Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1870 (13. évfolyam, 1-51. szám)

1870-01-30 / 5. szám

iratok és okmányok alapján e kérdésre a viszonyoktól távol álló egyén is elegendőleg megfelelhetne, maradjon boncolatlanul. E kérdés tulajdonképen hiábavaló. Az uj tanszervezetnek amazzal semmi köze, s nem is akarja, hogy legyen : ez uj akar lenni s amazzal szemben új is, Egy csomó egyenlő tanszak, mit egy csomó egyenlő fokozat ott, hol a szellem, mely az egészet diktálta és átlengi, oly sokféle, s hol a célokat, melyek felé törek­szenek, az ellenkező oldalon keresik. Nem az igazi uton megy-e eleintén az eltévedt vándor is ? nem utakat követ-e ő is ? nem azon balhiedelemben van-e ő, hogy azokon a valódi cél felé halad ? Közlő azonban nem tartja célszerűtlennek, hogy e tantervet közelebb az 1862-ben Oroszországban megkí­sértett tanszervezettel állitsa párhuzamba, s hogy aztán néhány bővebb megjegyzésre térjen át. Eléggé kezünk ügyében van, hogy egy összehasonlító pillantást vessünk azon orosz experimentumra. Magyarországban van 4 alsó és 5 felső osztály egy-egy évfolyammal, Oroszországban 4 alsó és 4 felső osztály egy-egy évi tanfolyammal; Oroszországban a gymnasiumnak nyelvészeti és reális ágai, Magyarországban nyelvészeti és reális (term. tu­dományi és jogi) ágazatai vannak ; itt, mint ott közös tantárgyak: vallás, hazai nyelv, történelem, mennyiség-és természettudomány ; itt, mint ott, oktatás a görögben és bővebb tanfolyam a latinból a nyelvészeti ágazaton, s bővebb tanfolyam a természettan- és mennyiségtanból a természettudományi irányon. Nem kevesebb öszhangzást mutatnak az indokok, melyek itt, mint ott, a görögnek az általános tantárgyak közül való kizárását előidézték. Az orosz tudós-választmány, mely amaz 1862-i tervezetet kidolgozá, azt tartá, hogy 1) a növendékeknek nyelvta­nulmányok által való eredményes logikai fejlesztésére nézve elegendő az anyanyelv, meg egy régi és egy ujabb nyelv (v. ö. magyar, latin és német); mivel 2) más tudomá­nyok is, főleg vallás, történelem, mennyiség- és termé­szettan, méltó helyet követelnek (v. ö. magyar indokok a); 3) mivel az általános képzés célja a görög nélkül is el­érhető (v. ö. magy. indokok f.) ; 4) mert a tudós-vá­lasztmány nézete szerint bizonyos, úgynevezett tudós képzettség megszerzése a görög nyelv tudása nélkül is; de a latinban s egy ujabb nyelvben (azaz a franciában; Magyarországban a németben) való elegendő jártasság mellett, lehető ; 5) nem lehet, hogy a görög, mely többé-kevésbé csak a nyelvészekre nézve ; nélklilözhetlen speciálitás, a többi tantárgyak hátránya nélkül felvétet­hessék a gymnasiumok tanfolyamába (v. ö. magy. indok, b. ésc.). A két tanszervezet ezen lényeges összehang­zásának előtüntetése távolról sem szándékszik a magyar tervezet szerzőjének eredeti teremtő erejét kétségbe­vonni, hanem csak figyelmeztetni akar tapasztalatokra, melyeket egy más nemzetnél szereztek. Oroszországban alig 6 év lefolyása után a gymnasiumokba a görögöt ál­talában, mint kötelezett tantárgyat, visszahelyezték, és a bifurcatió rendszerével szakítottak ; s az orosz kor­mány, miután meggyőződött, hogy a régi nyelvek taní­tásának emelése szükségképeni, épen most látogattatja hivatalos megbízottjai által Poroszországnak kiválóbb gymnasiumait.— Az orosz tudós-választmány a görög nyelv mellőzését illetőleg a Svájc példájára hivatkozók. Ott most a görögöt egy év óta (közlő, nem tudja, vájjon mellőzték-e azt valaha teljesen) többnyire hetenkénti 6—7 tanórán tanítják. Hivatkozók a latin nyelvnek az alaki oktatást illető felülmulhatlan sajátságaira ; de hovatovább elterjedt az a meggyőződés, hogy az úgyne­vezett tisztán alaki képzés csak csalkép volt, melyet megfelelő tartalom nélkül nem lehetett megtartani. Ama választmány nem hivatkozók a francia lyceumokva, de hálából mégis csak megemlíthette volna azokat, ameny­nyiben azok szolgáltatták a bifurcatió mintaképét. Ezek az 1862—58 években ugy valának berendezve, hogy egy 3 osztályú s ugyanannyi évfolyamú d i v i s i o n élémentair e-ra, melynek 2-ik osztályában kezdő­dött a latin, egy hasonlóan tagozott d i v i s i o n de grammaire következett, melynek első osztályában kezdték a görögöt ; az egészet egy szintén 3 osztályú 3 évfolyamú division supérieure koronázta. E division supérieu r-ben kezdődék a bifurca­tió ; a nyelvészeti irány, mint a division de g r a m m a i r e-ben, tovább folytatá a nyelvtanulmá­nyokat, a természettudományi irány ellenben nagyobb mérvben a mennyiség- és természettant tanulta, emellett a latinból valamit, a görögöt mellőzve. Azon növendé­kek, kik ezen útat választák, az érettségi vizsgát termé­szetesen csak mint és sciences való vizsgát tették le, az é s 1 e 11 e r vizsgát latin és görög Írásbeli mun­káival a nyelvészeknek hagyván mint„s p e ci a 1 i t á s-t." E berendezés fényesnek, az elmélet nap világosságunak, a siker kimaradhatlannak látszék. Ez hát nem is maradt el, de a várttal épen ellenkező vala. 6 év lefolyása múlva (épen mint Oroszországban) a párisi és mont­pellieri orvoskari tanárok sürgető előterjesztése és Rou­landnak a császárhoz 1858-ban intézett, az iméntivel öszhangzó jelentése folytán rájok szabatott az orvos­növendékekre az és sciences vizsga előtt teendő és lettres vizsga. A System e debifurca­t i o n mellőzve lett. Várnunk lehet, hogy a magyar trifurkáló rendszer, miután a visszásságoknak egy har maddal még több anyagát hordja magában, még rövi­debb idő alatt tarthatlanná lesz. — Azonban vközlő nem akar igaztalan lenni. Franciaország, Svájc és Oroszor­szág talán kedvezőtlenebb feltételek alatt kisértették meg ama tanszervezetet, mint Magyarország. Ami egyszer megtörtént, nem szükség, hogy mindenütt megtörténjék. Vegyük azért szemügyre a magyar trifurcatiót a maga mivoltában. 15 vagy 16 éves fiuk tiszta belátással fogják jövő pályájukat megválasztani s elhatározni magokat, hogy ők nyelvészek, jogászok, orvosok, természetvizsgálók vagy technikusok akarnak lenni. A pályaválasztás ille­tékességében épen nem látszanak kételkedni. Legalább lehetőleg lehetlenné teszik az ifjú emberre ncjve, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents