Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1870 (13. évfolyam, 1-51. szám)

1870-01-23 / 4. szám

Ill 112 Ha az ember k runkban már a holdba akarja magát fellövetni, mely planéta pedig nagyon kopár legelő, szük­ség, hogy a tanulók azokká neveltessenek, kik már aztán ne csak a jég hátán, de a holdban is képesek legyenek megélni! A korszellem zászlajára irt „haladás" lelje az isko­lákban alapját. Beregszász, dec. 20. 1869, líudaliázy Tamás. tanár. Egy német tanférfiu véleménye a magy. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztérium által kiadott gymnasi­um ok és lyceumok tanszervezetéről. 1862-ben történt, hogy az orosz császár ő felsége legfelsőbb parancsára dr. Tanéeíf orosz cs. val. állam­tanácsos által szerkesztve — egy tervezet jelent meg az orosz cs. népnevelési minisztérium alatt álló általános tanintézetek számára, kisérve egy rendszabály s ahhoz tartozó utasítások által. Azon aggodalmak, melyek ak­kor német tanitókörökben az ellen hangzottak , 6 évi idŐ alatt oly teljesen igazolva lettek, hogy jelenleg ko­molyan törekszenek átgondoltabb intézkedések által jó­vátenni azt, ami azon tanszervezet által elrontatott. Nem könnyen hitte volna senki, hogy mai napság az azon tervezetben letett általános elvek követőket s ké p­viselőket találhatnának. Mert az azok keresztülvitelénél tett kedvezőtlen tapasztalatokat megismerni könnyű vala, csaknem oly könnyű, mint ama Tenéeff által köz­zétett alapvonalak tudomásulvétele. A jelenlegi magyar kir. vallás- és közoktatásügyi minisztérium azonban azon meglepetésben részelteti a pädagog világot, hogy ezen, a gyakorlat által oly fájdalmasan megcáfolt nézeteket nemcsak magáévá tette, hanem nagy mérvben tovább is fejleszté azokat. Nem valamely elmélet ez, mely té­telekkel lépne a pädagog világ elé, hogy magát szó- és tollharcban bizonyitsa be jónak ; nem valami kísérlet az, amiről itt szó van (általában annál ovatosabban kí­sérelhetünk, minél fontosabb a kérdéses tárgy) e tan­szervezet már részben létesített, részben maholnap léte­sítendő tény. Tekintve keresztülvitelének komoly voltát s azon nagy tért, melynek számára az szánva van. — Magyarországnak az 1854-i számítás szerint volt 17 lyceuma és 67 főgymnasiuma, — igazolva lesz, ha e fo­lyóiratban (Zeitschrift für das gymnasialwesen. Berlin, Oct. 1869.) fölemiitjük azt és hozzászólunk. Tekintsük át előbb a tényállást. Azon meggyőződésből indulván ki, hogy a magyar iskolák eddigi szervezete — az eredmény után ítélve-— sem a tudományos, sem a pädagogiai kívánalmaknak meg nem felel, a magy. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter, Eötvös József báró, 1867-ben uj tanterv meg­állapítása végett egy iskolaigazgatói értekezletet hivott egybe, melynek ő annyira clébedolgozott, hogy az érte­kezletet összejöttekor már kész tervezettel lepheté meg. A magyar tanintézetek szándékolt reformátiójának alap­vonalait egy 1867, okt. 8 án kelt körirat közié, s köz­zétevő egyszersmind a hat osztályú humanistikus közép­iskolának azokon alapuló tantervét is, mely középiskola mintegy a mi progymnasiumunkkal (beleértve a se­c ii n d á t) egyenlő. Ezen tantervet, melynek beható vé­leményezés alapján nagy mérvben módosulnia kellett, 1869 jan. 8-án egy második körirat követte egy uj ter­vezettel, mely egy, az egyetem és mütani főiskola szak­tudományaira kellő előkészítőül szánt, s már az első köriratban jelzett, saját lyceumi tanfolyan fölállítását készité elő. Ezen tervezet megküldetett a királyság ka­tholikus püspökeihez, a két ev. felekezet superintenden­seiliez s ezek által az illető felsőbb iskolákhoz, aztán az egyetemhez, műegyetemhez, jogakadémiákhoz, a kerületi főiskolaigazgatókhoz, a rendfőnökökhöz s ezek által a kath. főgymnasiumokhoz, hogy arról véleményezést ter­jesszenek föl. Ezen terv az, melyről egy magyar tan­férfiu, dr. Császár pesti tanár, bár kéretlen, de figyelmet érdemlő, jóllehet nem igen szívesen vett véleményét közié a „Zeitschrift für die Oesterreichischen Gymna­sien" ez évi 4. füzetének 270—316 lapjain. A jelen ismertetésben levő tényleges adatok, melyek a szóban levő tantervezetre vonatkoznak e véleményből vannak meritve. De merítünk abból is, hogy e tantervezet min­den, az államtól függő (azaz kath.) gymnasiurnban mái­annyira előhaladt, hogy a tanítás ez évben (1869) már az uj tervezet szerint van berendezve, és hogy még csak a lyceumok hiányzanak. Maga a tantervezet lényegében következő. Az uj intézetek 9 osztályban ugyanannyi tanfolyammal egy oly alkotványt (Organismus) képeznek, mely algymna­s i u m o t, gy m nasi u m ot és 1 y c e u in o t foglal magában. A 4 alsó osztály közös alapot képez a gym­nasium és reáliskola számára. A reáliskolának és gymnasiumnak az első osztálytól fogva való különválasztása, mivel a tiz éves gyermeknek tehetségei és hajlamai ismerése nélkül kelle pályát választania, sok téves lépésre adott alkalmat, mit a tanulónak helyrepó­tolnia csak nagy idővesztéssel volt lehető. Ezért ezu­tánra a reális és gymnasiális pályának különválása csak a 4. osztály után következik be, mivel attól kezdve az oktattatás egészen külünböző. A gymnasium az 5. és 6 osztályokból áll, melyekben már a humaniórák s az azoknak alapul szolgáló klassikai nyelvészet tanít­tatik. A lyceum a 3 felső osztályból áll ugyauannyi tanfolyammal, s föladata a gyinnasiumi általános képzést szigorúan tudományos alapon folytatni, kiegészíteni s megszilárdítani. A négy alsó o s z t á 1 y c é 1 j a: elégséges képzettségi alapnyujtás a gyakorlati életre ; előkészülés a nagygymnasiumra. A (nagy) gymnasiumcélj-a: előkészítés a tulajdonképeni lyceumra; különösen „a klassikai műveltség alapjának megvetése, a görög és római részletesebb történetnek, továbbá a szépirályban

Next

/
Thumbnails
Contents