Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1870 (13. évfolyam, 1-51. szám)

1870-10-16 / 41. szám

1167 1280 Magunkat tisztelettel ajánlva maradunk a főtisztelendő és méltóságos egyetemes gyűlésnek. Pest. 1870. október 6-án alázatos szolgái: Br. Ambrózy Béla Domanovszky Endre mint elnök. jegyző. Jegyzés : A tanácskozás folyamában Hodzsa András turóci esperes ur hivatkozva meggyőződésére és a kerülete részéről adott azon utasítására, hogy mi a theologiai akadémiát illeti, a kivitelre és részletekre nézve az illető esperességgel fenntartják magpknak a jogot a dologhoz akkor szólani, midőn az ügy a kivitel stádiumához közelebb fog eljutni, az esperes ur a többségnek véleményével egyértelemben nem volt, s ezt igazolása végett a jegyzőkönyvbe felvétetni kérte, de különben észrevételeit a vele nem egyértelemben levők előadására mindenkor megtette. Könyvismertetés. A magyar korona országaiban levő mindkét vallású evangelikus és unitárius hitközségek térképe. Superintendentiák és tractusok vagy esperességek szerint, közigazgatási beosztással együtt, hivatalos kútfők alapján összeállitta,rajzolta, kiadta és Lónyay Menyhért pénzügyminister és a békés-bánáti esperesség algondnoka stb. stb. Ő nagyméltóságának ajánlja Hátsek Ignác m. k. térképész. 1870. E mü megjelenése térképeink meglehetős halmazában nagy hézagot pótol ki. Honunk éghajlati, stratégiai, közigazgatási mappáit birjuk már, de hitfelekezeti most bocsáttatik először nyilvánosság elé. Hizeleg öntudatunknak az, hogy e téren megelőzők más hiten levő honfiainkat, s egyszersmind be is látjuk ennek hasznos és becses voltát a statistika és egyháztörténelemre nézve, nem is emlitve azon alapuló félben levő institutioinkat illető hasznot, hogy a legátus, supltkáns, hogy hitfeleit feltalálja, nem lesz kénytelen bolyongani kalauz nélkül hazájában, mint eddig — a mig, ha keritett is egy mappát, nem tudá az egyes községek vallási állapotát, — hanem biztosan választhatja ki a legrövidebb utat, melyen utazva hitsorsosit fellelheti. Első kisérlet tehát ez, mely a szerző érdemét magasabbra emeli s egyszersmind megcáfolja azon előítéletet, miszerint minden úttörő munka hiányos. Itt ezen általános tapasztalat nem jut érvényre, mert oly ügyességgel, tanulmány- és gonddal van szerkesztve, hogy benne hiányokat csak alig vehetünk észre, s el lehet róla mondani, hogy a magyarhoni protestáns anyaegyházak teljes gyűjteményét képezi, mert a néhány kihagyott egyház (pl. Bucsu, a ref. beregi Hidas, a tolnai egyházmegyében Bécsé, az evang. pozsonyvári esperességben, Détfalva az unit. küküllői környékben, stb.) számitás alá sem jöhet. — Hibául róhatjuk azonban fel a helynevek rosz kiirását, mint pl. Kilye, Kilyén, Pócsa Pócsaj, Vatkony, Yárkony, Segyhegy, Szeghegy, Kétornya Lak Kéttornyú Lak helyett stb. Általában véve p. helyett b, zs helyett sz. s megforditva, igen gyakran fordul elő. Az egész térkép négy nagyivre terjed, s rajta a református zöld, az evangelikus veres és az unitárius egyházak fekete irott betűkkel jelöltetnek a más felekezetű helyek, kivévén a nevezetesebbeket nincsenek kitéve. — Meg van jelölve rajta a tartományi, megyei, superintendentiai, esperességi határ, távirdai állomás, postahivatal, a hitfelekezetek, supenntendentiáinak székhelyei, iskolái, s a mi az elavulás ellen egy ideig biztosítja, kitette a még épülőfélben levő vasutakat is. Mindezen kitett jelességénéi fogva tehát reméljük, hogy protestáns papjaink házok ékességére, legátusok, suplicánsok pedig tájékozó kalauzul meg fogják rendelni (Petrik Gézánál.) Egyúttal kötelességünknek tartjuk elismerésünket nyilvánítani Hátsek Ignác urnák, mint a ki rég érzett hiányt pótolt ki, s honunk statistikájáuak nagy szolgálatot tett jelen munkája közrebocsátása által. b-r. ISIiOLAtGY A népiskolai kérdésről, (Folytatás.) 7. A visszahatás. Miután tapasztalati tény volt, hogy az iskola a felekezeti iskola-rendszer mellett képtelen eleget tenni azon feladatnak, melyet a népnevelés elébe az előhaladt idő szüksége kitűzött, a magyar prot. egyház nagy többsége ezért ismerte el az államot, mint az iskolai életre nézve szükséges s az egyházzal egyenjogú tényezőt, sőt némely kerület ezért óhajtá a népnevelés felekezeti színezetének eltörlését s egyetemes, nemzeti és társadalmi irányban való vezetését. Természetesen várni sem lehetett, de a magyar népiskolai törvénynyel szemben szükség sem volt rá, hogy az egyház a múltban üdvösnek bizonyult iskolai autonom jogairól lemondjon, melyeknek birtokában megmaradó felekezeti tanodák feletti gyakorlását és biztosítását valamennyi kerület egyhangúlag továbbra is követeié, sőt tekintve azon legközelebbi érdeket, melyek a klérust s a confessio hiveit általában a felekezeti iskolákhoz csatolják, s tekintve egyszersmind azon pártállást, melyet annálfogva ezek a népiskolai kérdésben Európa-szerte elfoglaltak : el lehettünk rá készülve, hogy a reform alá vetett ügyben nem marad el a természetes visszahatás sem azok részéről, kik lótalapjoknál fogva conservativek s kik testiület zártéletüket s önérdeköket mindenek elébe teszik. E párt emberei közt mindazon országokban, hol a népiskolaügy rendezése utóbbi időben a torvényhozást foglalkodtatá, a legszorosabb solidaritás, és eszmerokonságot fedezhetjük fel. Hollandiában, Franciaországban, Badenben, Poroszországban, Ausztriában, Bajorországban, Magyarhonban és mindenütt, hol hangjukat felemelik, csak-