Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1870 (13. évfolyam, 1-51. szám)

1870-10-02 / 39. szám

1167 1214 nyok s ismeretek foglalatját érti, melyek birása nélkül a keresztyén egyház összhangzatos igazgatása lehetetlen : ugy látszik, csak egy részét meriti ki a fogalom meghatározásának. Tán helyesebben mondhatnók : a theologia a keresztyén vallás és egyházi élet által adott viszonyokon alapuló oly tudomány, mely az isten eszméjét, nem csak magában, hanem ugy is a mint a tényleges egyházban nyilatkozik,az ész törvényei szerint felfogni igyekszik. Az előttünk fekvő acsai értekezlet minden során észrevehető, hogy az a dolog által bennsőleg érdeklődő és a felvett tárgyhoz értő férfiak által dolgoztatott ki. Kell t. i. honi ev. egyházunknak oda törekedni, hogy „papjaink ugy a theol. tudományok mai színvonalának,mint a gyakorlati lelkészi hivatal minden kellékeinek megfelelhessenek. Nem tagadhatja senki sem, hogy létező theol. intézeteink, ugy a hogy vannak, sem az egyik sem a másik igénynek eleget tenni nem képesek. Az is beismert igazság,— fájdalom!— hogy külföldre menő ifjaink nagy része a német akadémiai élet inkább árny, — mint fényoldalaival ismerkedik meg." Végre, ha még megmaradt volna is az a jó szellem, mely évtizedekkel ez előtt külföldön tanuló theol. ifjaink többségénél észlelhető volt: mégis egészen más egyházi viszonyokat tüntetvén elő Németország, mint hazánk,— ha azokkal megismerkedtek is, nagy hasznát annak itthon nem vehették, mert jó formán idegeneknek kellett magukat hazajöttökkor saját hazájukban érezni. Sokan pedig nem is gondolván azokkal, sem a külföldi, sem a hazai egyházi viszonyokat nem ismerték, mikor már nyilvános egyházi hivatal elfoglalásának küszöbén állottak. De más részről honi ev. egyházunk méltósága is el nem utasítható módon követeli, hogy „ha a sokkal fényesebb jövőt igérő jogi és orvosi pályára lépett ifjak a hazai intézetekben végezhetik szaktudományaikat, ne kivánjuk a szerény lelkészi pályára lépő szegény ifjainktol, hogy kölföldön tanulván, ők viseljék azon terhet, melyet igazság szerint az egész egyháznak kellene viselnie.* Az értekezlet a kitűzött feladatat ugy véli elérhetőnek, ha ev. egyházunk által a hazában egy önálló tökéletesen felszerelt theol. akadémia állíttatnék fel. Annyi bizonyos, hogy tekintetbe vévén a három theol. tanintézet tanulóinak számát, mely az értekezlet szerint 120-ra rug, — én pedig hozzá teszem, ha folyvást oly kedvezőtlen vifzonyban maradand a theol. pálya mint eddig volt, a többi tudományos pályákhoz képest, napról napra apadó számát: kiderül, hogy egy theol. akadémia nem csak elégséges; sőt tán még az az egy egy is sok lesz. Ellenben, ha felteszszük is, hogy létező theol. tanintézeteinkben elnémuland a helyi érdek, a közügylebegvén mindnyájunk szeme előtt: el ne felejtsük soha, hogy mi, magyar evang. egyház, három nyelvi egyház vagyunk; a miért is ugy látszik, maga egyházunk történeti fejlődése nem esetlegesen, hanem bennső történeti szükségből tereitettetett oda, hogy az az idők folytán három külön álló theol. tanintézet létesült. Nagyon messzire vezetne, eddig létező theol. tanintézeteink eredeti keletkezésére visszamenni. Azonban az előttünk álló hazai egyházi viszonyokból kiki könnyen kiveheti, hogy a mint egy részről az egész evang, theologia alapját a reformatio hazájában találja fel, és igy bajosan teendhetünk szert Németországtól tökéletesen független theol. tudományra, ngy másrészről a magyarhoni evang. egyházban gyakorlatban levő nyelveket semmi áron számításból ki nem hagyhatván: honi theol. intézeteink, noha német alapon, mégis a hazai különböző nyelvű egyházak szükségeinek megfelelni igyekezvén, alakultak akképen, a miut azokat jelenleg létezni látjuk. A mint én látom a dolgok állását, nehezen lesz csak egyetlen egy intézet is, mely annyira levetett volna minden önzést, hogy helyi érdekéről képes lenne végképen lemondani. Egyebeket elhallgatva, már csak az egy stipendiumi alapítványok is, melyek az alapitóktól, az egy Roth-Telekifélét kivéve, majdnem egytől egyig helyhez vannak kötve, és a melyekre senki sem szorul oly nagy mértékben, mint a theologiára készülő tanuló ifjak, oly éles harcot lenne képes előidézni, hogy bajosan volna feltalálható azon békebiróság, mely ezt az ügyet képes legyen a kedélyek minden részbeni megnyugvására eldönteni. Az értekezlet szerzői — ugy látszik — Pozsonyt tartották szem előtt, mint a célba vett. theol. akadémiai helyiséget. Annyi bizonyos, hogy mind földrajzi fekvését, mind múltját, mind jelenét, mind alapítványait, mind nyelvbeli viszonyait tekintve : minden elfogulatlan annak itélendi oda az elsőséget. 78*