Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1870 (13. évfolyam, 1-51. szám)

1870-05-22 / 20. szám

Tizenharmadik évfolyam. ggg 22. Pest, május 22. 1870. PROTESTÁNS EGYHÁZI ES ISKOLAI LAP SZERKESZTŐ- és KIADÓHIVATAL: A lipót- és szerb-utca szögletén földszint. ELŐFIZETÉSI DIJ: i HIRDETÉSEK DIJA: Helyben hazhozhordással és Vidékre postai Jfül- , , ,, ... .. . , ..+

„ / déssel félévre 4 frt., egész évre 8 frt Előfizet- f Csábos petit sor többszöri beiktahetni minden kir. postahivatalnál; helyben a tasanal 5 kr., egyszeriért 7 kr. soqa. i kiadóhivatalban. Bélyegdij külön 30 kr. Az egyetem kérdéséhez. Mióta az egyetemi törvényjavaslat a nyilvánosságnak át van adva, abban a legnagyobb megtámadásnak a theologai facultas van kitéve, a melyet a vallás és közoktatásügyi miniszter ur jónak látott a szervezendő egyetemen nem csak megtartani, hanem még ki is szélesbiteni, a róm.kath theologiai kar mellé görögkeleti és protestáns theologiai karokat és tervezvén. Hogy a napi kérdések élénk figyelemben részesülnek, annak csak örvendhetünk. A tárgyak megvitatása a fogalmak tisztázására vezet. Nálunk a sajtó a plebiscitum s ez annyival célszerűbb a francia országinál, mert itt a szavazatok nemcsak megszámittatnak, hanem meg is méretnek; minélfogva egy szavazat gyakran száz más kisebb szavazattal felér s a kérdés megoldására döntő befolyást gyakorol. Ily döntő befolyásúnak tartom én az egyetem kérdésében az egyetem bölcsészeti kara által készített emlékiratot, szemben azokkal az apró csatározásokkal, a melyeket a napi sajtó könnyű vitézei indítottak vala az egyetemen felállítandó theologiai karok ellen. Valóban az ember szinte gondolkozóba esett rajta, hogy par exellence politikus nemzetünk, hogy lett egyszere ily theologussá! No, hanem mégis látszott rajta. A thelogiától, melyet nem rég még a tudományok királynéjának tartottak, azt is meg akarák tagadni, hogy magát tudománynak tekinthesse. „Elvele" ez lőn a jelszó, a mi persze semmivel sem vala igazolhatóbb, mint ama részben most is uralkodó politikai jelszó: „üsd, mert német.* Hanem hiszen ezek már szerencsésen elhangzottak s alkalmasint mélyebb nyomokat nem is hagyták magok után. Most egy sokkal nagyobb hatalmasság emelte fel szavát.Értem a bölcsészeti kar emlékiratát, melyet az orvosikar is magáévá tett s ez által annak kétségén kivül még nagyobb uyomatékot adott. A szóban levő emlékirat azon testülethez méltóan a mely szerkesztette, illő komolysággal szól a tárgyhoz s elismeri, hogy a theologia is tudomány. Bizony furcsa is lett volna, ha éppen az a testület, a mely a theologiának alapot rak, megtagadta volna a tudomány nevezetet a theologiától! Avagy nem a bölcselmen alapszik-e a theologia? Sőt mi több a bölcselem a theologiában éri el tetőpontját. A bölcsészetikar felfogása a mily következetes egyfelől az elismeréssel, ép oly fontos, mert ezzel, reméljük, a kérdésnek egyik része, a melyet a szegény theologusok méltán zokon vehettek, el van döntve. Die Ehre gerettet. Ugy van. Die Ehre gerettet. Hanem arra már a bölcsésztikar sem nyújt segédkezet, hogy a csatát is megnyerjük, sőt kimondván, hogy a theologiának még sincs helye az egyetemen a többi tudományok^ mellett,ő maga fúj bele a vésztrombitába: die Schlacht ist verloren./ Külön ös következtetés. Mintha a következő syllogismus állana előttünk. Az egyetem a tudományok székhelye. A theologia tudomány. Ergo a theologiának nincs helye ^z egyetemen. Mi türés-tagadás, ez bizony egy kissé furcsán hangzik magától a bölcsészeti kartól,hanem hasonló tévedéseket kétségen kivül még bölcsebb emberek is elkövettek. S vájjon mivel indokolja a bölcsészeti kar a maga nézetét ? Azzal, hogy a szabad búvárkodás nem fér össze a theologiai tudománynyal ; mert az positiv tételekre van fektetve, a melyek a vizsgálódás körét megszabják. De hát ezeket a positiv tételeket ki állította fel? Vájjon ezek nem-e épen a vizsgálódás eredményei? Olyanok ezek, a melyekhez sem hozzáadni sem elvenni belőlük semmit nem lehet ? E kérdésekre meg§8