Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1870 (13. évfolyam, 1-51. szám)

1870-01-23 / 4. szám

103 114 s ezzel kapcsolatosan a költészet- és szónoklattan beható elméleti és gyakorlati tanulmányozása." A 1 y c e u m célja a gymnaziumi általános képzés folytatása, kiegészítése s megszilárdítása szigorúan tudományos alapon, a magasabb általános műveltség alapjainak megvetése s előkészités az egyetemi és műegyetemi szak-tanpályákra. Mielőtt e három fokozat tanterveit egyenként bonckés alá vennők, szükség, hogy figyelmeztessünk az ujtantervezet két főpontjára, a lyceumi osztályokban keresztülvitt trifurcatiora és a g ö r ö g nyelvnek az általános tantervből való kizárására. A mi az első pontot illeti, a dolog következőleg áll. Az első 6 évfolyam általános előkészítéséhez három irány csatlakozik : 1), a tanárok papok stb. számára szánt nyelvészeti; 2) a jogtudományi; 3) a természettudományi irány, orvosok, technicusok s t. efl: számára. Ehez képest ez osztályok tantárgyai feloszlanak 1) olyanokra, melyek tartalmok s terjedelmök szerint minden tanulóra nézve egyenlően kötelezettek ; 2) olyanokra, melyek tartalmilag kötelezettek ugyan, de terjedelmileg a 3 tanirányhoz alkalmazottak ; 3) olyanokra, melyek csak az egyes irányokra nézve kötelezettek. Általában s egyenlő mérvben kötelezettek : a vallás, magyar s német nyelv, világtörténelem, tornászat. Utóbbi — minthogy az az uj társadalmi viszonyok következtében föltétlenül szükséges — azért, hogy az iskolákban a testi egészség fentartására s a testi erő kifejtésére különös figyelem fordittassék. —- Megfelelő módosításokkal kötelezettek : a 1 a t i n n y e 1 v, mennyiségtan, természettan, történelem és bölcsészet. A latinból természetesen nagyobb mennyiség van kilátásba helyezve a nyelvészeti, mint a jogi, mint a természettani irány számára, mig a két utóbbi csekély mennyiséget kap a mennyiség- és természettanból a jogi irány azonban egy maga kap alaposabb képzést, a történelemből, különösen a rómaiból (folytonos tekintettel az állami- és jogiviszonyokra) és a bölcsészetből, mivel e két tudomány a jogtudományokhoz a leghatályosabb előkészitő eszközt képezi, mivel továbbá a római és egyházjog, a a törvénytudomány forrása, és a jogtudomány irányának s szellemének igazi fölfogása csak a vonatkozó történelem alapos ismerete által lehető. Csak az egyes szakirányokra nézve kötelezők a) a nyelvészeti irányra nézve : görög nyelv, b)ajogi irányra : a r ó m a i és egyháztörténet, politikai számtan, görög és római régiségtan; d) a természettani irányra nézve : te r m észetrajz, v e g y t a n és rajz. Igy a görög nyelv, mint a gymnasiumi képzés tényezője, mellőzve, s a szaktudományokra előkészitő 3 éves lyceumi tanfolyamnak nyelvészeti irányához van utasitva. De megálljunk ! Ne legyünk igaztalanok. A természettani és jogi irányokon is fognak görögöt tradálnia mégpedig az egész hetedik (lyc. 1.) osztályban hetenkint két órán „csak a terminológia kedvéért." Erre alább visszatérünk. Az eddigi tantervezet beható változtatásainak i nd okai Eötvös báró ur előterjesztése szerint következők valának : 1) T r if ur c a t i o. „A tudományok terjedelme és sokasága miatt nem remélhető, hogy azon tudományokat, melyek a különböző szak-tanpályákra előkészitőkül szolgálnak, egy 3 éves lyceumi tanfolyam alatt is ugy elvégezhesse minden tanuló, hogy bármely szakpályára kivánt sikerrel léphessen. De mivel a tanulók hiányos előkészültsége miatti bajokat gyökeresen kell orvosolni : a hazai tudományosság érdekében előnyösnek látszik, hogy a lyceumi tantárgyak a különböző szaktudományok szerint választassanak szét; mert különösen hangsúlyozott panasz az, hogy a felsőbb intézetekben a növendékek előkészültsége hiányos, mivel a tanítványokat nem szorosan a szaktudományokra készítik elő, Ezért a lyceum legcélszerűbben nyelvészeti, jogi és természettudományi irányokra ágazik el. —- 2) A gö r ö g nyelv mellőzésének indokai: A klasszikus hajdankor tanulmányozása mellett a történelmet és a korunkban oly fontos és nélkülözhetlen mennyiség- és természettudományokat nem szabad elhanyagolnunk. — b) A két nyelv és irodalom teljes megtanulására sok idő kívántatik. — c) Azon idő pedig, mely a gymnasiumi oktatásra fordittathatik, igen rövid. — Szükséges, hogy a tanulók a magyar nyelvet, amennyiben ez nem anyanyelvűk, s e mellett a németet megtanulják. Az eddigi tanterv mellett általános tapasztalat volt, hogy a tanulók a két régi nyelv közül egyiket sem tudták, s hogy az arra fordított idő nagyobbrészt elveszett. — f) Az összes mai képzettség legközelebbi forrása Európában a római irodalom. Már a középkor összes irodalmának megérthetése végett nélkülözhetlenebb a latin nyelv tudása, mint a görögé. Egészen a jelen század elejéig a latin volt Magyarországban a törvények és törvényszékek nyelve, ugy, hogy aki e nyelvet j ó 1 nem érti, a magyar történelmet vagy törvényeket nem is tanulmányozhatja eredetiből. — g) Mivel az ember valamely nyelvet csak akkor sajátíthat el tökéletesen, ha a tanuló abban gyakorlati készséget is nyer, azért az egyes kíassikus darabok betanulása mellett az 5. és 6. osztályokban két tantárgyat, a római régiséget és hitregetant, melyek a római irodalom, mint olyan megértéséhez szükségesek, latin nyelven kell előadni, s e nyelvet a klasszikusok magyarázásánál is lehetőleg használni. Ezen indokok (nehéz ezeket azonnali megcáfolás nélkül ismételni) elég voltak, hogy a görög nyelv csupán a nyelvészeti irányon kötelezett tantárgyak közé utasittassék. Constatiroznunk kell, hogy ezen mellőzés nem miniszteri rendelés, hanem hogy a magyar igazgató tanárok fölebb emiitettértekezletén csak egyetlen hang, a tatai igazgatóé, emelkedett, a görög nyelv meghagyása mellett. — Ezen indokok elég voltak továbbá rra, hogy a latin nyelv tanítására nézve különböző