessék, hogy a congressus által előidézett mozgalmat psychologiai forrásukra visszavezessék, s hogy a magyarországi zsidó ügynek jelen állására vilá­got vessenek." Ami magát az említett okmányokat, s Löwnek jegyzeteit illeti, az okmányok oly érdekesek, s a jegy­zetek oly alapos felfogással irvák, hogy érdemes lenne azokkal olvasóinkat legalább kivonatilag megismertetni. De mivel erre sajnos, jelenleg elegendő térrel nem ren­delkezünk : be kell érnünk azzal, hogy a fencimezett könyvnek csak tartalmát közöljük; mely is a következő : A congressusi szervezés első trienniuma. a magyar képviselőháznak a congressusi határozatok keresztülvite­lére vonatkozó határozata. Indokolt törvényjavaslat, be­nyújtva a zsidók által a 1792-iki országgyűléshez. Meg­jegyzések az 1792-iki indokolt törvényjavaslatra. Az 1792-iki regnicolaris deputatio indokolt törvényjavaslata. (Jegyzőkönyvi kivonat). A zsidók petitioja az 1807-iki magyar országgyűléshez. Az 1807-iki petitio magyará­zata. A circularis deputationak a zsidóügy szabályozá­sára vonatkozó, 1807. nov. 24-kén szerkesztett jegyző­könyve. A zsidóknak a királyhoz intézett folyamodványa 1807-ben. A zsidó egyház-fegyelem kezelése Magyaror­szágon. A zsidók petitioja József főherczeghez 1811-ben. Az 1825—1827-iki magyar országgyűlés és a zsidók. A közszellem ébredése. Füstbe ment szervezési terv. Ra­poch és Chorin terve. R. és C. szervezési terveinek alap­elvi rosonsága. A pesti község a 19-ik század harmadik tizedében. A regnikolaris deputatio indokolt törvényja­vaslata 1831-ben. Két magánvélemény az 1831-iki regn. deputatio törv. javaslatához. Egy zsidó véleménye ugyan ahhoz. Reform. Az orthodoxok növekedő bizalmatlansága a reformerek irányában. A pozsonyi egyház-gondnokság. A pesti gondnokság. Első lépés az emancipatioért. 1840 —1850. Szervezési tervezet. Confessio fidei. A reforme­rek és orthodoxok idealjai. A törv.javaslat a magyországi zsidóügy organisatiojára, 1851-ből. Az egyházi gondnokság szabadelvüsége. A kultusminiszter nyilatkozata az organi­satio kérdésében. A congressus iskolai szabályai. „Tröstet, tröstet mein Volk !" Egy pillantás a jövőbe. íme, ez a szóban forgó könyv tartalma, mely azt hiszem elég érdekesnek látszik arra, hogy az ember figyelmét és kíváncsiságát azzal megismerkedni fel­költse. A magyarok története rövid elő­adásban. Népiskolai használatra irta Führer Ignác. IV. j a 7 i t o 11 k i a d á s. Pest, Aigner L. 1871. Ára keményen kötve 30 k r. — Ugyanez németül. Leszámítva, e könyv magyar kiadásának nem egé­szen correct irályát, elég jónak találtuk arra, hogy a népiskolákban tankönyvül felvétessék. Magyarország f ö 1 d r aj z a, az álta­lános földirat rövid vázlatával. Nép­iskolákszámára irta Schwickerl. H. Pest. Kiadja Aigner L. 1871. Ára kemény borítékban 40 kr..— Ugyanez n é m e t ü 1. Schwicker neve a tanirodalom terén jó hangzású név ; ennélfogva valamint eddigi, ugy jelen munkáját is, a mi ajánlásunkon kivül, szerzőnek neve legjobban ajánlja. Részletes statistikai kimutatá­sok A b a u j megye elemi tanodáiról. Saját rovatai szerint a kassai keresk. és iparkamra közreműködésével gyűj­tötte Schwarz Gyula. Pest, Aiger L-1870. Á r a 60 k r. Schwarz Gyula jelen statistikai kimutatásában, ugy látszik, ismert lelkiismeretességével járt el, amiért is fo­gadja érte a tanügy barátainak meleg köszönetét. Egyúttal kérjük, hogy Ígéretéhez képest, a többi me­gyék elemi tanodáinak statistikájával is, ha lehet, mi­előbb örvendeztessen meg bennünket, 96*

Next

/
Thumbnails
Contents