Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1870 (13. évfolyam, 1-51. szám)

1870-12-04 / 48. szám

1499 143 0 lódás szent nevében szót emeltek, az anathémák épen oly hivatalos méltósággal hangzottak a prot. egyházmegyék és kerületek zöldasztalainál is, mint a világhírű Yaticanban. ... Ma már — hála a jóságos égnek ! — korunk emelketett szelleme a mi helyzetünkön is nagyot változtatott. A világtudat mindenoldalú gyors képződése minket is felébresztett hosszú álmunkból, s elvalahára megértettük, hogy a szenirás és a prot. öntudat egyformán követelik, miszerént a szabad vizsgálódás, s az adott positiv alapokon elmulhatlanál szükséges tovább fejlesztésnek joga, reánk nézve is nemcsak jog, de egyszersmind kötelesség is. E nézetek alapján, őszinte szivből üdvözlőm az egyházi reform egylet tervezetét és megalakulását, s mind azokat, a kik ennek útját nemcsak a jelenben» de már azon időben is, midőn a szabad szó még véteknek tartatott, férfias hűséggel és kitartással egyengették. Az ut, mely az igéret szent földére vezet, ime készen áll, csak el kell indulnunk rajta, ha szivünkön fekszik saját sorsunk, boldogságunk és egyházunk jövője. Iron is meg vegyük a jó alkalmatosságot — itt az idő, most v agy s oh a ! De hogy és miként ! Az egyleti élet alakulását, én is conditio sine qua non- nak tekinté m. Ezt megelőzőleg azonban, véleményem szerént, célszerű lenne aláírást nyitni meg a lapok hasábjain, minden kötelezettség nélkül, egyedül csak abeli tájékozás végett, mily számmal leszünk ? Ezt aztán p. o. a nyáron egy nagy országos gyűlés követhetné, mely alkalommal, az addig pro et contra megvitatott tervezet alapján, egyszersmind az egyletté alakulás is megtörténhetnék. Az egylet természetesen a szakmák szerént osztályokra különülne szét. A kiadandó müvek között első hely illetné aa egylet havi közlönyét, ezután pedig a népszerű kiadványok, végre a szakmunkák következnének. Ezek közül az egylet tagjai ingyen, illetőleg az évi dij fejében, csak az elsőt kapnák. Miután azonban ez kezdeményezésnek sok, s egyelőre az egylet évi jövedelme aligha fogna ennyit megbírhatni, eleinte, mig egy kissé megerősödünk, csak a havi közlöny indulna meg, ós pedig ez is oly formán, hogy a jelenlegi „Prot, tudományos szemlénk* is ebbe olvadna. E közlöny tartalmát illetőleg csakanvnyit jegyzek meg, hogy benne az utolsó szakasz, gyakorlati lelkészet körébe tartozó munkálatok, szertartási beszédek, prédikáció sat. számára lenne fenntartandó. A mint, továbbá a költségvetés megengedné, azonnal a népszerű kiadványok, a szakmunkák pedig, miután ezek legtovább nélkülözhetők, utoljára következnének. Lesz talán a ki megütközik rajta, hogy a népszerű müveknek a szakmunkák felett idői elsőséget adok. Nézetem igen természetes. A legégetőbb szükség a családi körök, s általában a nép között észlelhető. Ha tehát alapjában akarunk reformálni, s uj és hivő, s hitében boldog uemzedéket és népet teremteni, mihamarább, meg kell adni a népnek 1 e g f ő k é p e n p e d i g a házi nevelésnek isajó irányt. Ne feledjük hogy; a j ö vendő sok tekintetben az anyák ölében nyugoszik! Garzó Gryula. Könyvismertetés. A bölcsészeti története. Kézikönyvül és magántanulmányozásra kidolgozta Domanovszki Endre a soproni ág. hitv. ev. theologiai intézetben a bölcsészet tanára. Első kötet. Ókor. Pest, az Athenaeum kiadása 1870. Ára fűzve 2 frt. 80 kr. Bölcsészeti irodalmunk szegényes állapotával szemben Domanovszky müve valódi tüneménynek nevezhető, melynek megjelenése bátorítólag hathat mindazokra, kik tán szintén kedvet és hivatást éreznek magokban terjedelmesebb bölcsészeti müvek Írására, azonban attól tartván, hogy megírandó művök nemcsak olvasó közönségre nem, — hanem még kiadóra sem fog akadni, a nagy munkára vállalkozni eddig nem mertek. Számos évek komoly tanulmányai eredményének egy részét tűnteti fel itt szerzőnk, 366 nagy nyolcadrét lapot számláló vastag kötetben, melyet . emsokára még két — hihetőleg ennél is vastagabb kötet fog követni. A már megjelent első kötet az ókort, illetőleg a görög bölcsészet történetét foglalja magában, (mert hisz az ó-korban más nemzet bölcsészetéről nem is igen lehet szólni) s a bölcsészet — és történetének fogalmát," a görög bölcsészet jellemét stb. feltüntető bevezetés bőven tárgyalja a görög bölcsészet három korszakát, különösen pedig a másodikat, melynek képviselőihez hasonló tökélyü bölcsészeket csak az ujabbkori német bölcsészet képes felmutatni. Á mű, részint eredeti források, részint Tenneman, Ritter, Brandis, Erd mann, Schwegler, Überweg, Schölten, de különösen H eel, Zeller és Fischer Kuno bölcsészettörfcé