Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1870 (13. évfolyam, 1-51. szám)

1870-01-23 / 4. szám

Ill 112 Ha az ember k runkban már a holdba akarja magát fellövetni, mely planéta pedig nagyon kopár legelő, szükség, hogy a tanulók azokká neveltessenek, kik már aztán ne csak a jég hátán, de a holdban is képesek legyenek megélni! A korszellem zászlajára irt „haladás" lelje az iskolákban alapját. Beregszász, dec. 20. 1869, líudaliázy Tamás. tanár. Egy német tanférfiu véleménye a magy. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztérium által kiadott gymnasium ok és lyceumok tanszervezetéről. 1862-ben történt, hogy az orosz császár ő felsége legfelsőbb parancsára dr. Tanéeíf orosz cs. val. államtanácsos által szerkesztve — egy tervezet jelent meg az orosz cs. népnevelési minisztérium alatt álló általános tanintézetek számára, kisérve egy rendszabály s ahhoz tartozó utasítások által. Azon aggodalmak, melyek akkor német tanitókörökben az ellen hangzottak , 6 évi idŐ alatt oly teljesen igazolva lettek, hogy jelenleg komolyan törekszenek átgondoltabb intézkedések által jóvátenni azt, ami azon tanszervezet által elrontatott. Nem könnyen hitte volna senki, hogy mai napság az azon tervezetben letett általános elvek követőket s ké pviselőket találhatnának. Mert az azok keresztülvitelénél tett kedvezőtlen tapasztalatokat megismerni könnyű vala, csaknem oly könnyű, mint ama Tenéeff által közzétett alapvonalak tudomásulvétele. A jelenlegi magyar kir. vallás- és közoktatásügyi minisztérium azonban azon meglepetésben részelteti a pädagog világot, hogy ezen, a gyakorlat által oly fájdalmasan megcáfolt nézeteket nemcsak magáévá tette, hanem nagy mérvben tovább is fejleszté azokat. Nem valamely elmélet ez, mely tételekkel lépne a pädagog világ elé, hogy magát szó- és tollharcban bizonyitsa be jónak ; nem valami kísérlet az, amiről itt szó van (általában annál ovatosabban kísérelhetünk, minél fontosabb a kérdéses tárgy) e tanszervezet már részben létesített, részben maholnap létesítendő tény. Tekintve keresztülvitelének komoly voltát s azon nagy tért, melynek számára az szánva van. — Magyarországnak az 1854-i számítás szerint volt 17 lyceuma és 67 főgymnasiuma, — igazolva lesz, ha e folyóiratban (Zeitschrift für das gymnasialwesen. Berlin, Oct. 1869.) fölemiitjük azt és hozzászólunk. Tekintsük át előbb a tényállást. Azon meggyőződésből indulván ki, hogy a magyar iskolák eddigi szervezete — az eredmény után ítélve-— sem a tudományos, sem a pädagogiai kívánalmaknak meg nem felel, a magy. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter, Eötvös József báró, 1867-ben uj tanterv megállapítása végett egy iskolaigazgatói értekezletet hivott egybe, melynek ő annyira clébedolgozott, hogy az értekezletet összejöttekor már kész tervezettel lepheté meg. A magyar tanintézetek szándékolt reformátiójának alapvonalait egy 1867, okt. 8 án kelt körirat közié, s közzétevő egyszersmind a hat osztályú humanistikus középiskolának azokon alapuló tantervét is, mely középiskola mintegy a mi progymnasiumunkkal (beleértve a sec ii n d á t) egyenlő. Ezen tantervet, melynek beható véleményezés alapján nagy mérvben módosulnia kellett, 1869 jan. 8-án egy második körirat követte egy uj tervezettel, mely egy, az egyetem és mütani főiskola szaktudományaira kellő előkészítőül szánt, s már az első köriratban jelzett, saját lyceumi tanfolyan fölállítását készité elő. Ezen tervezet megküldetett a királyság katholikus püspökeihez, a két ev. felekezet superintendenseiliez s ezek által az illető felsőbb iskolákhoz, aztán az egyetemhez, műegyetemhez, jogakadémiákhoz, a kerületi főiskolaigazgatókhoz, a rendfőnökökhöz s ezek által a kath. főgymnasiumokhoz, hogy arról véleményezést terjesszenek föl. Ezen terv az, melyről egy magyar tanférfiu, dr. Császár pesti tanár, bár kéretlen, de figyelmet érdemlő, jóllehet nem igen szívesen vett véleményét közié a „Zeitschrift für die Oesterreichischen Gymnasien" ez évi 4. füzetének 270—316 lapjain. A jelen ismertetésben levő tényleges adatok, melyek a szóban levő tantervezetre vonatkoznak e véleményből vannak meritve. De merítünk abból is, hogy e tantervezet minden, az államtól függő (azaz kath.) gymnasiurnban máiannyira előhaladt, hogy a tanítás ez évben (1869) már az uj tervezet szerint van berendezve, és hogy még csak a lyceumok hiányzanak. Maga a tantervezet lényegében következő. Az uj intézetek 9 osztályban ugyanannyi tanfolyammal egy oly alkotványt (Organismus) képeznek, mely algymnas i u m o t, gy m nasi u m ot és 1 y c e u in o t foglal magában. A 4 alsó osztály közös alapot képez a gymnasium és reáliskola számára. A reáliskolának és gymnasiumnak az első osztálytól fogva való különválasztása, mivel a tiz éves gyermeknek tehetségei és hajlamai ismerése nélkül kelle pályát választania, sok téves lépésre adott alkalmat, mit a tanulónak helyrepótolnia csak nagy idővesztéssel volt lehető. Ezért ezutánra a reális és gymnasiális pályának különválása csak a 4. osztály után következik be, mivel attól kezdve az oktattatás egészen külünböző. A gymnasium az 5. és 6 osztályokból áll, melyekben már a humaniórák s az azoknak alapul szolgáló klassikai nyelvészet taníttatik. A lyceum a 3 felső osztályból áll ugyauannyi tanfolyammal, s föladata a gyinnasiumi általános képzést szigorúan tudományos alapon folytatni, kiegészíteni s megszilárdítani. A négy alsó o s z t á 1 y c é 1 j a: elégséges képzettségi alapnyujtás a gyakorlati életre ; előkészülés a nagygymnasiumra. A (nagy) gymnasiumcélj-a: előkészítés a tulajdonképeni lyceumra; különösen „a klassikai műveltség alapjának megvetése, a görög és római részletesebb történetnek, továbbá a szépirályban