Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1870 (13. évfolyam, 1-51. szám)

1870-07-10 / 27. szám

Tizenharmadik évfolyam. m 27. Pest, Julius 10.1870. PROTESTÁNS r LÁP, ^«ífsy SZERKESZTŐ- és KIADÓHIVATAL : A lipót- és szerb-utca szögletén földszint. ELOFIZETÉSI DIJ: Helyben házhozhordással és Vidékre postai £ül> déssel félévre 4 frt., egész évre 8 frt. Előfizet< hetni minden kir. postahivatalnál; helyben a > kiadóhivatalban. ÜIRDETÉSEK DIJA: hasábos petit sor többszöri beiktasor tásánál 5 kr., egyszeriért 7 kr Bélyegdij külön 30 kr. sorja. .iSk-* W Előfizetési felhiyás a PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP" valamint X » A PROTESTARS TUDOMÁNYOS SZEMLE" 1870. II-ik félévi folyamára. A két lapra együtt: előfizetési dij egész évre 10 frt. — Félévre 5 frt. A főlapra külön: egész évre 8 frt. — Félévre 4 frt. — Negyedévre 2 frt. A melléklapra külön: egész évre 2 frt. — Félévre 1 frt. Az előfizetési pénzeket lapunk szerkesztői és kiadóhivatalába — (Pesten, Szerb- és Lipót-utca szögletén 39. sz.) kérjük küldeni. Pesten, juniushóban 1870. Ballagl Mór, Elmélkedés liturgiánk fölött. A protestáns egyházban nincs symbolicus tekintélylyel biró liturgia, melytől eltérni nem lehetne, mint a római egyházban, A reformátorok szervezték az uj egyház isteni tiszteletét, de teljes egyformaságot nem tudtak létrehozni, sőt nem is tartották azt lényegesnek. A mely isteni tiszteletben a szent mise áldozatnak még nyomát sem lehetett feltalálni, az már protestánsnak és helyesnek tetszett, habár oly szövevényes és római zamatu volt is, mint a Lutheré, mely egészen a régi mise nyomain készült, s csak a transsubstantiatiora vonatkozó részletek, s néhány értelmetlen actus maradtak el belőle ; vagy ha oly rideg, puritán szellemű volt is, mint a genfi még Farel idejében, mely egészen csak isten igéje hirdetésére szorítkozott, a kedélyre hatás legkisebb eszköze nélkül. A két szélső pont között a legnagyobb változatosság tűnik fel még ma is ; de még nagyobb volt a 16. és 17. században. Lassanként, amint az egyház szervezete és kormányzása tökélyesebben kifejlett s a protestantismus előtt saját alapelve mindig tisztábbá lett, sokkal nagyobb egyöntetűség és egyformaság lépett fel a cultusban, a szélsőségek elenyésztek s a közös protestáns vallásos szellem tökélyesebb kifejezést nyert a külformákban is. Sem Luther miséje, sem a svájciak puritánismusa nem él ma templomainkban. Luther utódai sok helyen eloltották az oltár gyertyáit, felénél is rövidebbre apasztották a régi szertartásokat; Kálvin hivei pedig orgona-kisérettel éneklik édes bus dallamaikat s épen nem irtóznak többé az innepélyestől, a művészitől 52