Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1870 (13. évfolyam, 1-51. szám)

1870-05-22 / 20. szám

573 580 felel maga a történelem, mely nyilván mutatja, hogy a theologiának is meg van a maga fejlődése, sőt éppen a bölcselemmel jár rendesen karöltve. De megfelel a jelenkor is, melyben daczára a positiv tételeknek s a római zsinatnak, a bölcsészeti kar elvéhez való makacs ragaszkodásának, végtelen megváltozott a theologia ábrázatja, a mint ezt mindenki láthatja és tapasztalhatja, ha figyelmére méltatja az ujabb theologiai irányt, s az ebből kifolyó szellemi mozgalmat. Igaz, hogy alapul és kiindulási pontul, mint minden tudománynak, ugy a theologiának is bizonyos meghatározott tételek szolgálnak s ezek természetesen a különböző vallásrendszerek bélyegét viselik magukon. De azt mondani, hogy ezzel a szabad vizsgálódásnak utja el van vágva, olyan forma okoskodás, mintha valaki egy mesterinason azért szánakoznék, hogy ez már soha sem lesz képes másként szabni és varrni, mint a hogy a mester műhelyében, tán vesszeje alatt megtanult. Hát a bölcselemben nincsenek-e bizonyos rendszerek, a melyeket századokon át követnek a bölcsészek ? Ki merné azért megtagadni a szabadvizsgálódás jogát az egyiktől azért, mert Hegellel tart, a másiktól azért, mert Kantnak hódol, a harmadiktól, negyediktől stb. azért, mert Fichte, Schleiermacher vagy Fischer Kuno szerint tartja előadásait. Hja a rendszert alkotó szellemek nem minden bokorban teremnek s kérdés, hogy a bölcsészeti kar szabad vizsgálódása menyire szabad más bölcsészek elveitől és nézeteitől! Mi indithatta más a bölcsészeti kart ily okoskodásra, nem tudjuk, de hogy ön maga érezte az ellenmondást, ki tetszik abból, mert kívánatosnak tartja önmaga is, hogy a különböző vallásfelekezetek Pesten állítsák fel theologiai intézeteiket. Valóban szeretném tudni, hihetőnek tartja-e a bölcsészeti kar azt, a mit aján', avagy csak jó akarattot akart tanúsítani az ügy irán t. hasonlóan azon emberekhez, a kik népszerűséget affectálnak s aztán olyanokat is kilátásba helyeznek, a mit ők magok legjobban tudnak, hogy kivihetetlen ! Talán e tévedést akarja helyra hozni Gr r e g u s s Á g o s t ur, midőn a Pesti Napló 104 számában a bölcsészeti kar indítványát oda kívánja módosíttatni hogy nem kell a felekezetektől várni, hanem maga az állam állítson egy külön theologiai egyetemet négy karral a szintén négy karu tudományos egyetem mellett, Ez minden esetre practicusabb gondolat. Hanem elemezzük kissé ezt az indítványt is. Ha csakugyan tudomány a theologia, a mi at a bölcsészeti kar által is el van már döntve s méltó arra, hogy külön egyetem állittassék számára, a mint Gr r eg us s ur ajánlja: nem méltó e arra, hogy a tudomány-egyetembe bekebeleztessék ? Miért kell az egyetemet két testre osztani, a mi a költségeket s ezt, különösen nekünk soha sem lehet számításon kivül hagyni — igazán tetemesen megszaporítani? Azért,mert a theologia Gr eg u s s ur szerint s szabad: „Minden tkeologiai tudomány — ugy mond — bizonyos vallás dogmáin áll, melyeket ingat' atlan ki» indulásai pontúi kell elfogadni, a meddig ez alapok terjedeek, terjedhet a theologiai tudomány is, de tul nem mehet rajtok : azok határt szabnak neki, holott a szabad tudományos buváskodásnak nem lehet határt szabni!" Mindig ugyanaz a hang, mintha a zsinati atyák nyilatkoznának : nem lehet. A theologiai szabad vizsgálódásra nézve fennebb megmondám véleményemet. Most még csak azon megjegyzést kockáztatom, hogy éppen a theologiai szabad vizsgálódás érdekében kívánatos, hogy a theologiának az országos egyetemen hely adassék. Bevezetésül egy régi jó adomát mondok el. Nem tudom,hányadik n.-váradi püspökről állítják. hogy egy laikus emberrel bizalmas beszélgetésbe ereszkedvén, egyszer a vallás tárgyaira került a sor A laikos ember a felvilágosultabb osztályhoz tartozott s csodálkozását fejezvén ki az egyház által tanított némely hit cikkek felett, azt kérdezte a pöspöktől: ugyan hogy kópés ezeket elhinni ? Lenne csak az ur is n.-váradi püspök — mondá ez — akkor az ur is kész lenne mindazokat t lhinni. Az alkalmazás, azt hiszem, nem lesz nehéz. A vallásfelekezetek által tartott theologiai intézetekben, igen is, bizonyos megszorítások között mozoghat csak a theologiai tudomány, mert azt mindenik vallásfelekezet megkívánhatja, hogy tanárai az ő egyházuk által megalapított tantételek alapján fejtsék ki a theologiai tudományt. Innen a sok sophisma, melyekkel már rég elavult fogalmak alá uj értelmet igyekeznek itt is, ott is becsúsztatni a helyett, hogy a szabad vizsgálódás eredményéhez híven az elavult fogalmakkal együtt elvessék annak burkát: a szóköntöst is. Szabad embereket s akkor a tudomány is szabad lesz! Helyet a theologiának is az országos egyetemen