Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1870 (13. évfolyam, 1-51. szám)

1870-08-21 / 33. szám

1026 f 103 nei közt elfoglalja székét „a beiktatás innepélyes cselekvénye" véget ért. Ezen előzmények után látott az esp. gyiilés azon számos tárgyak elintézéséhez, melyek a bizottsági munkálatokon kivül 2 napon mindig délutáni 2 óráig foglalkoztatták. Yálka lelkész ügye, mely azáltal is elkeseredettebbé lett, hogy a két jelenlevő dunaegyházai küldött bevallá, miszerint az esperességgel való dacolásra lelkészök kényszeriti őket, — ezen ügy a Földváry Gábor elnöklete alatt álló consistoriumia ujolag rábízatott. Az esperességi özvegy-árva-intézet számadásairól szóló jelentésből érdekesnek találjuk kiemelni, miszerint az intézet évi bevétele tett 2425 forint és 13 krajcárt, kiadása 1891 frt 91 kr. maradéka 533 frt 22 kr, Teljes vagyona pedig 13.662 frt 92 kr. teszen. Ezen intézet papok és tanitók özvegyei és árvái javára van alapítva és a papok 84 frtnyi, a tanitók 42 «rtnyi, részvényt tartoznak befizetni. A papi özvegyek ez évben 55 ft évdijban részesittetnek. A karaatlábot illetőleg pedig határoztatott hogy a kebelbeli egyházak 6. más egyének vagy testületek 8 percentet fizessenek a kölcsönök után. Behatóan tárgyaltatott a körlelkészek tndósitványa alapján szerkesztett iskolaügyi bizottsági jelentés. A jelentés szerint iskolaügyünk általán kielégitő, de hiányzik belőle a tanitás egyöntetűsége, mely a felügyeletet nehezíti. Ez okból a bizottság javaslata szerint egy tantervnek megállapítása fog eszközöltetni ugy, hogy az tekintettel a kormány tantervére, számba vegye az esperesség sajátszerű viszonyait és igényeit. Ezen terv pedig folyamaira tárgy és időszakok szerint fog osztatni és részleteztetni. Ajánltatni fognak ezekhez még a legjelesebb tankönyvek, melyek elfogadás esetében kötelezőleg lennének bevezetendők. Az ezen teendőkkel megbízott bizottság elnökéül b. Podmanicky Géza választatott meg. Olvastatott az egyházi földadó ügyéről szóló pénzügyminiszteri rendelet. Köszönettel vettük Lónyaitól ezen sok viszályra alkalmat adott kérdést elintéző iratot. Meghagyatik abban, hogy a községek gondoskodjanak alapról, mely mindenkor készletben tartassék, nehogy az egyházi földek foglalás vagy elárverezés alá kerüljenek. Örömmel vettük a közoktatási minister azon intézkedését, mely szerint a tanitók tökéletesítése végett póttanfolyam hallgatására nyújtott alkalmat. Természetesen azonban fen tartjuk azon autonom jogunkat, hogy tanítóink képességét egyházi hatóságaink által határoztassuk meg. A jövő évi közgyűlés ismét Pesten és közvetlen a bányakerületi gyűlés előtt fog megtartatni. Ennek kapcsában azonban elfogadtatott azon indítvány, hogy földmivelői viszonyainkat számbavéve és belátva, hogy az augusztus havi gyűlések látogatása a lelkészek anyagi, a világifelemnek ugyanakkor elmaradása pedig az egyházmegye szellemi kárával jár, tétessék át a bányakerületi közgyűlés határideje September hó közepére. A jelen gyűlésben különös érdekeltséget fejtettek ki Gosztonyi János és Plachy Bertalan urak. Vajha ezen ügybuzgalom az egyházmegye tekintélyes világi férfiait indítaná arra, hogy jövő esperességi gyűlésünkön egytől-egyig résztvennének szeretett egyházok jólétét tárgyazó tanácskozmáuyainkban. Láng Adolf, a pestmegyei er. esperesség főjegyzője. A római zsinatról. A zsinat végvonaglása. A kisebbségi püspökök magatartása. otthon. Egyház-politikai kirek. Tiltakozások az infallibilitas ellen. A zsinat működéséről az infallibilitas kimondása után semmit nem írhatunk. Egy ma érkezett tudósítás szerint néhány, talán 100—120 ott maradt püspök congregatiot tartott, s kiegészítette a fegyelmi bizottságot, melynek európai tagjai többnyire haza mentek. Ennyi az egész ujabb mozgalom, — nem több, mint a zsinati intézmény végvonaglása. Miután a pápa vette kezébe a legfőbb hatalmat, a csalhatatlan pápa mellett a tévedhető zsinatnak még csak olyan tanácskozó szerepe sem lehet, minővel a megyei zsinatokon bir az alsóbb clerus a püspök mellett. Ez alkalommal csak két dolgot akarunk registrálni. Egyik az, hogy utólagosan minden körülmény megerősíti azon állításunkat, hogy a zsinati kisebbség csak komédiát játszott az európai kath. népek félrevezetésére. Többen közülok haza érve, kihirdették a csalhatatlansági dogmát, s kijelentették, hogy habár a tanácskozások folytán ellene voltak, miután a zsinat elfogadta, hinniök kell. Ugyanezen értelemben nyilatkozott a „Magyar Állam", kijelentvén, hogy azt kath. ember többé bün nélkül meg nem támadhatja, s egyúttal tiltakozik némely szónoklat ellen, mellyel a püspököket megtisztelték mintha az illetők még most is ellentétben volnának a nevezett dog mával. — Az ausztriai püspökök nyíltabban és határozottabban kezdenek már fellépni, mig a magyarok,a jezsuitáknak ezen legtökélyesebb tanítványai, ovatosan hallgatnak. De ezek sem sokáig fognak magokra váratni. — Érdekesnek tartom ezen régi állításom bizonyítására azt is megjegyezni, hogy mint később kitűnt, a „Religio", mely egyedül volt mindig infallibilista, valamelyik minoritasi magyar püspök gratiájából még a nyilvános ülés előtt megkapta a dogmatical conctitutiot előbb mint sem kihirdetés után ideérkezhetett volna. Ezt onnan tudtuk meg, hogy a nyilvános ülés két módosítást tett a szövegen, melyet a „Religio" csak később igazított helyre, mint sajtóhibát; de olyan sajtóhiba, hogy néhány sort nyomjanak oda, mi nincs a kéziratban, nem szokott előfordulni, s különben is tudjuk, hogy az a néhány sor eredetileg ott volt, de a nyilvános ülés kihagyta. A nyilvános ülésen 66