Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1870 (13. évfolyam, 1-51. szám)

1870-10-30 / 43. szám

Tizenharmadik évfolyam. OH 43. Hte Pest, október 80.1870. PROTESTÁNS ISKOL SZERKESZTŐ- és KIADÓHIVATAL : Mária-utca 10-ik szám, első emelet. HIRDETÉSEK DIJA: ELOFIZETESI DIJ: Helyben házhozhordással és Vidékre postai Jcül- . . ,, ... . déssel félévre 4 frt., egész évre 8 frt. Előfizet- 4 hasábos petit sor többszöri beiktahetni minden kir. postahivatalnál: helyben a ^sanal 5 kr., egyszenert 7 kr. sorja, kiadóhivatalban. > Bélyegdíj külön 30 kr. Kik negyedévre fizettek elö, megrendelések megújítására kéretnek. Ne ejtsük el a jó gondolatot A prot. egyházi és iskolai lap f. évi 39-ik számában „Az erők egyesitése prot. vallásunk érdekében" cimü cikk jelent meg Weber Samu ev. lelkésztől, melyben nevezett lelkész ur hivatkozva a külföld, jelesen Svájc példájára, azt indítványozza, hogy „egyesítsük reform törekvéseinket és a i ? kitsunk egyházi és világi tagokból álló reform egyletet; mert ez által vért és testet adhatunk azon reformeszméknek, melyek protestáns egyházunkban minden mivelt ember szivét dagasztják.« Örömmel olvastam ez indítványt, s megvallom, nem hittem, hogy már a következő számban vagy mellette vagy ellene ne nyilatkozzék valaki, miután azonban azóta már két szám jelent meg a prot, egyh. és isk. lapból, a nélkül, hogy ez indítvány illetékes egyének pártolásában vagy megtámadásában részesült volna, nem tehetem, hogy én magam részéről, a legmelegebben ne üdvözöljem e valóban korszerű és jó gondolatot, s ha nyilatkozatom szinte csak az indítvány sorsában részesül is, legalább megnyugtathatóm magamat azzal, hogy kötelességemet teljesittem g nem vonám magamra a laodiceabeliekre sulyosult vádat: tudom ate dolgaidat, t. i. hogy te se ai hidegnem vagy, sem hév; vajha hideg volnál vagy hév! Annak okáért mivel, hogy lágymeleg vagy, sem hideg, sem hév, kiokádlak tégedet az én számból. Indítványozó ur indítványa indokául felhozza azt az ellentétet, mely a hivatalos confessiok s a gyakorlati élet között hová tovább mind inkább észrevehető ós érezhető lesz. Ez ellentét kétségen kivül leginkább szembeszökő az evangélikusoknál, hol a „textus praescriptus* még mindig uralkodik, de kisebb nagyobb mértékben a baj közös protestáns testvéreikkel is, csakhogy ezek nem lévén megkötve a szentírás e vagy ama helyéhez, szépen elkerülhetik a botrányköveket s hallgatással mellőzik, vagy ha meg kell lenni a jelen kor kívánalmai szerint idomítják a hit cikkeket, a mit egyébaránt, azt hiszem, az evangélikusok között is a szabadabban gondolkozók minden lelki aggodalom nélkül megtesznek Valóban, ha a protestánsok hitcikkelyeit, ugy a mint azok 300 év előtt kifejezést nyertek, meg vizsgáljuk, s azon fogalmakat keressük, a melyeket a reformátorok azokhoz kötöttek, alig-alig találjuk meg még azoknál is, a kik magokat a legigazhivőbbeknek képzelik, s ha Luther vagy Kálvin ma feltámadnának s körüljárnának az ő Izraelökben, alig ha a hitcikkekből rá ismernének követőikret annyira más köntösbe öltöztette azokat a haladó idő, annyira más értelmet adott azoknak a korlátot nem tűrő s fejlődni vágyó emberiség. Avagy a szentháromság, a Krisztus megtestesülése, eleve elrendelés,az u: vacsorai consubstantiatio s más hasonlók ugy magyaráztatnak-e ma, mint 300 év előtt ? Ezt a vádat bizony ma nem sok ember venné magára. És ebben nem is látok semmi eretnekséget, sőt meggyőződésem szerint ez csak becsületére válik az illetőknek, mert Luthert és Kálvint is épen az tette nagyokká, hogy felismervén koruk lelkiszükségét, .annak szellemében igyekeztek reformálni az egyházat, felvilágosították kortársaikat a visszaélésről, melyet a tudatlan néptömeggel szemben gyakoroltak azok, a kik a helyett, hogy ama mennyei világosság gyertya 86