Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1870 (13. évfolyam, 1-51. szám)

1870-01-30 / 5. szám

iratok és okmányok alapján e kérdésre a viszonyoktól távol álló egyén is elegendőleg megfelelhetne, maradjon boncolatlanul. E kérdés tulajdonképen hiábavaló. Az uj tanszervezetnek amazzal semmi köze, s nem is akarja, hogy legyen : ez uj akar lenni s amazzal szemben új is, Egy csomó egyenlő tanszak, mit egy csomó egyenlő fokozat ott, hol a szellem, mely az egészet diktálta és átlengi, oly sokféle, s hol a célokat, melyek felé törekszenek, az ellenkező oldalon keresik. Nem az igazi uton megy-e eleintén az eltévedt vándor is ? nem utakat követ-e ő is ? nem azon balhiedelemben van-e ő, hogy azokon a valódi cél felé halad ? Közlő azonban nem tartja célszerűtlennek, hogy e tantervet közelebb az 1862-ben Oroszországban megkísértett tanszervezettel állitsa párhuzamba, s hogy aztán néhány bővebb megjegyzésre térjen át. Eléggé kezünk ügyében van, hogy egy összehasonlító pillantást vessünk azon orosz experimentumra. Magyarországban van 4 alsó és 5 felső osztály egy-egy évfolyammal, Oroszországban 4 alsó és 4 felső osztály egy-egy évi tanfolyammal; Oroszországban a gymnasiumnak nyelvészeti és reális ágai, Magyarországban nyelvészeti és reális (term. tudományi és jogi) ágazatai vannak ; itt, mint ott közös tantárgyak: vallás, hazai nyelv, történelem, mennyiség-és természettudomány ; itt, mint ott, oktatás a görögben és bővebb tanfolyam a latinból a nyelvészeti ágazaton, s bővebb tanfolyam a természettan- és mennyiségtanból a természettudományi irányon. Nem kevesebb öszhangzást mutatnak az indokok, melyek itt, mint ott, a görögnek az általános tantárgyak közül való kizárását előidézték. Az orosz tudós-választmány, mely amaz 1862-i tervezetet kidolgozá, azt tartá, hogy 1) a növendékeknek nyelvtanulmányok által való eredményes logikai fejlesztésére nézve elegendő az anyanyelv, meg egy régi és egy ujabb nyelv (v. ö. magyar, latin és német); mivel 2) más tudományok is, főleg vallás, történelem, mennyiség- és természettan, méltó helyet követelnek (v. ö. magyar indokok a); 3) mivel az általános képzés célja a görög nélkül is elérhető (v. ö. magy. indokok f.) ; 4) mert a tudós-választmány nézete szerint bizonyos, úgynevezett tudós képzettség megszerzése a görög nyelv tudása nélkül is; de a latinban s egy ujabb nyelvben (azaz a franciában; Magyarországban a németben) való elegendő jártasság mellett, lehető ; 5) nem lehet, hogy a görög, mely többé-kevésbé csak a nyelvészekre nézve ; nélklilözhetlen speciálitás, a többi tantárgyak hátránya nélkül felvétethessék a gymnasiumok tanfolyamába (v. ö. magy. indok, b. ésc.). A két tanszervezet ezen lényeges összehangzásának előtüntetése távolról sem szándékszik a magyar tervezet szerzőjének eredeti teremtő erejét kétségbevonni, hanem csak figyelmeztetni akar tapasztalatokra, melyeket egy más nemzetnél szereztek. Oroszországban alig 6 év lefolyása után a gymnasiumokba a görögöt általában, mint kötelezett tantárgyat, visszahelyezték, és a bifurcatió rendszerével szakítottak ; s az orosz kormány, miután meggyőződött, hogy a régi nyelvek tanításának emelése szükségképeni, épen most látogattatja hivatalos megbízottjai által Poroszországnak kiválóbb gymnasiumait.— Az orosz tudós-választmány a görög nyelv mellőzését illetőleg a Svájc példájára hivatkozók. Ott most a görögöt egy év óta (közlő, nem tudja, vájjon mellőzték-e azt valaha teljesen) többnyire hetenkénti 6—7 tanórán tanítják. Hivatkozók a latin nyelvnek az alaki oktatást illető felülmulhatlan sajátságaira ; de hovatovább elterjedt az a meggyőződés, hogy az úgynevezett tisztán alaki képzés csak csalkép volt, melyet megfelelő tartalom nélkül nem lehetett megtartani. Ama választmány nem hivatkozók a francia lyceumokva, de hálából mégis csak megemlíthette volna azokat, amenynyiben azok szolgáltatták a bifurcatió mintaképét. Ezek az 1862—58 években ugy valának berendezve, hogy egy 3 osztályú s ugyanannyi évfolyamú d i v i s i o n élémentair e-ra, melynek 2-ik osztályában kezdődött a latin, egy hasonlóan tagozott d i v i s i o n de grammaire következett, melynek első osztályában kezdték a görögöt ; az egészet egy szintén 3 osztályú 3 évfolyamú division supérieure koronázta. E division supérieu r-ben kezdődék a bifurcatió ; a nyelvészeti irány, mint a division de g r a m m a i r e-ben, tovább folytatá a nyelvtanulmányokat, a természettudományi irány ellenben nagyobb mérvben a mennyiség- és természettant tanulta, emellett a latinból valamit, a görögöt mellőzve. Azon növendékek, kik ezen útat választák, az érettségi vizsgát természetesen csak mint és sciences való vizsgát tették le, az é s 1 e 11 e r vizsgát latin és görög Írásbeli munkáival a nyelvészeknek hagyván mint„s p e ci a 1 i t á s-t." E berendezés fényesnek, az elmélet nap világosságunak, a siker kimaradhatlannak látszék. Ez hát nem is maradt el, de a várttal épen ellenkező vala. 6 év lefolyása múlva (épen mint Oroszországban) a párisi és montpellieri orvoskari tanárok sürgető előterjesztése és Roulandnak a császárhoz 1858-ban intézett, az iméntivel öszhangzó jelentése folytán rájok szabatott az orvosnövendékekre az és sciences vizsga előtt teendő és lettres vizsga. A System e debifurcat i o n mellőzve lett. Várnunk lehet, hogy a magyar trifurkáló rendszer, miután a visszásságoknak egy har maddal még több anyagát hordja magában, még rövidebb idő alatt tarthatlanná lesz. — Azonban vközlő nem akar igaztalan lenni. Franciaország, Svájc és Oroszország talán kedvezőtlenebb feltételek alatt kisértették meg ama tanszervezetet, mint Magyarország. Ami egyszer megtörtént, nem szükség, hogy mindenütt megtörténjék. Vegyük azért szemügyre a magyar trifurcatiót a maga mivoltában. 15 vagy 16 éves fiuk tiszta belátással fogják jövő pályájukat megválasztani s elhatározni magokat, hogy ők nyelvészek, jogászok, orvosok, természetvizsgálók vagy technikusok akarnak lenni. A pályaválasztás illetékességében épen nem látszanak kételkedni. Legalább lehetőleg lehetlenné teszik az ifjú emberre ncjve, hogy