Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1870 (13. évfolyam, 1-51. szám)

1870-08-21 / 33. szám

1013 f 103 sokkal fentebb áll ma a mivelt erkölcsi önérzet fokozatán, mint hogy ily egyes gyanúkra fektetett törvényt sokáig vállán feküdni engedne a mi kerületünkben is, annyival is inkább, hogy ezen törvénnyel a tiszáninneni kerület, legalább tudomásom szerint, egyedül áll a honban, nem vallván azt sajátjának egy testvér egyházkerület sem. A „Non succedit" nincs érdekében sem az egyházaknak, sem a káplánoknak, sem a lelkészeknek; de szükségtelenül korlátozza a valasztási szabadságot, ellene van a józan logikának, ellene a nemes önérzetnek ! Nincs érdé! ében az egyházaknak, mert azon állítás, miszerint „törvény levén az, hogy a káplán főnöke után nem választható lelkészül, megnyugosznak rajta, s egész csendben választanak más lelkészt," szerintem legalább nem érv, mert ily értelemben belenyugszik az elitélt is kivégeztetésébe, mert nem tehet semmit ellene ; de ha elítéltetése nem igazságos, tekintenők meg keblében a keserű fájdalomtengert, a zaklatást, a méltatlan szenvedés véste dult vonásokat,s meggyőződnénk,hogy nem nyugodott bele, csak tür, s pedig hallgatva, némán, mi a magyar embernek különben is sajátsága. A tulságig vitt korteskedéseket pedig nem a kápláni successio eredményezi, hanem a választó egyénekre vonatkozással a roppant széles alapra fektetett választási képesség és jog, legalább nézetem szerint ez benne a fő motívum. — A „non succedit" szükségtelenül korlátozza a választási szabadságot, ott von bástyát, hol a rendet különben sem fenyegeti veszély, s általa egy a leglényegesebb ügyben szűkítve van köre. Nem áll a „Non succedit" a káplánoknak sem éidekében, mert ugyan hogyan állhatna az, mi büntet bűn nélkül. Azon érv, hogy a succedit esetén „a meg nem választott káplánt az ellenpárt becsteleniti, s majd távozva még más főnöke sem akad, s igy mi fog vele történni ?* szerintem csak frázis, mert először méltatlan rágalmaknak még a török szultán is ki lehet téve; másodszor, mert a világon a legolcsóbb segédnek, minő nálunk a káplán, helye mindig akad, főleg mióta a jogi s technikai tanfolyam s utána a tekintélyesebb jövedelmű állások ritkítják papnövendékeink sorait. Hanem igen is ellene van a non succedit a józan logikának. A káplán vagy bűnös, vagy nem (t. i. főnöke ellen); ha bűnös, miután a törvény a priori, eset előtt hangzik, a priori, eset előtt kell büntetni, az az nem szabad bevenni azon statusba, hol róla előre feltételezünk olyat, mely sérti a pap erkölcsi tekintélyét, mely őt, az egyént erkölcsileg előre megölte, mely homlokára foltot üt, s róla mindenki olvashatja : te főnököd után nem örökölhetsz, mert feltesszük rólad, hogy jellemtelenség nélkül az nem történhetnék! Uraim! ez vétkes tan lenne, pedig a logikája ez a non succeditnek, ha előre felteszszük a bűnt; ha pedig nem teszszük fel mindenikről a bűnt, mint nem is szabad senkiről feltenni, mig m?ga arra tettével nem jogosit, akkor még veszélyesebb térre léptünk, mert ártatlant büntetünk ok, alap, s minden logika nélkül, fegyvert ragadunk az erény ellen, megtámadjuk a sziv legszentebb érzelmeit. Jellemben kételkedni mig ok reá nincs, becsületet homályosítani mig kötelesek vagyunk róla feltenni, hogy tiszta, ez szerintem sötét kép, mitől szeretek elfordulni ; inkább száz bűnös maradjon büntetlen, mint egy ártatlan lakoljon. Igen is bűnhődjék a bűn mindig, de a törvény ne sújtsa az ártatlant ; mert azon eset, mely ha volt valaha s létrehozta a non succedit-et, nem az eredendő bűn, melyről elmondhatnók, hogy benne mindnyájan elvesztek. A törvénytől csak igazságot lehet várni, nem előre sujtást. De nincs a papságnak sem érdekében a non succedit, csak dereng a parochusok előtt azon sötét félhomály a jövőben, csak kecsegteti őket azon csalóka remény, hogy ha a káplánok igy néhány egyháztól el vannak terelve , részökre a promotio biztosabb lehet, s kis egyházban a jelen állást gradus ad majorem gyanánt tekinthetni. Ugyan üssük fel csak a tapasztalat könyvét, mióta a non succedit áll, a meritált papok jutnak e csak yi0

-ed részben is jobb egyházakba ? Bizony nem ! Sőt volt rá eset, épen megyénkben, hogy a tractus első képessége, a non succedit mellett évtizedeken át nyomorgott, küzdött a nélkülözéssel, s végül az egyh. megye egy körülményből folyólag gondja alá véve, bevitette rendelés utján egy jövedelmesebb egyházba. Soha se ringassa magát azzal velem együtt egy pap sem, hogy a non succeditből talán tőkét csinál, mert a fa hová dől, ott marad ! Nagyon kevés vigasz volna szegény káplánoknak e remény, kik bűn nélkül sujtvák nem csak pedig, de legmélyebben sértvék a nemesen büszke önérzetben ! Kin az isten képe ragyog, kinek arcát keble bűne el nem torzitá, az igyekszik oly erkölcsi állást 65*