Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1870 (13. évfolyam, 1-51. szám)

1870-08-21 / 33. szám

1016 f 103 foglalni a társadalomban, hogy jelleme kérdés aláné jöhessen ; mennyivel inkább már egy ifjú, ki előtt az élet ajtója az iskoláé bezárulta után nyilt meg,ki mindent a jövőtől vár,tör oda,hogy becsült állást nyerjen, hogy levetve a gőgös hánytatást, nemesen büszke önérzettel szentelhesse fel magát a pályának, minek kulcsát most vette át; vájjon egy ily tiszta jellem nincs e a káplánok közt ? ! S ha van, nincs e lelke legmélyebb pontjáig sértve a non succedit által ? ! Ha hit dolgában az elővégzet rejtélyes tanánál nem szabad senkit vakmerően az elkárhozottak közé soroznunk, szabad-e ezt tennünk erkölcsileg oly egyénnel,ki e téren csak a véletlen, a sors labdája ? ! . . . Még ha az egyh. megyének nem lenne azon primitiv joga, hogy a káplánokat helyezi, s az egyén maga kérne s választana főnököt, kinek oldalánál óhajt segédkezni, talán inkább érthető, akkor azt mondhatni, maga ment oda s talán érdekből ; de igy a tractus rendelkezik, ő engedelmeskedik s jutalmul, ha a gondviselés főnökére halált szavaz : menydörög a szó : non succedit ! „akkor aztán vigasztalják, hogy ez költsön, majd ha pap lesz, ő lesz előnyben. Olyan e vigasztalás, mint ha az igen szegény embernek azt mondják, hogy majd a siron tul üdvözülni fog, mikor neki mindennapi kenyérre van szüksége ! Még egyet azon passusra, hogy a succedit mellett : „a helyben működő káplánok közül 99 választatja meg magát papnak, mig egynek nem sikerül"; a non succedit mellett pedig 99 vidéki szomszéd káplán választatja meg magát azon helyre, hol az illető nem suceedál addig, mig egynek nem sikerül, s a parochusok maradnak szép csendesen helyeiken ! A non succedit eltörlése az ujabb pap'választási törvényt sem forgatja fel; egy pontjával jő, de csak latszólagos összeütközésbe, hogy mig választás nincs, az időig az illető az egyházban ne is jelenkezzék, minek valódi értelme, hogy ne korteskedjék. Ezen kivül haláleseteknél világos a törvény: országszerte hivhatási jog ! Egyébiránt én is pusztán egyéni nézetemet, ha bár teljes ellentétben S—i ur cikkével, mondtam el, kerülve mindent, mi az irói illemet sértené. Várjunk kissé nyugodtan, megtudjuk nem sokára, hová dől az ügy. Addig is isten s áldó békéje velünk. Kállay Miklós szendi ev. ref. pap. Könyvismertetés. Hazafias elmélkedések az ev. alapján, egyházi beszéd alakban, i r ta több ev. lelkész, szerkeszti Mar gócsy József, irsai ev. lelkész, s a pestmegyei ev. esperesség aljegyzője. I-ső kötet, Pest, 1870, P e t r i k Géza bizománya. 189 1. Ára 2 frt. (Folytatás és vége.) *) A kéz alatti füzetben következő szerzők szerepelnek. Horváth Sámuel t. komlósi, Bierbrunner Gusztáv ókéri, néh. Kollár János volt pesti, Szeberényi Andor n. laki, Horváth Sándor vesei, Trsztyenszky Gyula n. geresdi, Sshnell Károly vadkerti, Margócsy József irsai lelkész. A ki azon igéretemet, miszerént e beszédeknek mint fény, ugy árnyoldalait is érinteni fogom, aként értelmené, hogy kimerítő birálatot, illetőleg ismertetést irok mindenikről, nagyon csalódik, Én ezt örömmel megtenném ; azt azonban nem tehetem, hogy ezen ezer oldalról igénybe vett lapokban oly szerénytelen tértoglalást tegyek. Csak a főbb mozzanatok kiemelésére kell tehát szoritkoznom. Márk 6: 1 —6. Jézus mint hazafi. E beszéd ugy látszik egy szándékosan mellőzött előszót, illetőleg bevezetést helyettesit. Varietas delectat. Ha „előszó" vagy „bevezetés" állna homlokzatán , meg lehet át sem olvasnók, legjobb esetben csak átlapoznék; igy pedig a legelső érdeklődés melegével, mondhatnám mohó vágygyal rohanunk rajta keresztül. És mit találunk ? Egy szokatlan terjedelmű beszédet, mely egy csillag alatti jegyzet szerént több vasárnapra is beosztható, tényleg azonban csak két felé van vágva. Megvallom jobb szeretném, ha maga a szerző végezte volna el e fontos operatiot, még jobban pedig, ha önálló beszédeket ir, s bennök csak a tárgy ugyanazonsága és a dolgozás logikai menetében tűnnék fel az egymásutániság. A mi továbbá a beszédnek szövegszerüségét illeti: a felvett alapigék vetnek ugyan némi világot Jézus hazafiságára, de csak keveset, s igy szigorú exegetikai alapon szerző dispositiója belőlök ki nem vonható. S hogy a dolog igy áll és nem másként, azt ő maga is elismerni látszik, a mennyiben szükkörű szövegét kiegészitendő, a szentirás egyéb bizonylatait is segítségül hozza. De vannake beszédnek elvitázhatatlan szégségei is. Soraiban egy nemesen érező vallásos honfisziv dobbanásai beszélnek hozzánk, s lelkesült irálya, szép hasonlatai, s a nem csak velős, de sokszor meglepő és szép idézetek gazdag lélekről tesznek tanúságot. Nehemiás könyve 1 : 2 -4. Szeresd hazádat! Soha sem loptam életemben; de most lopni volna kedvem. A szerző tollát szeretném ellopni, mert e gyönyörű *) Lásd Prot, lap 26-ik szamát. Sajnáljuk, hogy oly késő» küldetett az eleje után ! Szerk.