Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1870 (13. évfolyam, 1-51. szám)

1870-10-16 / 41. szám

1167 1282 nem ugyanazon jelszavakról lehet rájok ismerni, melyeket a kiindulási alap s az érdek azonosságánál fogva, sokszor a nélkül, hogy egymásról kellőleg értesülve volnának csaknem mioden gyakorlati kérdésben bá nulatos pontossággal eltalálnak. E párt, melynek átalában erős oldala a következettesség, merőben a középkori felfogásnál maradt, annyival inkább, mert az idők ujabbkori fejleményeit részint nem akarja észrevenni, részintnyiltan kárhoztatja. Nézete szerint az iskola minden ekelőtt az egyházé s attól elválaszthatatlan; ebből foil y ólag ellene van minden felekezetijellemmel nem biró intézetnek, az iskola fővezetését s annálfogva az á 11 ami felügyelők kinevezésére való befolyását is magának igényli, s mig az államtól felekezeti intézeteinek segélyezését itt ott követeli, átalában tagadja, hogy a törvényhozásnak joga volna az iskolaügy országos rendezésében az egyház beleegyezése nélkül határozni s az akkép létrejött szervezésben a neki kimutatott helyet el sem is fogadja. Taktikájához tartozik az állami jogok ellenében aszülők és családok jogaira hivatkozn i, nem mintha az egyéni szabadságnak őszinte hive volna, hanem, mert a szülőkre való nagy bofolyd^a faMl biztos lévén, ez uton reméli, hogy könnyebben célhoz juthat. Hogy az olvasónak alkalmat nyújthassunk e pártot tagjai után ós saját nyilatkozataiból megismerhetni, azokból ezennel némi sorozatokat álliluuk össze azon fontosabb tárgyak szerint csoportositva, melyekre a nyilatkozatok vonatkoznak : a) „Az iskola az egyházé s attól e 1-választhatlan." Greuter képviselő az osztrák birodalmi tanácsban: „Az államnak nincs joga előírni, hogy a tanítás a vallástól (értsd egyháztól) elszakittassék s ép oly önállással mint a család, kell hogy az iskola is a vallást (értsd az egyházat) ismerje alapul." (I. beszéde „Tan. Lapok" 1869. 21. sz.). IX. Pius pápa az 1864-diki bádeni isk. törvény ellen, mely az egyház eddigi befolyását korlátolá, egy brevét bocsát ki, melyben a törvényt kárhoztatván, egyebek közt mondja: hogy „az iskola az egyház által alapíttatott, az egyház ápolta folyvást a a legnagyobb gonddal, a kettő elválasztása a legnagyobb veszélyt szüli." (Wolfram, Chronik des Volksschulwes. 1865. 6.) Németországban azok, kik mig Knaknak pártját fogják, a „Protestanten Verein" s az ennek elveit követő theologok ellen szenvedélyesen kikelnek; s kik szigorú egyházifenyiték életbeléptetése által kívánnák az ev. lelkészek „eretnekségének" elejét venni, mint F r i c k e Hear. (Der Deutsche Protest.-Verein und der Berliner Kirchenstreit. Quedlinburg 1869.) azok tiltakoznak kiváltképen az iskolának az egyháztól elválasztása ellen. Nálunk még emlékezetben van S i m o r érsekprimás levele Eötvöshöz 1867. márcz. 30-ról, melyben a vele kineveztetését tudató közoktatási miniszternek válaszolva kinyihtkoztatá, hogy megvárja tőle, miszerint „nem fogja megengedni, hogy a vallásos élet előkészítője s egyik főfeltétele az iskola a kath. hittől, idegen elemek befolyása által az egyháztól, melynek szülöttje, elvonassék" stb eff., s melyben ugyan csak emlegeti előtte, hogy ,,kiki saját körében." (E levelet 1. „Prot. Egyh. L." 1867. 565. 1.) Az 1868. képviselőház népiskolai bizottsága elébe hivott róm. kath. és görög keleti szakférfiak (papi) többsége oda nyilatkozott, hogy az egész népiskolai ügy nem annyira állami, mint sokkal inkább egyházi intézkedés alá tartozik (Révész Figyelmező. 1870. 59. 1.) Révész Imre: „Az iskolák a szabad vallásgyakorlatnak lényeges feltételei, az egyházszervezetnek mintegy kiegészítő részei s igy azok ügye egészen egyházi belügy." Továbbá : ,,A vallás szabadsága és az iskolaügy intézése (administratio) között oly szoros összeköttetés van, hogy ezeket mindegyik felforgatása nélkül egymástól elválasztani nem lehet." (Figyelm. 1870. 110. és 120. hol ő ezen a mult századból vett elveket helyeslőleg magáévá teszi.). b.)„Afelekezetietlen és községi, iskolai rendszer elvetendő." A „Conservativ katholikusok" gyűlése m. é. szept. 16 án Graetzben egyebek közt nyilvánitá, hogy az iskolák felekezeti jelleme minden viszonyok közt fenntartassák, mely gyűlés egyszersmind minden, a zárdai intézmény ellen intézett *óTMari«íot «w^nah es gyilkolásnak helyé" gez. Voralbergben fanatizált ultramontán papokból és tanítókból, kiknek 7/8

-da ort og raphiát sem ismert legújabban egy „Katholikus nevelési Egylet" alakult, mely a maga nézeteit a voralbergi „Volksblatt" mellékleteiben terjesztgeti. Ezen urak, mint egy bécsi lapnak írják „hallani sem akarnak oly paedagogia felől, mely psychologiai alapot föltételez s a term észetszerüség elveit követi. A kath. dogma rendszerén állanak s nekik, mint önmagok nyilvánítják, szilárd, positiv, vallásos, katholikus alap kell." (Jessen, "F. Paed. Blätter 1870. 7. sz.) Lipovniczky, nagyváradi kath. püspök m. é. apr. 2ó. körlevelében igy ir : „A közös iskolákat egy vallásfelekezet, egyik egyház sem nevezhetvén sajátjának, s azok minden vallási meggyőződést kiirtván, a jövő nemzedéknek kath. életét elfojtani ésaz anyaszentegyháznak szent ügyét lassanként aláásni fogják." Hasonló értelemben körlevelezett e tárgyban csaknem minden hazai kath. püspök. Egy c 1 e r i k a 1 i s eredetű röpirat, mely a magyar plébánosok közt ingyen osztatik szét, igy irá ; Sokat mondhatnék még a közös iskolák veszélyességéről, a lelkiismeretre nézvef; de csak azt az egyet jegyzem meg, hogy a kath. egyház a vegyes vallású intézeteket, mint a hitközönyösség fészkét, rosszalván, azok ellenében a lét vagy nem lét föltétele alatt saját kath. jellegű iskoláit megőrizni, fenntartani, ujabb iskolákat állítani, az elfoglaltak eredeti kath. vagyonát viszszaszerezni tartozik." (Irányzatok a kath. autonomia ügyében. Pest 1869. 47. 1) A Lonkay szerkesztése