Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1870 (13. évfolyam, 1-51. szám)

1870-01-23 / 4. szám

109 103 109 irányokkal, egyes országok alakai s másokhozi belviszonyával igen ritkán, legtöbb esetben soha nem jön tisztába a tanuló. Hogy a cél elérve legyen szükség volna olykor a szabad természet szemléltetése; természeti pontok (falu, város) felvétele, azok fekviszonyának természetbeni meghatározása, hasonlag a természetes és térképes mértföldek ily viszonyba tétel általi magyarázata. E tan kezdeténél nélkülözhetlen két mtigömb ; egyik az úgynevezett müföldgömb, másik egy fekete festékkel bevont gömb, melyre a tanuló krétával rajzolja le a földrészeket, délkör s egyenközü vonalakat, mert csak igy lehet kellő fogalmat adni a tanulónak a műgömbről, ha ő azt maga állitotta elő; csak igy szerezhet tiszta fogalmat a tanuló a földről, ha a földrajz, mint tudomány a földtestét önrajzolta képekkel világosítja s valódi területeken felvett pontok fekviszonyának meghatározása s a valódi mértföldek térképes mértföldekkeli össze hasonlítása szerint tárgyalja. Mennyiségtan. Számtani részét nem érintem azért, mivel az néhány hamis tétel levonásával a kor igényeinek megfelelő; de igenis szólok a mennyiségtan mértani részéhez. Jelenben ez a gimnáziumok legelvontabb tana. A test, terület térfogatát s kiterjedését, magasságot — kellő ügyességgel (ha ügyes) fogja kiszámítani a tanuló — táblán; ez csak elmélet. De állítsuk egy hordóhoz — számítsa ki köbtartalmát, egy terület térfogatát, egy torony magasságát. Ha feladatát megoldj cl; ELZ csak kivételesen egyéni ügyesség lesz, de nem a gyakorlat eredménye. Gyakorlat a táblán nem gyakorlat. Az iskolának fel kell keresni az életet, vagy a tábla mellett kád s a többinek is lenni kell. Történelem. Mig az alsóbb osztályokban nem fordittatik kellő gond az események helyhez kötéséhez; a felsőbbekben az összehasonlító módszer teljesen elhanyagoltatik, mely körülmény a tanulónál történelmi elmezavarra nyit utat. Ha egy ujabbkori történelmi eseményről van szó, vissza kell mennem az ókorba, felkeresni azon terület őstörténelmi nevét, meg kell említenem az időről időre ott élt népeket, s azok történetét a legrövidebb kivonatban elő kell adnom mind addig, mignem azt a jelen történelmi eseménynyel össze nem kötöttem. Természettan. E tan az, mely korunkban óriási léptekkel halad, mely körülmény megtiltja a tankönyveKiiéli megállapodást. Szükség, hogy az ujabb mozzanatok is tárgyaltassanak annyival is inkább, mivel e tan tételeinek jó része hibás, ugy, hogy mit ma igaznak lenni tanultunk, holnap már nem az többé. Ma igaz volt a kieredés rendszere, holnap már nem az ; helyébe lép a rezgés rendszere. Rajz. Algimnáziumainkban annyira mellék tantárgy, hogy ennél sikert ugyan hasztalan keresnénk, nem állván annak tanítása egyébből, mint néhány példány gépies mintázásából. Kézi rajzról legtöbb helyen szó sincs, de nem is lehet, mivel a rajz legtöbb helyt távolról sem kezeltetik szakférfiak által. — A rajz korunkban hetenkénti 4 órávali szakkezelést igényelne. Kiil képzés. A test kiképzésére általában semmi, kivételesen csekély gond fordittatik. Algimnáziumaink legtöbbjénél még gimnásztika sincs. A főgimnáziumoknál van ugyan, de ez még nem elég. A gimnasztika fejleszti a test idomait s edzi is; de a szabatos, rendszeres állást, mozgást csak a tánc fejleszti s képes megadni. Miért van az, hogy legtöbb tanuló társas körben kezének nem leli helyét; a test mozgás kirívóan erőltetett ? A tanulót tánctanulásra lekötelezni szerintem annyi volna, mint elkötelezni arra, hogy testének tornászat által idomitását, mi pusztán erőműtani — a tánc által tegye saloniassá, társadalmilag műveltté. S mibe kerül ez ? évenkint pár forint. S mit eredményez ez? Igen sok jót. Mert, ha egy társaságban nem érzi magát otthon a test, a lélek is távol marad; mig egy jól idomított test épen ugy otthon fogja találni magát, mint egy szellemadó lélek. Ezért be venném a gimnasztika mellett a táncot a kötelezett tárgyak sorozatába. Mi általában a tankönyvek irályát ille i, itt országszerte felette nagy hiba divik. E hiba ott vau, hogy a tankönyv irálya nem emelkedő, vagy ha az, csak történetesen az. Az I-ső osztály csaknem oly irályban kapja tankönyveit, mint a VlII-ik és ez nem rendszer; ez hiba. Az I-ső osztályban legyen az irály rövid, kerek s igy könnyen érthető, a nehézkesebb értelmű szavak teljes mellőzésével; ettől emelkedőbb aIl-od III-ad sat. osztályokban s csak a VIII-ik osztályban lépjen a tankönyv az irály magaslatára, A rendszer fő szükség; szükség tehát, hogy ebben is rendszer legyen, A tanuló iskolai élete olyan legyen, hogy az alapját képezze leendő polgári életének. Vagy : ami az élet iskolája nagyban, az legyen az iskola élete kicsinyben. Rendszeres munka, mulatsággal; kitűnő munka kitüntetéssel és munka egyesült erővel, vagy : egyleti élet. Korunk egyik leghatalmasabb vívmánya az egylet. Ami az egyénnek lehetlen, játék az az erők összetételének. Példa erre a jelenkori gyárrendszer. Ily gyors menetű rendszere van jelenbeli az eszmék megcsontosodásának is. - - Az eszmék megtestülésének egyedüli eszköze az egylet. Az egyleti élet megkedveltetése korunkban az iskolák egyik legfőbb feladata. Az iskolai élet ne legyen bennmaradó; szükség, hogy minden közép iskolának legyen egy a tanulók által szerkesztett iskolai közlönye, melyben az önképző társulatok minden fajú jobb művei; tornászat, uszoda verseny eredményei sat. közöltetnének 3 havi füzetekben. Hol nyomda nincs, ott az ifjúság ugy jár el, hogy közlönyét kéziratban elküldi azon közelebbi iskolához, melynél nyomda van; mely iskola azt saját közlönyével együtt nyomatja s küldi szét. A költségeket az iskola alap a bevételek betudásával fedezi. Minden iskola köteles minden iskola közlönyét megvenni.