Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1870 (13. évfolyam, 1-51. szám)

1870-07-03 / 26. szám

. 757 758 nek. Ennek folytán az angol katholikusok ellen fennállott szigorú törvények egy századnál tovább érvényben maradtak. 36. Pápai tan szerint dicséretes és keresztyéni • dolog, ha egy férfi egy asszonynak esküvel házasságot igér, és azt látszólag meg is köti, és azután a házassági köteléket széttépve klastromba megy. Ezt III. Sándor hirdette 1172-ben, s a pápai parancs folytán készült egyházi törvénykönyvbe is felvétetett. 42. Pápai tan szerint súlyos bün kamatot venni a kölcsön adott pénz után, s a ki vett, köteles visszaadni. V-Kelemen a kamat védelmezését eretnekségnek nyilvánította, s az eretnekség ellen hozott pápai törvényeket alkalmaztatta rá. A következő pápák is megmaradtak a kamat kárhoztatása mellett. Ennek az lett a következése, hogy az uzsoráskodást, csalást előmozditotta, egész tartományok jóllétét megsemmisitette, a kereskedést, forgalmat a kath. országokból a protestáns vidékekre terelte. Valóban szép dolgokat fog szentesitni a csalhatatlanság, örülhetnek neki világi katholikusaink! Én itt csak a praktikus életbe vágókat soroltam elő, s mellőztem azon tréfás dolgokat, melyek a dogmatikai téren folynak belőle, minő pl. a 40-ik po it, mely szerint a ki egy karmelita csuhába bújva hal meg, a halálára következő szombaton szűz Mária kiveszi a purgatoriumbói s egyenesen az égbe viszi. (Sabbathina bulla.) Ilyen félék a kihagyottak. | Anastasius. Kiiilöldi egyház és iskola A német tanitók 19. egyetemes nagy gyűlése Bécsben f. hó 8., 9. és 10-én. Bécs, 1870. jun. 12-én. Nagytiszteletű szerkesztő ur ! Nem kétlem, hogy becses lapjának olvasói a napi lapok utján már eddig is elég részletesen megismerkedének a német tanitók 19. egyetemes nagy gyűlésével s annak eredményeivel, mind a mellett nem vélek fölesleges dolgot tenni, ha ez érdekes és nem minden általánosabb jelentőség nélküli gyűlésnek nem annyira lefolyásával, mint inkább tárgyaival be akarok szólni becses lapja utján főleg azon lelkekhez, melyek az iskolaügy iránt okosan hevülni tudnak is, akarnak is. Aztán még nálunk nem is árt többször elmondani oly dolgokat' melyek a szabad, férfias és ügyszerető egye" s ü 1 é s gyümölcseit tüntetik föl. A tudomány, műveltség szabaddá tesz, az egyesülés pedig hatalmassá minden téren. De térjünk át tárgyunkra, melyet a szem-és fűltaníi hűségével, de egyszersmind teljes tárgyilagossággal kivánok leirni. Szabad legyen előre bocsátanom, hogy mig a többi tárgyakat inkább csak eredményűkben, addig a vallás-oktatás vitáját lehetőleg részletesen kivánom közölni, hogy e fontos kérdés minél több oldalról megvilágítva álljon előttünk. A zene-egylet pompás nagy teremében ünnepélyesen megnyitott gyűlés elnökét Hoffmann Theodor (hamburgi főtanitó) személyében megválasztván, azonnal megkezdé tárgyalásai sorát egy szorosan szakkérdéssel, a tanitó-képezcle kérdésével, melyet Köhler Antal bécsi iskola-igazgató tűzött ki-Ő inditá meg egyszersmind az érdekes vitát, miközben azon indítványt tevé, hogy Németország valamennyi főiskolájában állittassék egy tanszék az összes német művelődési ismeretek számára. Ez indítvány másodszori szavazáskor elfogadtatott. Szintén elfogadtattak : a Schwicker (Buda) indítványa: „ A.z ugy nevezett proseminariumok és praeparandiák, mint célszerűtlenek, veszélyesek és károsak eltörlendők. A seminaristák általános képzettségűket a közös középiskolában szerezzék meg." b. Böhm (Berlin) indítványa: „A német tanitó-képezde szakiskola a népszerű paedagogia számára, melynek, mint alapon, derekas általános emberi képzettségen kell épülnie." c. Kehr (Gotha) és B r ti 11 o w (Berlin) indítványa:" 1. A tanítói hivatásra csak oly tanulók alkalmasak, kik testileg épek, szellemileg eléggé képesek, erkölcsileg jól neveltek és a népiskola minden tantárgyában jártasak; 2. Minden tanitó-képezdével minta szerül eg berendezet népiskola kötendő össze, s már ezért szükség, hogy a képezdék nagy városokban helyeztessenek el. 3. Városi és falusi tanitók számára különböző képezdéket állítani célszerűtlen; 4 Az a legjobb képezde, mely tanítványaiban tartós ösztönt tud kelteni a további önképzésre; 5. Az internátus a néptanítókra nézve célszerűtlen intézmény." d. L e d e r e r (Pest) inditványa: 1. „A képezdékben több figyelmet kell fordítani a természet tudományok ápolására, mint eddig; 2. Minden képezdei növendéket képesíteni kell a képezdében, hogy mint szakszerű nevelő állhosson a szülék oldalánál lelki orvosul és anthropologiailag képzett tanácsadóul." e. Kehr inditványa: „A tanitók magasabb képzettségét jobb díjazás, más felügyelet és szabad iskola által kell elömozditani." t. P e t s c h (Berlin) inditványa:" Intézzen a gyűlés figyelmeztetést a nagyobb városokhoz, hogy a korszerű paedagogia kívánalmainak megfelelő városi képezdéket állítsanak fel." Végre g. a nagy tetszés közt szónokolt dr. Dittes (Bécs) azon inditványa: „Az oktatásügyi minisztériumot teljesen el kell választani a vallásügyi minisztériumtól (vagy az ő szójátékával élve: a kultuszminisztériumot a kulturmini szté riumtól) s azt vagy önállóan szervezni, vagy a belügy ér szakmájához csatolni." Mert, mint mondá, mig az iskolaügy saját lábára nem állíttatik, addig az iskola soha meg nem felelhet föladatának. Ennyit az első nagy gyűlésről. A második nagy gyűlés themája ez volt: Vallás és tudomány. A kérdést Friescher (trebitschi tanár Morvából) veti föl s kezeli meg annak fejtegetését. Elsőben is a vallás (religio) és szabadság egymáshozi viszonyát bonco Íja, Majd azon eredményre jut, hogy e kettő nem